Tartományi választások kezdődtek Szászországban

Tartományi parlamenti (Landtag-) választások kezdődtek vasárnap Szászországban. A választás Németország egészét tekintve is nagy jelentőségű, mert eltűnhet a konzervatív-liberális koalíciós forma és folytatódhat az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése.

A volt NDK területén fekvő, Csehországgal és Lengyelországgal határos tartományban öt évre választják meg a helyi törvényhozást. A konzervatív CDU az újraegyesülés óta a legnagyobb politikai erő, 2009 óta a liberális FDP-vel koalícióban vezeti a tartományt.

A legutóbbi felmérések szerint a CDU 40 százalék feletti eredményre számíthat, a szövetségi parlamentből (Bundestag) tavaly kiesett liberálisok támogatottsága azonban csupán 3 százalékos, nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt.
Szászország az utolsó tartomány, ahol a konzervatívok és a liberálisok együtt kormányoznak, és az egyetlen tartomány, ahol az FDP még kormányon van.

A második helyen a Baloldal végezhet 19 százalékkal. Az egykori keletnémet állampárt utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával kialakult párt azt szorgalmazza, hogy fogjon össze a szociáldemokrata párt (SPD), a Baloldal és a Zöldek. Ilyen összetételű koalíció még nem volt.
Az SPD viszont a kampányban azt jelezte, hogy hajlandó koalícióra lépni a konzervatívokkal. A párt az utolsó mérések alapján 14-15 százalékos eredményre számíthat.
A Zöldek 5,5-6 százalék között állnak, várhatóan átlépik a bejutási küszöböt.
A szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) támogatottsága 5 százalék körül mozog, így nem biztos, hogy a széles körben neonácinak tartott párt megőrzi képviseletét a drezdai Landtagban, amelyben 2004 óta van frakciója.

A tavaly alakult AfD 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik a felmérések szerint. Az euroszkeptikus párt Szászországban szerezhet először tartományi szintű törvényhozási képviseletet. A párt a tavaly őszi Bundestag-választáson 4,7 százalékot szerzett, kevéssel elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, a májusi európai parlamenti (EP-) választáson viszont már 7 százalékot kapott, amivel 7 mandátumot szerzett az EP-ben.

Szerző

Kijev visszaadta Moszkvának az orosz deszantosokat

Ukrajna visszaadta a területén elfogott orosz deszantosokat, cserében Moszkva a dél-oroszországi Rosztovi területen menedéket kért 63 ukrán katonát átadta az ukrán hatóságoknak - jelentette az orosz sajtó vasárnap.

Alekszej Ragozin vezérőrnagy, az orosz légi deszantosok parancsnoka az éjszaka közölte az Interfax orosz hírügynökséggel, hogy minden Ukrajna területén feltartóztatott orosz deszantos visszatért.
A vezérőrnagy kora reggel arról is beszámolt, hogy a délnyugat-oroszországi Nyehotyejevka határátkelőnél átadták az ukrán hatóságoknak azokat az ukrán katonákat, akik szerdán menedéket kérve lépték át a két ország határát.

Szerző

Izrael már nem a gázai konfliktusra összpontosít

Tekintettel a régió biztonsági helyzetére, azért, hogy az ország megőrizhesse tartalékait más potenciális biztonsági fenyegetésekkel szemben, Izrael a gázai konfliktus befejezése mellett döntött – jelentette be a köztelevízióban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton este.

„Ötven napon át harcoltunk és harcolhattunk volna még ötszáza napot, de (….)az ultraradikális csoportosulás, az Iszlám Állam Jordánia kapuinál van, az al-Kaida a Golán fennsíkon, a Hezbollah pedig Libanon határainál” – mondta a kormányfő. „Úgy döntöttünk, nem ragadunk le Gázában, célunk Izrael állampolgárai biztonságának szavatolása”, idézte Netanjahu szavait az AFP hírügynökség.

Több egyoldalú illetve megsértett kétoldalú fegyverszünet után az ötven napig harcoló felek kedden kötöttek újabb, meghatározatlan idejű tűzszünetet. A konfliktusban 2143 palesztin és 71 izraeli vesztette életét.

Egy csütörtökön nyilvánosságra adott, a keddi tűzszünet után készített gyorsfelmérés szerint az izraeli lakosság többsége úgy értékeli, hogy ennek az ötven napos háborúnak nincs győztese, sem Izrael, sem a Hamász nem ért el áttörést. A megkérdezettek 54 százaléka véli úgy, hogy egyik fél sem tekinthető győztesnek, 26 százalék szerint Izrael győzött, 16 százalék pedig azt nyilatkozta, hogy a Hamász a győztes fél, 14 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt alkotni a kérdésben.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök népszerűségét komolyan megnyirbálta a konfliktus. Míg augusztus első hetében 77 százalék volt elégedett azzal, hogyan a kormányfő irányítja és kezeli a július 8-án indított Erős Szikla hadműveletet, e felmérés idejére ez a tábor 50 százalékra esett vissza, csupán a megkérdezettek fele nyilatkozta azt, hogy elégedett azzal, ahogyan Netanjahu a hadműveletet levezényelte. A felmérést a Haaretz izraeli napilap ismertette.

Egy másik közvélemény kutatás szerint az izraeliek 54 százaléka ellenzi a tűzszünetet és csupán 37 százalék támogatja a Hamásszal való megállapodást.

A tűzszüneti megállapodás másnapján, szerdán Benjamin Netanjahu úgy vélekedett, hogy a Hamász megalapítása óta nem szenvedett ekkora vereséget, azonban beismerte, hogy még túl korai lenne hosszú távú békéről beszélni.

Szerző