Hollande: az Oroszországgal szembeni szankciók "valószínűleg bővülni fognak"

Francois Hollande francia elnök szombaton közölte, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók "valószínűleg bővülni fognak ma este" az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján.

"Az Európai Bizottságnak a (büntetőintézkedések) szintjének növelésén kell majd dolgoznia" - fogalmazott a francia elnök az ukrán válsággal kapcsolatban, miután meghívására délelőtt, az uniós csúcs kezdete előtt néhány órával Párizsban egyeztettek az EU baloldali kormányfői.

"A helyzet vitathatatlanul súlyosabbá vált (Ukrajnában), Oroszországból származó felszerelések, katonák jelenléte valószínűsíthető. Mindenesetre a szeparatistákat Oroszország látja el fegyverekkel és segíti" - mondta Hollande.
A francia elnök szerint "a feszültség súlyosabbá válása miatt újabb döntéseket kell hozni, és Európának lépnie kell".
"Nincs vesztegetnivaló idő" - hívta fel a figyelmet Hollande, aki szerint megvan a kockázata annak, hogy "a konfliktus valóságos háborúba torkollik".

Szerző

Barroso: Oroszország ne becsülje alá az EU elszántságát

Publikálás dátuma
2014.08.30. 15:55
FOTÓ: Getty Images, Pablo Blazquez Dominguez
 Oroszországnak nem szabad alábecsülnie az Európai Unió elszántságát és hajlandóságát, hogy kiálljon elvei mellett - jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szombaton.

A portugál politikus a Petro Porosenko ukrán államfővel tartott tanácskozás utáni közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az EU már világossá tette, hogy a válság további súlyosbítása, Ukrajna további destabilizációja újabb "intézkedéseket", szankciókat von majd maga után. Hozzátette: arra számít, hogy az uniós tagállamok vezetői készen állnak további büntetőintézkedések elrendelésére.
"A helyzet jelentősen romlott, az új front megnyitása és reguláris orosz csapatok bevetése Ukrajna területén elfogadhatatlan" - jelentette ki Barroso, aki közölte: pénteki telefonbeszélgetésükben arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy térjen le erről az útról, hiszen a konfrontáció senkinek sem áll érdekében.

Az EU a béke és a demokrácia pártján áll - hangoztatta José Manuel Barroso. Az esetleges további szankciókkal összefüggésben megjegyezte, hogy a büntetőintézkedések sosem öncélúak. A bizottság már letett a tagállamok elé további intézkedési terveket, lehetőségeket, újabb szankciókra vonatkozó javaslatokat, ám a döntés a tagállamoknak hatáskörébe tartozik. Barroso arra is figyelmeztetett, hogy a válság folyamatos súlyosbodásával eljöhet az a pont, ahonnan már nincs visszatérés, de úgy vélte, még nincs késő politikai megoldást találni.

Porosenko kiemelte: országa békét akar, nem háborút, és számít az Európai Unió szolidaritására. Kijelentette: Ukrajna külföldi katonai agresszió és terror áldozata, területén több ezer külföldi katona és több száz idegen harckocsi tartózkodik. Úgy vélte, a válság nem csak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságát fenyegeti.

"Ma Ukrajna sorsa forog kockán, holnap viszont lehet, hogy már egész Európa sorsáról kell majd beszélni" - emelte ki az ukrán elnök, aki azt reméli, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem marad uniós válasz nélkül. Hozzátette, hogy álláspontja szerint túl közel van már az a pont, ahonnan nincs visszatérés.
"Nagyon örülök, hogy egy nemzedék felnőhetett háború nélkül, és a gondolatától is irtózom annak, hogy újra háború törhet ki" - fogalmazott.

A nemzetközi katonai segítségnyújtást firtató újságírói kérdésre Ukrajna elnöke világossá tette: nem szeretné, hogy az ukrán haderővel külföldi katonák küzdjenek az országért, de technikai segítségnyújtásra számítanak. Most a béke a legfontosabb - közölte.

José Manuel Barroso arról is beszámolt, hogy szeptember elején újraindulnak a háromoldalú, EU-ukrán-orosz egyeztetések az energiaellátás biztonságáról, szeptember 12-én pedig miniszteri szintű egyeztetést tartanak a májusban aláírt társulási és szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról. Porosenko tudatta: az ukrán parlament a korábbi ígéretnek megfelelően még szeptemberben ratifikálja a dokumentumot, így az a tervnek megfelelően november 1-jén hatályba léphet.

Szerző

Ukrán válság - Újabb tárgyalásokat sürget a cseh kormányfő

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az ukrajnai válságot továbbra is diplomáciai úton kellene rendezni.

"Nagyon nyugtalanít a kialakult helyzet. Ukrajnában háború folyik, amely túlságosan is közel van a Cseh Köztársasághoz. Ez a háború nagyon közel van az Európai Unióhoz is. Nem vagyok elégedett azon tárgyalások menetével, amelyeket az EU és Oroszország folytat a probléma megoldásáról" - mondta Sobotka szombat délelőtt újságíróknak a dél-csehországi Ceské Budejovicében egy mezőgazdasági kiállításon.

A cseh kormányfő úgy látja, hogy Ukrajna problémája az erőszak és a szankciók nagyon veszélyes felfelé ívelő pályájára tért, ezért a szombati brüsszeli uniós csúcstalálkozón arra szeretné kérni kollégáit, hogy keressenek diplomáciai megoldást a problémára.

"Szeretnék mindenkit felhívni, hogy a diplomácia segítségével keressünk kiutat a növekvő erőszakból. Úgy vélem, mielőtt Európa új szankciókról döntene, még új tárgyalásokra van szükség az EU és Oroszország képviselői között az ukrajnai válság rendezéséről" - fejtette ki a cseh politikus.
Sobotka szerint Csehországban egyre többen tartanak egy kiterjedtebb háborús konfliktustól, ezért "azt követelik a politikusoktól, hogy tárgyaljanak és keressenek diplomáciai megoldást".

A cseh miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentése, hogy a Nyugat ne játszadozzon egy atomfegyvereket birtokló nagyhatalommal, nem járul hozzá a feszültség enyhítéséhez, hanem ellenkezőleg, növeli azt.
"Ezek a szavak csak a feszültséget növelik. Ez nem pozitív jelzés, nem az a kiút, amely felé haladni lehetne" - mutatott rá Sobotka, aki a kiállítás megtekintése után Brüsszelbe repült.

Szerző