Sokszereplős pályán kellene gólt rúgnunk

Publikálás dátuma
2014.09.01. 07:25
A Kelet csábító piac, de sok-sok munka kell a meghódítására FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES§
Orbán Viktor kormányfő a magyar nagykövetek múlt heti értekezletén kifejtette: a magyar export legalább a felének nem uniós országokba kellene irányulnia. A szakemberek szerint ennek a kívánalomnak nem sok realitása van, bár az új piacok keresése önmagában nem elvetendő gondolat. Csakhogy ez nem megy parancs szóra. Ehelyett rengeteg aprómunkára, kapcsolatépítésre, és főleg megfelelő árualapra lenne szükség.

A keleti nyitás jegyében foganhatott a miniszterelnöki ötlet: a magyar exportnak legalább az 50 százalékát nem uniós országokba kellene irányítani. Ennek azonban - a szakemberek szerint - több akadálya is van, igaz ez az arány még az európai közösségen belül sem példátlan. Például Görögország kivitele elsősorban agrártermékekből áll, ennek 45 százaléka megy unión kívüli, és 55 százaléka a közösségen belüli országokba, mégpedig jelentős uniós támogatások igénybevételével - erről beszélt a Népszavának Inotai András. A közgazdász professzor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója emlékeztetett arra, hogy amit a magyar kormány keleti piacnyitás címén kitalált, az elsősorban Kínára és más ázsiai országokra vonatkoztatva, az már más államoknak korábban az eszébe jutott. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy időként kényes "pávatáncot" is el járnia a magyar kormányzatnak például a szárazföldi Kína és Taivan között.

Inotai András megjegyezte: 2008 és 2013. között valamennyi uniós tagország növelte a közösségen kívüli exportját, ennek hatására az Unión belüli kivitel a korábbi átlagosan 67 százalékról lecsökkent 63 százalékra, ugyanakkor a teljes magyar export részaránya 78 százalékról 76 százalékra mérséklődött. Gyakran megfeledkezünk ugyanakkor arról, hogy az Unió teljes kivitelének a magyar export mindössze 1,8 százalékát teszi ki, és az uniós tagországok közötti áruforgalomnak hozzávetőleg 2 százalékát adja hazánk. A Kínába irányuló magyar kivitelünk 85 százalékát gyakorlatilag három nálunk működő multinacionális cég teljesíti - említette meg Inotai András. Így a hazai kis- és közepes vállalkozások legfeljebb önmagukhoz viszonyítva értek el csekély mértékű eredményeket, de nem a teljes magyar, Kínába irányuló kivitelhez képest. A közgazdász véleménye szerint a versenyképesség szempontjából érdemes lenne akár ezt az arányt is némileg növelni. Az Unión kívüli mozgástér növelése, tehát indokolt - vélekedett a szakember, de kérdéses, hogy éppen az afrikai Ghánában kellett-e most kereskedőházat nyitnia Magyarországnak. Az ilyen területeken elért dinamikus bővülés ugyanis nem más, mintha a Felcsút labdarúgói legyőznének egy nevenincs csapatot, miközben a Real Madrid keserves döntetlent harcol ki a Bayern Münchennel érvelt Inotai András. A példánknál maradva, a Felcsút győzelméből nem lehetne arra a következtetésre jutni, hogy felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. A külgazdaság nyelvére ezt lefordítva, nem bír nagy jelentőséggel, ha a rendkívül alacsony bázishoz képest érünk el "kiugró" eredményeket. Ha ezekkel a számunkra távoli és kevéssé jelentős piacokra összpontosítjuk az export marketing erőfeszítéseinket, mint amilyen például Ghána, miközben a magyar kivitel 22 százaléka megy Németországba és közelítőleg ugyanennyi a régió országaiba, akkor Orbán Viktor kormányfő kifejezésével élve: "lábon lőttük magunkat."

A közgazdász professzor úgy összegezte a kormányzat által előnyben részesített keleti nyitási törekvéseinket, hogy egy ilyen mértékű váltásra sem a piaci ismereteink, sem az árualapunk, de a versenyképességünk sem tesz alkalmassá bennünket. A miniszterelnök által említett 50 százalékos részarány egyébként úgy jöhetne létre, ha a magyarországi multinacionális cégek anyaországuk megkerülésével közvetlenül értékesítenék termékeiket az Unión kívüli megrendelőik számára.

A magyar áruexport - szolgáltatások nélkül - 79-80 százaléka ment az unióba - mutatta be lapunknak külgazdasági az Unión kívüli orientációnkat Némethné Pál Katalin. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője adatai szerint az ázsiai országok 5, az Egyesült Államok 4, Oroszország pedig 2,5 százalékát teszi ki külgazdasági forgalmunknak. Ugyanakkor Németországba 3 ezer milliárd forint értékű magyar export irányul évente, ezzel szemben Ázsiába összesen 541 milliárd forintnak megfelelő. A kutatásvezető szerint a magyar miniszterelnök kijelentése ezért teljesen irracionális. Azzal a kutató is egyetértett, hogy önmagában a piacok kiszélesítése jó gondolat, mind a termékeket, mind a földrajzi szerkezetet illetően. Annak ellenére, hogy nem egészséges túlságosan egy piactól, egy iparágtól (gépkocsi) és terméktől függeni, ugyanakkor az ebből eredő exportunk mértékének hasznosságával kár lenne vitatkozni.

Ha a keleti nyitás más ázsiai-afrikai célországainak adatait tekintjük, akkor az Arab Emírségekbe 21, Örményországba 2, Kazahsztánba 16, Afrika legnépesebb országába Nigériába 12, Üzbegisztánba 8, Ghánába pedig - ahol az a magyar kereskedőház nemrégiben megnyílt - 2,3 milliárd forintos kivitelünk irányult. A piac- és termékbővítés elmélete tehát jó, de ezt számokkal előírni az bizony a tervgazdaságra hajaz, miközben 1977-ben, amikor az állampárt kongresszusa meghirdette a külpiaci nyitást, akkor ilyen sarokszámot nem írtak elő - emlékeztetett Némethné Pál Katalin. Az államnak a feltételeket kellene megteremteni és a cégekre bízni, hogy milyen relációval a gazdaságot.

A kutatásvezető szerint a magyar diplomaták feladata nem az lenne, hogy a magyar kormányfő szavait állomáshelyükön "olvasói levelek" gyártásával a helyi sajtóban magyarázzák el, hanem a gazdasági kapcsolatokat a gyors információcserével kellene ápolni és fejleszteni. Ha ez így történt volna, akkor nem fordulhatott volna elő olyan eset, hogy egy amerikai üzletember megkereste a helyi diplomáciai képviseletünket, és elmondta: egy bizonyos magyar terméket venne, de mire 2-3 hét múlva vissza hívták, hogy esetleg lenne, közölte, már van helyette másik - említette a kutatásvezető. Az is megtörtént, hogy egy arab vevő jelentkezett valamilyen magyar agrártermékért, majd kiderült, hogy ő heti 100 tonnára, a magyar felek pedig éves mennyiségre gondoltak. Tanulság: árualap nélkül nem megy a terjeszkedés. A hazai vállalkozásoknak rugalmasan kellene termékszerkezetet váltani, majd gyorsan hozzájutnia a szükséges engedélyekhez, emellett idegen nyelveket beszélni - mondta Némethné Pál Katalin.

Szerző

Olcsóbb lett az áram

Publikálás dátuma
2014.09.01. 07:24
Egyre kevesebb pénz jut a hálózati hibák kijavítására FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Újabb minden gazdasági alapot nélkülöző rezsicsökkentést hajtott végre a mai naptól a kormány - állítják szakértők. Ezúttal átlagosan 5,7 százalékkal mérséklődnek lakossági áramdíjak. A tarifák továbbra is szolgáltatónként eltérőek lesznek. Az árak mesterséges leszorítása ezúttal az állami tulajdonú áram nagykereskedő, az MVM Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. bevételeit viszik majd lejjebb. Ugyanakkor a háztartásokat ellátó áramszolgáltatók már évek óta veszteségesek.

Ahogyan az eddigi rezsicsökkentéseknek sem volt, a mostaninak sincs semmiféle gazdasági alapja. Ellenkezőleg, a nemzetközi energiapiacokon az árak éppen felfelé mozdulnak, emellett a forint árfolyama is romlik a dollárral szemben. Így a hazai áramtarifák visszavágása mellett semmilyen érv nem szól - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy mától 5,7 százalékkal csökkennek a lakossági áramdíjak. Ezzel indul az immár harmadik rezsicsökkentési hullám. Ezt megelőzően, 2013-ban a villamos energia lakossági tarifa két lépcsőben, az év elején 10 százalékkal, novemberben pedig 11,1 százalékkal mérséklődött.

Mindezzel egyidejűleg a földgáz ára - amellyel az áramot termelő erőművek egy része működik - az orosz-ukrán konfliktus által beindított készletezések miatt folyamatosan kúszik felfelé. Így ma már ezer köbméterenként 300 dollár körüli árszinten mozognak az európai piacokon a jegyzésárak - jegyezte meg Hegedűs Miklós, aki hozzátette: a beszerzési költségeket tovább emeli, hogy amíg korábban 210 forint körüli dollár árfolyammal lehetett számolni, addig mostanra az amerikai fizetőeszköz ára 240 forint közelébe szökött fel.

A mostani rezsicsökkentés miatt keletkező veszteségeket ezúttal nem az áramszolgáltatókra, hanem az állami áram nagykereskedelmi cégre, az MVM rt.-re terhelte a kormány. Az MVM kilowattóránként 13, 27 forintot kérhet szeptember elejétől a lakosságot ellátó áramszolgáltatóktól a villamos energiáért, ami a korábbihoz képest 12,4 százalékos nagykereskedelmi árlefaragást jelent. Ez azonban a fogyasztóknál csak 5,7 százalékos csökkenéseként jelentkezik, azért, mert maga az áramdíj a számlának csak hozzávetőleg fele része, a másik felét az alapdíjak ( az áramellátó rendszer használatának a költségei) teszik ki. A kormány feltehetően ezúttal azért hárította a veszteséget az MVM-re, mert a háztartásokat kiszolgáló áramkereskedelmi cégek már évek óta veszteségesek, s a további jövedelem elvonás már az ellátásbiztonság rovására menne. ( Az eddigi rezsicsökkentések miatt már szinte teljesen leálltak a hálózat fejlesztések az áramcégeknél.)

Az áramtarifák nem egységesek országszerte, miután az egy fogyasztóra jutó ellátási költség is területenként eltérő. Ezért a négy áramszolgáltatóra a szakhatóság külön-külön tarifa maximumokat határozott meg. Így például a lakossági felhasználók 1320 kilowattóra/év fogyasztásig kilowattóránként az EDF DÉMÁSZ-nál legfeljebb 14,57 forintot, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nél 13,71 forintot, az Elmű Nyrt.-nél 14,43 forintot, az ÉMÁSZ Nyrt.-nél 14,26 forintot fizetnek szeptember 1-től, míg eddig 16,35 forintot, 15,44 forintot, 16,20 forintot és 16,02 forintot fizettek.

                                                 Ipari rezsicsökkentés
A kormányzat őszre a vállalkozói szektorban is jelentős áram- és gázdíj-csökkentést ígért. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban a közelmúltban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a kormány azt vállalta, hogy megteremti az ipari rezsicsökkentés feltételeit, ám a részletek kidolgozása még zajlik.  Kérdésünkre, hogy az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. lép -e majd az áram- és gázpiacra valamilyen különleges, kisvállalkozóknak szóló "ellenállhatatlan" ajánlattal, Aradszki közölte: "nem ezt tervezzük. Az MVM ugyanis hiába állami cég, meg kell felelnie a szigorú versenyszabályoknak. A jelenlegi feladatunk a szabályozási környezet átformálása". Ez pedig azt jelentheti, hogy a cégek áram és gáztarifáit valamilyen új jogszabály életbeléptetésével igyekszik majd lejjebb szorítani a kormányzat.

Szerző

Lefékeződhet a magyar gazdaság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint a 3,9 százalékos magyar GDP-növekedést hozó idei második negyedév nemcsak az elmúlt nyolc év legjobb eredménye, de megismétlődése sem várható a következő években. Ez az európai összehasonlításban is kiugró dinamika ugyanis fenntarthatatlan, mivel főként a választási gazdaságpolitika és az EU-támogatások beömlése következtében átmenetileg jelentősen emelkedő belföldi kereslet magyarázza. Eközben a hazai befektetési környezet tovább romlik.

A GKI - mivel az eIső félévi 3,7 százalékos GDP-növekedés magasabb lett a vártnál - 2,5 százalékról 3 százalékra emelte most fel az éves előrejelzését. Prognózisának változatlan eleme azonban, az hogy a második félévtől érdemi fékeződés várható. A növekedés hajtóerői - az európai konjunktúra javulása, az EU-támogatású fejlesztések felpörgetése, a rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása - ugyanis már a tavalyi év második felében hatottak, ezek dinamizáló hatása így kimerülőben van.
Az EU-ban - ezen belül Magyarországon is - az üzleti és fogyasztói várakozások az elmúlt évekhez viszonyítva kedvezőek, de hónapok óta romlóak. Ez - valamint az orosz-ukrán válság, és az ezt kísérő szankciók, továbbá a közel-keleti háborús helyzet következtében növekvő világpolitikai és ezen belül energiapolitikai bizonytalanság - nyilvánvalóan kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra, az exportlehetőségekre.

Az ipari termelés az első félévben 9,4 százalékkal bővült. Kiemelkedő ütemben - több mint 25 százalékkal - fejlődött a járműipar, de az elektronikai ágazat kivételével minden feldolgozóipari ágazat bővülésre volt képes, bár a második negyedév már az elektronikai ágazatban is némi növekedést hozott. Örvendetes, hogy hosszú idő után az ipar belföldi értékesítése is emelkedett, elsősorban néhány autóipari beszállító cég fejlesztése hatására. Az építőipar szárnyal - az első félévben több mint 20 százalékkal növekedett -, de júniusban jelentős ütemcsökkenés következett be, és a második félévben az iparhoz hasonlóan itt is lassulás valószínű. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája lényegesen magasabb az előző évekénél, de május-június folyamán itt is markáns fékeződés történt. A pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása - ennek fehérítő hatása - és a dohánykereskedelem átszervezése egyaránt nehezíti a tisztánlátást. A magyar behozatal volumennövekedése már meghaladja a kivitelét. A cserearányok az első öt hónapban javultak. A beruházások a második negyedévben is 20 százalék feletti ütemben nőttek az előző év azonos időszakához képest, de az előző negyedévhez képest kissé csökkentek.

Kedvező, hogy az első félévben a közmunkásokkal együtt 5,5 százalékkal, de a közmunkások nélkül is mintegy 2,5 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. A munkanélküliek aránya 2014. május-július átlagában 7,9 százalékos volt, 2,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A javulás azonban itt is lelassult, és kisebb a nyári hónapokban egyébként szokásosnál. Az önkormányzati választások előtt újra bővül a közfoglalkoztatás, az év végén azonban a jelenleginél valamivel magasabb munkanélküliség valószínű.

Az első félévben a bruttó átlagkereset 3 százalékkal, a közmunkások nélkül 5,7 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott, a reálkeresetek emelkedése ugyanekkora. Májustól a közmunkások nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7 százalékos üteméről 4 százalékra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele. Idén a reáljövedelmek 3 százalék körüli bővülése mellett a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható - olvasható a GKI legfrissebb jelentésében.

Szerző