Ha hacker tör rád

Publikálás dátuma
2014.09.04. 07:16
Egy sikeresen települt rosszindulatú programmal a hacker közvetlenül hozzáférhet személyes adatainkhoz, internetes jelszavainkho
A hétfői "celebfotós botrány" után joggal merülhet fel mindenkiben a kérdés: saját számítógépemen vagy okostelefonomon tárolt képeim, adataim mennyire lehetnek biztonságban? Bár a számítástechnika világában - legalábbis bárki számára megfizethető áron - nem létezik tökéletes biztonság, a kellemetlenségek elkerülése érdekében több mindenre is érdemes odafigyelni. 

Bárki, aki internetkapcsolattal bíró számítógépet használ, könnyedén hackertámadás áldozatává válhat. Az internet virtuális világa olyan hely, ahol nemcsak mi férhetünk hozzá határtalan mennyiségű információhoz: saját, személyes virtuális holmijaink sincsenek teljes biztonságban. Már közhelynek számít, hogy ami az internetre felkerül, az bizony ott is marad.

De nem csupán a különböző portálokra és webes tárhelyekre feltöltött képek és videók válhatnak online bűnözők martalékává, akiknek számtalan eszközük van akár személyes számítógépünk védelmének csökkentésére is: az elektronikus levélszemetektől (spam) kezdve, fertőzött linkeken és weboldalakon át az internetes csalásokig (scam) több módon is kártékony szoftverek (vírusok, férgek, trójai programok) települhetnek gépeinkre, megfelelő védelem hiányában akár a felhasználó tudta nélkül.

Egy sikeresen települt rosszindulatú programmal a hacker közvetlenül hozzáférhet személyes adatainkhoz, internetes jelszavainkhoz. A különböző közösségi oldalakra vagy online tároló helyekre feltöltött képeink, üzeneteink, videóink pedig még nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen azok már sosem tüntethetők el véglegesen: az adatok másolatai több szerverre is felkerülhetnek, és tulajdonképpen a világon bárhol elérhetővé válnak.

Abban pedig továbbra sem szabad bízni, hogy a saját magunk által regisztrált, jelszóval védett ilyen-olyan online fiókokban adataink teljes biztonságban vannak - ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a mostani pucérképes szivárogtatós botrány. Persze ha az ember nem világhíresség, talán kevesebb félnivalója van: az ő pikáns képei semmit sem érnének egy netbűnöző számára.

Ugyanakkor így is óvatosnak kell lenni, hiszen a rosszindulatú számítógépes programok nem csupán adathalászatra használhatóak, súlyos károkat is okozhatnak eszközeinkben, akár a teljes rendszert is tönkretehetik. Amit megtehetünk: mindig ellenőrizzük online fiókjainkat, és ha valami szokatlant tapasztalunk - adatok, üzenetek tűnnek el, vagy figyelmeztető emailt kapunk a szolgáltatótól - azonnal változtassunk jelszót.

Az időnkénti jelszóváltás még akkor is ajánlott, ha nem észlelünk semmi furcsaságot, lehetőség szerint ne használjuk évekig ugyanazt a jelszót. Az online kommunikációs csatornákon mindig körültekintőnek kell lenni: idegeneknek a lehető legkevesebb személyes információt adjuk meg magunkról, adatlapjainkat ne tegyük mindenki számára teljesen megtekinthetővé.

A számítógépes rendszerek biztonságánál különösen fontos, hogy legyen megfelelő vírusvédelem, használjunk tűzfalat, és az operációs rendszert se felejtsük el frissíteni: ha a frissítés nem automatikus, és azt a rendszer felajánlja, ne halasszuk későbbre. Muszáj odafigyelni mind a számítógépes rendszer, mind pedig a webhasználat biztonságára: egy védelem nélküli eszköz nyitott ajtót jelent a virtuális bűnözők számára.

Azt sem szabad elfelejteni - és nem lehet elégszer mondani -, hogy az online világban történő barangolás mindig nagy felelősséggel jár. A számítógép nem játékszer, az internet pedig nem játszótér - bár a gyerekekhez hasonlóan sokszor felnőtt emberek is rendkívül felelőtlenül használják a világháló nyújtotta lehetőségeket csakúgy, mint az internetkapcsolatot is biztosító technológiai eszközöket (tableteket, okostelefonokat). A legnagyobb védelmet mindenképpen a tudatos eszköz- és internethasználat jelenti.

A leggyakoribb veszélyforrások

1. Saját vagy mások személyes adatainak közzététele
2. Felelőtlenül, másokkal megosztott jelszavak
3. Túlzott figyelmet vonzó képek közlése magunkról vagy másokról
4. Illegális tartalmak fel- és letöltése
5. Azt hinni, hogy tevékenységünk teljesen anonim az interneten
6. Levélszemetek megnyitása
7. Valótlan információk továbbítása anélkül, hogy meggyőződnénk azok hitelességéről és aktualitásáról
8. Felelőtlen nethasználat, linkek megnyitása anélkül, hogy tudnánk, biztonságos weboldalra vezet-e

Forrás: microsoft.com

 

Szerző
Frissítve: 2014.09.03. 21:53

Kamu lehetett a Lázár-Tarlós csörte

Színjáték volt a Lázár János és Tarlós István között kedden kirobbant konfliktus az ellenzék szerint. Megírtuk, keddi Facebook-bejegyzésében a főpolgármester azt írta, hogy nem mond le a budapesti nagyberuházásokról, "sem a Margitsziget, sem az állatkert, sem a Lánchíd fejlesztéséről, amelyeket a hírek szerint Lázár János kancelláriaminiszter le akar állíttatni". Tarlós szerint Lázár arra hivatkozik, hogy a beruházásokra a brüsszeli előírások miatt nem adható uniós pénz.

Válaszközleményében a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, a magyar kormány minden budapesti fejlesztést támogat, amelyet Brüsszel jóváhagy. "Valószínű, hogy Brüsszel azért nem támogat bizonyos projekteket, mert nem ismeri Tarlós Istvánt. Továbbra is javaslom, hogy a főpolgármester úr többet küzdjön Brüsszelben Budapestért." - írta Lázár János. Viszonválaszában a főpolgármester tegnap így reagált: "Az EU azonban kormányokkal áll kapcsolatban, azok a partnerei, nem pedig a polgármesterek (...) Hogy pedig a budapesti fejlesztések támogatása azon múlna, hogyan "lobbizik" a város, vagy a főpolgármester Brüsszelben, ez az állítás egyszerűen ostobaság." - tette hozzá Tarlós.

A baloldal közös főpolgármester-jelöltje "családi műbalhénak" nevezte a Lázár-Tarlós ütésváltást a miniszternek címzett Facebook-bejegyzésében. "El akarják játszani, hogy Önök egymással szemben állnak?" - tette fel a kérdést Falus Ferenc, hozzátéve, kétmillió ember él a városban és környékén, akik a GDP 40 százalékát állítják elő. "Ez lenne a kormány bosszúja a budapestiek ellen? Kérem, haladéktalanul tájékoztasson, nem mint főpolgármester-jelöltet, hanem mint egy budapesti lakost, hogy mi lesz a budapesti fejlesztésekkel?" - írta Falus Ferenc.

Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint az önkormányzati választási kampányban a Fidesznek és Tarlós Istvánnak is érdeke eljátszani, hogy a főpolgármester Budapest érdekeit képviseli, de a tény ezzel szemben az, hogy az elmúlt négy évben semmilyen érdemi ellenállást nem tanúsított, miközben a kormány sorra elvette a főváros hatásköreit és forrásait. Csárdi Antal szerint Tarlós tehetetlen a kormánnyal szemben, valódi lobbiereje láthatóan nincs, miközben konfliktusokat nem mer vállalni.

Szerző

Védenék a reklámadót

Publikálás dátuma
2014.09.04. 07:12
Nemcsak a tiltakozók, az értetlenkedők száma is változatlan a szaktárca magyarázata után. FOTÓ: Vajda József
Példákkal és számításokkal illusztrált részletes értelmezést készített a reklámadóhoz a nemzetgazdasági tárca és az adóhatóság. Ezzel igyekeztek tisztázni az eddig átgondolatlannak vélt, a sajtó és a szakma által is folyamatosan boncolgatott, több ponton félreérthető jogszabály rendelkezéseit. Ám, miközben a tárca szerint a törvény "világos, rövid és egyszerű", a közös magyarázat, bár támpont kíván lenni, konkrét kérdésekre nem ad választ.

Ha egy interneten közzétett magyar nyelvű reklám nettó árbevétele 4 milliárd forint, akkor a 35 milliós számított adóelőleg alapján, a közzétevőnek 13 millió 328 ezer forintot kell adóelőlegként befizetnie, az első, 6 millió 664 ezres részletet augusztus 20-ig, a másodikat november 20-ig. Ez az általunk leegyszerűsített szemléltető példa is szerepel a nemzetgazdasági tárca és az adóhatóság által a reklámadó-törvényhez készített, tegnap kiadott, 11 oldalas jogszabály-értelmezésében. A minisztérium előzőleg egy magyarázó közleményben is úgy védte meg a törvényt, hogy az teljesen "világos, rövid és egyszerű", és "a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni".

Az 500 millió fölötti reklámbevételeket megsarcoló törvény a gazdasági tárca szerint annak ellenére is félreértelmezhetetlen, hogy legutóbb sportcégek és futballklubok, így a Fradi vagy a Videoton kapcsán is felmerült a fizetési kötelezettség, ahogyan a Forma 1 esetében is, hiszen szponzorhirdetésekkel és a helyszínen beszerezhető kapcsolt termékekkel mindegyik eseményen lehet találkozni, és ezeket ugyancsak érintheti a törvény. Ám a jogszabály ezekre külön nem tért ki, miként az adóhatóság mostani magyarázata sem; lényegében annyit szögeztek le, hogy az 500 milliós reklámbevétel a határ, afelett adót kell fizetni. Magyarán valóban vonatkozhat a reklámadó-teher az említett szervezetekre.

"A reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. Vagyis annak a vállalkozásnak, amelynek reklámbevétele van, gyakorlatilag csak azt kell megvizsgálnia, hogy hol jelent meg a reklám" - magyarázta a gazdasági tárca, amely szerint egyértelmű, hogy nincs kivétel a Magyarországon kiadott vagy itt terjesztett sajtótermékekben, szabadtéri reklámhordozón, járműveken, szórólapokon, ingatlanon, valamint az interneten látható hirdetések között, ha reklám, akkor adóköteles. Miközben az internetes reklámadó-kötelezettség alatt a szakma és a sajtó is a Facebook, illetve más közösségi oldalak megadóztatását sejtette, a jogszabály - és a közös elemzés sem - tér ki ezen területekre. Vélhetően valóban fizetni kell az ott közzétett hirdetésekért, de mivel várhatóan egyik népszerű portál sem nyilatkozik majd adókötelezettségéről, a különadó azt terheli, aki a reklámot megrendelte.

A három hónapja megszavazott törvény kapcsán az első befizetési határidő előtt kezdtek megszaporodni azok a cikkek, amelyek minden médiavállalkozást, sőt a legkisebb cégeket is arra figyelmeztették: ha nem is érinti őket a reklámadó-törvény, akkor is bevallást kell készíteniük. Hiszen a törvény az önreklámra is kitér, ami a névjegyektől a cégek logóin át mindent lefed.

Az adótanácsadók "tanácstalanságát" is kiváltó passzusra most a tárca úgy reagált, bevallást sem kellett volna benyújtaniuk, ha nem érték el az 500 milliós bevételi határt. Az államkasszába egyébként augusztus 20-ig összesen 1,3 milliárd forintnyi adóelőleg érkezett, amely - a minisztérium szerint - "megfelel az időarányos kormányzati elvárásoknak". Ez az összeg 700 adózó befizetéséből gyűlt össze, noha a törvény elé készített háttértanulmány 2015-re kalkulált először bevételi forrásként a különadóval.

                                                            Érti, ugye?
"A jogalkotói cél teljesült. Az is természetes és megszokott, hogy egy új adófajta bevezetésénél az új adóalanyok tüzetesen megvizsgálják a szabályokat, és kutatják, keresik, hogy létezik-e olyan értelmezés, amelynek segítségével mentesülhetnek az új közteher megfizetésének kötelezettsége alól. A reklámadó törvény azonban világos, egyszerű és félreértelmezhetetlen, a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni" - állítja a tárca.