Altatják a Simon-ügyet

Bár nincsenek új fejlemények Simon Gábor vagy Hiszékeny Dezső ügyében, az eddigi gyakorlat alapján szinte biztos, hogy a jobboldal és médiája felhasználja az egykori és mai szocialista politikusok ügyeit az önkormányzati választási kampányban. A szocialista pártból kizárt Simon házi őrizetét épp október 12-ig - a választás napjáig - hosszabbította meg a bíróság, ügyvédjének pedig nincs tudomása semmilyen újabb fejleményről a nyomozással kapcsolatban.

Ha a kormánypártok és sajtójuk tartják "hagyományaikat", akkor az október 12-i önkormányzati választások kampányában ismét előhúzhatják az ügyészség által korábban meggyanúsított MSZP-s politikusok ügyeit. Erre azért is nagy esély van, mivel éppen október 12-ig hosszabbította meg a bíróság a szocialista pártból már kizárt Simon Gábor ex-elnökhelyettes házi őrizetét, a nyomozást pedig a jelenlegi információk szerint november 14-én fogják lezárni. Holnap lesz hét hónapja annak, hogy a Magyar Nemzet megjelentette a Simon-ügyet kirobbantó cikkét, amely azután egészen az április 6-i országgyűlési választásig központi eleme volt a Fidesz és a KDNP kampányának.

Mint ismert, a lap február 4-én számolt be először arról - miután előzőleg még név nélkül emlegetett egy vezető szocialista politikust -, hogy 2008 januárja óta az MSZP akkori elnökhelyettese összesen mintegy 240 millió forintot helyezett el Ausztriában bankbetétben és értékpapírokban, a vagyont pedig egyetlen képviselői bevallásában sem tüntette fel. A gyanú szerint ekkora vagyont bevallott politikusi jövedelméből nem szerezhetett, gazdasági tevékenységet pedig nem folytatott.

Simont március 10-én vették őrizetbe, és a Büntető törvénykönyv módosítása után költségvetési csalás gyanújával indult ellene nyomozás. Simon ügyvédje lapunknak úgy fogalmazott, nincs tudomása semmilyen újabb fejleményről a nyomozással kapcsolatban. Nagy István szerint folyamatosan adtak be fellebbezéseket annak érdekében, hogy a házi őrizetet lakhelyelhagyási tilalomra változtassák, próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak.

A másik közelmúltban kirobbant MSZP-s ügy, ami tematizálhatja az önkormányzati választási kampányt, az április 6-án a baloldali Összefogás egyéni jelöltjeként országgyűlési képviselővé választott Hiszékeny Dezső ügye. A korábbi angyalföldi alpolgármester mentelmi jogának felfüggesztését júliusban kérte az Országgyűléstől Polt Péter legfőbb ügyész, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozást ellene.

A gyanú szerint egy vállalkozó egy XIII. kerületi, használaton kívüli üzlethelyiséget akart bérelni, amelynek bérleti jogát az önkormányzat nyilvánosan nem hirdette meg, majd 2013 januárjában a kerületi üzletek, lakások kezeléséért is felelős Hiszékeny alpolgármesterként közvetítő útján jogtalanul 5 millió forintot kért magának azért, hogy a bérleti jogot a vállalkozónak adja. Az eddig nyomozati információk szerint a pénz átadására végül nem került sor.

Az ügy mindenképpen bele fog csúszni a kampányba, mivel a mentelmi bizottságnak 30 napja van arra, hogy eldöntse, javasolja-e az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztését. Így a szeptemberben induló őszi parlamenti ülésszakban a mentelmi bizottság kormánypárti többsége akár október közepéig is elódázhatja a döntést Hiszékenyről. Nem lehet véletlen az sem, hogy éppen az MSZP-s politikust "támadták meg", hiszen Angyalföldön az országgyűlési választáson fölényes győzelmet aratott a baloldal. Vagyis október 12-én a mai szocialista polgármestert, Tóth Józsefet, illetve a baloldali egyéni jelölteket szorongathatják meg.

Kérdés, hogy a jobboldali sajtó előáll-e újabb üggyel, miközben folyamatosan romlik a kapcsolata az Orbán-kormánnyal. Az ügyészségről kiszivárgott információkkal a botrányokat általában kirobbantó Magyar Nemzet például már alig kap állami hirdetéseket, ami az eddigi "jó munkakapcsolat" megtörését is jelentheti.