Egy év után lezárult az érdemi nyomozás a romagyilkosságokhoz kapcsolódó, vélhetően a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) mulasztásait feltáró eljárásban a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNyF). Lapunknak a főügyészség szóvivője, Nagy Andrea megerősítette, a közokirat-hamisítás gyanújával indult nyomozás határideje ugyan október 16-án jár le, de már megkezdődtek az iratismeretések. Összesen négy gyanúsított van, akik a bűncselekményeket a KNyF szerint valamennyien hivatalos minőségükben követték el. A KNyF a nyomozás alatt több tucat tanút keresett meg. "Az iratismertetések befejezésével 30 nap áll az ügyészség rendelkezésére, hogy döntsön arról: vádat emel, megszünteti a nyomozást, vagy egyéb érdemi befejezésről határoz" - közölte a szóvivő.
Ennél több hivatalosan aligha tudható az államtitoknak minősülő ügyről. Az esetleges vádemelés után is csak annyit közölhet a KNyF, hány személy elmarasztalását indítványozzák a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsának, amely majd tárgyalhatja ügyüket. A minősítés ellenére számos olyan részlet napvilágot látott a KBH mulasztásairól, a nyomozóhatóságokat és a bíróságot is megtévesztő szerepéről, amelyeket minden bizonnyal érintett az eljárás. Így azt, ami a romák elleni gyilkosságsorozat négy vádlottjának - elsőfokon éppen egy éve, tavaly augusztusban zárult - perében derült ki a Budapest Környéki Törvényszéken.
A három társának az utolsó két támadásban sofőrként segítő negyedrendű vádlottat, Csontos Istvánt korábban beszervezte a katonai elhárítás, ezt a kapcsolatot azonban nem csak ő és tartótisztje, de a Honvédelmi Minisztérium korábbi vezetése is letagadta. Sőt, a 2008-09-es sorozatgyilkosság ügyében nyomozó Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) sem derítette fel. Amint ez a bíróságon kiderült, H. Ernő tartótiszt ellen belső vizsgálat indult - ő a gyilkosságokat vizsgáló parlamenti bizottság előtt sem mondott igazat -, ám az ügyet mindössze egy fegyelmivel megúszta, alacsonyabb beosztásba került. (Igaz, a bíróság feljelentésére hamis tanúzás miatt eljárás indult ellene.) Azzal védekezett, hogy felsőbb utasításra, és "akarata ellenére" tagadta le Csontossal a kapcsolatot, holott a vélt titkosszolgálati szálat már 2009-ben felvetette a sajtó.
Ugyancsak a szolgálatok számlájára írható, hogy a mind a hat emberölésben közreműködő Kiss Istvánt megfigyelés alatt tartották ugyan, de ezt még a 2008. november 3-án Nagycsécsen elkövetett első gyilkosság előtt megszakították. De még ha Kisst szem elől is tévesztette a katonai elhárítás, akkor is szembetűnő, hogy 2008 júliusától dokumentálhatóan is kapcsolatot tartottak az NNI-vel, miközben a hatóságok a tatárszentgyörgyi támadásig, 2009 februárjáig hivatalosan nem ismerték el, hogy a támadások összefügghetnek, és rasszista indítékkal ölhetik a cigányokat.
Arra szintén csak sajtóértesülésekből lehet következtetni, mindebből hogyan válhatott hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja. A Népszabadság szerint a vélt elkövetők 2009. augusztusi elfogását követően az NNI megkereste a KBH-t az ügyben, amire a katonai elhárítás egy olyan válaszlevelet írt, amelyben több hazugság is szerepel. A KBH a kormányváltás után - Hende Csaba honvédelmi miniszter utasítására - belső vizsgálatot is folytatott, és ennek eredménye a szakmai hibák elkövetésének elismerése lett. Így a KBH korábbi vezetői, Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy követhettek el "súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat".
"Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozó hatósággal történő együttműködésben" - közölte akkor Hende, aki a kormányváltást követően le is váltotta a KBH-s vezetőket. Ennek ellenére a vizsgálatot végző katonai főügyész szerint ezek a mulasztások büntetőjogi felelősséget nem, "csak fegyelmi felelősséget" vetettek fel. További érdekesség, hogy H. Ernő egykori közvetlen debreceni parancsnoka Görög Sándor ezredes, ma már az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-helyettese.