Az utóbbi időben több tanulmány jelent meg a vizeinkben található szennyezőkről, így a Greenpeace akkreditált vizsgálatot szervezett. Tizenöt mintát vettettek 2014 májusában a Duna és a Tisza felső, középső és alsó szakaszain a folyókból és a parti szűrési kutakból nyert ivóvízből, majd az akkreditáltan vett mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratóriuma vizsgálta.
Bár egy 2014 nyarán megjelent tanulmány Magyarországot az alacsony/közepes kockázatú térségek közé sorolta, a szerzők kiemelték, hogy növényvédő szerek jelentik a fő kémiai kockázatot vizeinkben. A tanulmány szerint a szennyezés akár végzetesen káros is lehet a vízi élőlényekre nézve.
Korábban egy uniós tanulmány ugyanezt a tényt emelte ki, de a jelenlegi szabályozás mégsem védi vizeinket a növényvédő szerektől. Mérésük sincs előírva, valamint határértéket sem állapítottak meg. A mostani Greenpeace-vizsgálat tizenöt mintában tizenhárom különböző növényvédő szer valamelyikének jelenlétét ötvenöt alkalommal állapította meg az akkreditált kimutathatósági határon.
Az ívóvíz tekintetében némileg jobban állunk, a határérték túllépését nem tapasztalták, de gyakran négy-ötféle vegyszer is kimutathatóm volt a mintában. A Greenpeace az aggasztó adatok miatt levelet írt a környezetvédelmi hatóságnak és a kormánynak is, melyben kéri, hogy a rendszeres mérés mellett állapítsanak meg határértékeket a felszíni vizek rendszeres szennyezőire, így megelőzhetővé válnak a jövőbeli szennyezések.
Bár félelemre nincs ok, az ivóvizeinkben a szennyező anyagok nem voltak a határérték feletti mennyiségben, de az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal is figyelmeztetett. A különböző vegyi anyagok egymás hatásait felerősíthetik.
Győr mellől a Dunából került ki a legszennyezettebb minta. Ebben tizenegyféle vegyszer volt kimutatható. Az okok között szerepelhet az illegális vegyszerhasználat, de az is elképzelhető, hogy a káros anyagok miután kivonták őket, továbbra is a környezetben maradnak.