internet;hacker;számítógép;okostelefon;elektronikus levélszemét;

2014-09-04 07:16:00

Ha hacker tör rád

A hétfői "celebfotós botrány" után joggal merülhet fel mindenkiben a kérdés: saját számítógépemen vagy okostelefonomon tárolt képeim, adataim mennyire lehetnek biztonságban? Bár a számítástechnika világában - legalábbis bárki számára megfizethető áron - nem létezik tökéletes biztonság, a kellemetlenségek elkerülése érdekében több mindenre is érdemes odafigyelni. 

Bárki, aki internetkapcsolattal bíró számítógépet használ, könnyedén hackertámadás áldozatává válhat. Az internet virtuális világa olyan hely, ahol nemcsak mi férhetünk hozzá határtalan mennyiségű információhoz: saját, személyes virtuális holmijaink sincsenek teljes biztonságban. Már közhelynek számít, hogy ami az internetre felkerül, az bizony ott is marad.

De nem csupán a különböző portálokra és webes tárhelyekre feltöltött képek és videók válhatnak online bűnözők martalékává, akiknek számtalan eszközük van akár személyes számítógépünk védelmének csökkentésére is: az elektronikus levélszemetektől (spam) kezdve, fertőzött linkeken és weboldalakon át az internetes csalásokig (scam) több módon is kártékony szoftverek (vírusok, férgek, trójai programok) települhetnek gépeinkre, megfelelő védelem hiányában akár a felhasználó tudta nélkül.

Egy sikeresen települt rosszindulatú programmal a hacker közvetlenül hozzáférhet személyes adatainkhoz, internetes jelszavainkhoz. A különböző közösségi oldalakra vagy online tároló helyekre feltöltött képeink, üzeneteink, videóink pedig még nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen azok már sosem tüntethetők el véglegesen: az adatok másolatai több szerverre is felkerülhetnek, és tulajdonképpen a világon bárhol elérhetővé válnak.

Abban pedig továbbra sem szabad bízni, hogy a saját magunk által regisztrált, jelszóval védett ilyen-olyan online fiókokban adataink teljes biztonságban vannak - ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a mostani pucérképes szivárogtatós botrány. Persze ha az ember nem világhíresség, talán kevesebb félnivalója van: az ő pikáns képei semmit sem érnének egy netbűnöző számára.

Ugyanakkor így is óvatosnak kell lenni, hiszen a rosszindulatú számítógépes programok nem csupán adathalászatra használhatóak, súlyos károkat is okozhatnak eszközeinkben, akár a teljes rendszert is tönkretehetik. Amit megtehetünk: mindig ellenőrizzük online fiókjainkat, és ha valami szokatlant tapasztalunk - adatok, üzenetek tűnnek el, vagy figyelmeztető emailt kapunk a szolgáltatótól - azonnal változtassunk jelszót.

Az időnkénti jelszóváltás még akkor is ajánlott, ha nem észlelünk semmi furcsaságot, lehetőség szerint ne használjuk évekig ugyanazt a jelszót. Az online kommunikációs csatornákon mindig körültekintőnek kell lenni: idegeneknek a lehető legkevesebb személyes információt adjuk meg magunkról, adatlapjainkat ne tegyük mindenki számára teljesen megtekinthetővé.

A számítógépes rendszerek biztonságánál különösen fontos, hogy legyen megfelelő vírusvédelem, használjunk tűzfalat, és az operációs rendszert se felejtsük el frissíteni: ha a frissítés nem automatikus, és azt a rendszer felajánlja, ne halasszuk későbbre. Muszáj odafigyelni mind a számítógépes rendszer, mind pedig a webhasználat biztonságára: egy védelem nélküli eszköz nyitott ajtót jelent a virtuális bűnözők számára.

Azt sem szabad elfelejteni - és nem lehet elégszer mondani -, hogy az online világban történő barangolás mindig nagy felelősséggel jár. A számítógép nem játékszer, az internet pedig nem játszótér - bár a gyerekekhez hasonlóan sokszor felnőtt emberek is rendkívül felelőtlenül használják a világháló nyújtotta lehetőségeket csakúgy, mint az internetkapcsolatot is biztosító technológiai eszközöket (tableteket, okostelefonokat). A legnagyobb védelmet mindenképpen a tudatos eszköz- és internethasználat jelenti.

A leggyakoribb veszélyforrások

1. Saját vagy mások személyes adatainak közzététele
2. Felelőtlenül, másokkal megosztott jelszavak
3. Túlzott figyelmet vonzó képek közlése magunkról vagy másokról
4. Illegális tartalmak fel- és letöltése
5. Azt hinni, hogy tevékenységünk teljesen anonim az interneten
6. Levélszemetek megnyitása
7. Valótlan információk továbbítása anélkül, hogy meggyőződnénk azok hitelességéről és aktualitásáról
8. Felelőtlen nethasználat, linkek megnyitása anélkül, hogy tudnánk, biztonságos weboldalra vezet-e

Forrás: microsoft.com