Philip Morris International;Margaret Chan;Országos Gyógyszerészeti Intézet;elektromos cigaretta;Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.;Egészségügyi Világszervezet;

2014-09-02 07:16:00

Ellenség lett az e-cigaretta

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentésében harcot hirdet az e-cigaretta ellen. A szervezet megtiltaná a beltéri helyeken való használatát, valamint fiatalkorúaknak szánt reklámozását és árusítását.

A WHO jelentése szerint 466 féle e-cigaretta márka van, és az üzletág új lehetőségeket és új kihívásokat hordoz magában a dohányfogyasztás szabályozása szempontjából. A WHO egészségügyi okok miatt szigorítaná az e-cigaretta-árusításának és használatának szabályait. A szervezet több javaslatot is tett. Tilos lenne, hogy a gyártók azzal reklámozzák termékeiket, segítenek leszokni a dohányzásról, ameddig ezt nem támasztják alá tudományos bizonyítékok.

Évente 6 millió ember hal meg
A dohányzás szedi a legtöbb halálos áldozatot a világon a megelőzhető halálokok közül. A statisztikák szerint évente csaknem hatmillió ember életét követeli, közülük több mint 600 ezer nem is dohányzik, "csak" passzív dohányos. A WHO figyelmeztetett: megfelelő beavatkozás nélkül 2030-ra évi nyolcmillióra emelkedhet a dohányzás miatt elhunytak száma.

A Genfi Egyetem kutatói voltak az elsők, akik azt vizsgálták, mennyi nikotin jut az elektromos cigarettát rendszeresen használó dohányzók szervezetébe. Eddig hasonló vizsgálatokat csak gyakorlatlan dohányosokkal végeztek, akiknek a laborban néhány slukkot kellett szívniuk az elektromos cigarettából.

Az ilyen kutatások résztvevőinek vérében nem találtak nikotint vagy csak nagyon keveset. A vizsgálat során kiderült, hogy a tesztelt e-cigaretták

kétszer annyi nikotint tartalmaznak, mint más "póteszközök", például a nikotintapasz. Használatuk mellett a dohányosok ugyanúgy nikotinfüggők maradnak, csak nincsenek kitéve a dohányban található további mérgező anyagok káros hatásainak.

A WHO jelentése elismeri, vannak arra utaló jelek, hogy az e-cigaretta kevésbé káros, mint a hagyományos, de így is veszélyezteti a fiatalkorúakat, a terhes anyák magzatjait. Az e-cigaretta használatakor keletkező légnemű anyag ugyanis nem csupán "vízpára", ahogyan az a reklámokban szerepel, hanem más elemeket is tartalmaz.

A WHO kiemelte: a gyümölcsökkel, édességekkel vagy alkoholos italok ízével ízesített keverékeket be kellene tiltani, amíg bebizonyosodik, hogy nem túlzottan vonzóak a fiatalok számára. (A fiatalkorúak korcsoportjában 2008 és 2012 között megduplázódott az e-cigaretta-használók aránya.) A szervezet aggodalmát fejezte ki, hogy az e-cigaretták 2013-ban hárommilliárd dolláros piaca döntő részben nemzetközi dohányvállalatok kezében van.

A kérdés fontosságát érzékelteti: az Imperial Tobacco, az Altria csoport, a Philip Morris International és a British American Tobacco mind saját e-márkákat kezd forgalmazni, ahogyan csökkennek a hagyományos cigaretta eladásai a nyugati országokban. A Wells Frago júliusi elemzése szerint 2020-ban az Egyesült Államokban e-cigarettából már többet fognak eladni, mint a hagyományos fajtából.

Meglehet az e-cigaretták fogyasztása azért is nő, mert szigorúbbak a dohányzásellenes szabályok. Az Európai Unióban 2016-tól a hagyományos cigaretták csomagolásán, a doboz elején és hátoldalán legalább 65 százalékban a dohányzás káros hatásaira figyelmeztető feliratot vagy képet kell elhelyezni. A mentholos ízesítés pedig tilos lesz. Brüsszel ugyanakkor szabályozza a legalább hétmillió uniós polgár által használt elektronikus cigaretta forgalmazását is.

Betiltani egyelőre nem akarja senki, de a kereskedelmét szabályozni igen, amihez első lépésként a tagállamok szakértői kimondták: az e-cigaretta is dohánytermék, vagyis ott lehet árusítani, ahol a többi dohányterméket. (Korábban voltak olyan vélemények, hogy gyógyszertárakban is lehetne forgalmazni őket, ahogyan a leszokást segítő tablettákat, tapaszokat is.)

Az unió szerint, ahogyan a hagyományos cigarettában, úgy az e-cigiben sem lehet ízesítés. Brüsszel szeretné elérni, hogy a tagállamokban egységes szabályozás alakuljon ki az e-cigaretta használatáról. Ma ugyanis vannak tagállamok, ahol alkalmazását korlátozzák, vagy tiltják.

A WHO jelentése azért is fontos, mert egy 53 vezető tudósból álló csoport még májusban figyelmeztette az Egészségügyi Világszervezetet, ne minősítse dohányterméknek az elektromos cigarettát, mert azzal veszélybe sodorja a dohányzás okozta halálozás és betegségek visszaszorításának esélyét.

A Margaret Chan WHO-főtitkárhoz címzett nyílt levélben európai, észak-amerikai, ázsiai és ausztráliai tudósok érveltek amellett, hogy az e-cigarettához hasonló, kis kockázatú termékek nem a "probléma részét" képezik a dohányzás elleni küzdelemben, hanem éppenséggel a "megoldás részei". A tudósok szerint az e-cigaretta akár "a XXI. század legjelentősebb egészségügyi felfedezései közé sorolható, hiszen valószínűleg százmilliók életét mentheti meg".

Sem gyógyszer, sem cigi - így lehet összefoglalni az e-cigaretta felemás magyarországi "helyzetét. A hatályos szabályozás értelmében nem minősül dohányterméknek - szögezte le lapunknak kérdésünkre a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. Nemzeti dohányboltban tehát feleslegesen is keresnénk az e-cigarettákat, ott "annak értékesítésére nincs jogszabályi lehetőség".

Ezt a kérdést pedig a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény szabályozza az NDN szerint. Annal inkább találkozhattunk viszont éjjel-nappalikban az e-cigivel, annak ellenére, hogy a Szócska Miklós vezette egészségügyi államtitkárság legutóbbi állásfoglalása szerint az e-cigaretta forgalmazását a gyógyszertörvény szabályozza, így az valójában gyógyszer.

Ám a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság az idén márciusban arról döntött, hogy nem az: a jogerős határozat szerint tévesen sorolja az államtitkárság a gyógyszertörvény hatálya alá tartozó termékek közé az e-cigaretta-patront, vagyis szabadon, bárki által árulható. A per egy olyan kisvállalkozó kezdeményezésére indult, akit még 2012-ben bírságolt meg az adóhatóság a nikotinos patronok árusítása miatt, mondván, nem rendelkezett gyógyszer-forgalmazási engedéllyel.

Bár elsőfokon a bíróság még a NAV-nak adott igazat - amely az egészségügyi államtitkárság, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) állásfoglalásaival védekezett -, a kerületi bíróság már úgy látta, az OGYI minősítése sem kell a forgalmazáshoz, és elrendelte az elkobzott patronok visszaszolgáltatását.

Az egészségügyi államtitkárság szerint azonban ez nem precedensértékű döntés, és az csak "az adott adóhatósági eljárásra" vonatkozott - amelynek eredményét a bíróság amúgy megsemmisítette -; reagálásukból azonban az derült ki, hogy inkább ők is az elfogadás előtt álló új uniós irányelvet várják az ügyben.

Ám mivel a gyógyászati termék engedély nélkül történő forgalmazása már az új Btk.-ba is bekerült, a jogalkotóknak bőven lesz munkájuk az ellentmondások feloldásával. Addig is, a bátor boltosok pult alól biztosan tudnak segíteni.