Jönnek az új bankók, színes, szagos, szélesvásznú kivitelben. A jegybank ígérete szerint a papírpénzek még az eddigieknél is biztonságosabbak, vízjelesebbek, korszerűbbek, nehezebben hamisíthatók lesznek. Ami pedig mostanság ritkaság, nem lesznek "leváltva" a címletek arcai sem, vagyis marad Szent István, az országalapító, az egyébként szintén kreatív adópolitikus igazságos Mátyás király, Széchenyi István, a legnagyobb magyar és a haza bölcse, Deák Ferenc. Talán a legfontosabb: a királyok, legnagyobb magyar meg a haza bölcse képe alatt az unortodoxia atyjának aláírása díszeleg majd.
Pletyka szinten volt aki tudni vélte, már gondolkodnak az 50 ezer forintoson is, de hivatalosan erről most még nem esett szó. Azt is megtudhattuk, hogy 15 évenként más országokban is szokás lecserélni a papírpénzeket, s a mi nemzeti bankunk négy röpke év alatt végére is jár az összes címletnek. Az egész nem kerül majd többe, mint 14-15 milliárd forintunkba, de hát ennyiért a jegybank elnöke már le sem hajol.
Örülhetünk hát, hiszen a Matolcsy-csapat az ingatlan és műtárgykereskedelem, valamint az alapítvány-gründolási biznisz után már olyasmivel is foglalkozik, ami egyébként valóban a feladata volna. Ez ugyan kissé meglepő, hiszen a jegybanki tevékenység elvonja az energiákat, még némi aprópénzt is a sefteléstől, de nem lehet örökké a kákán is csomót keresni.
Azért ennek a beharangozott nemzeti papírpénz cserének van némi rejtett üzenete is. A Fidesz gránitszilárdságú "alaptörvényében" ugyanis benne foglaltatik, hogy Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint. A nemzeti bank pedig 15 évenkénti cseréről és legalább négyéves átfutási időről értekezett, vagyis legalább két évtizedig az Orbán kormány nem számol az euró bevezetésével. A jegybanki ember még azt is elmondta, ha mégis beköszöntene Magyarországon az euró korszaka, hát akkor sincsen nagy baj, mert a papírpénzeket nem is mi nyomjuk majd, hanem azt máshol állítják elő, mi csak fémpénzeket gyártjuk. Akkor mit csinálunk majd a korszerű, időközben drágán készített forintjainkkal? Arról nem szólt a jegybanki korifeus. Amúgy is, a kormányfő már többször belengette, hogy az eurónak és övezetének annyi, azt hagyjuk meg a rothadó Nyugat ópiumának, Keletről pirkad a hajnal, fölösleges tehát a magyar euró lehetőségén elmélkednünk.
Annál is inkább, mert a forint éppen "mélyfúrásokat végez" a bedőlés előtt álló euró alatt, de ez csak átmeneti állapot. A nemzetközi pénzpiacok ortodox gazdaságpolitikája miatt van az egész. Más lesz a helyzet, ha majd a világ bankárai, a Magyar Nemzeti Bank bankárképzőjébe iratkozva, végre megvilágásodnak a matolcsyzmus, vagyis az igazi konzervatív pénzügyi alapvetések fényében, s akkor a forint ismét szép lesz, méltó régi nagy híréhez.
Vagy mégsem?
