Az EU-tagság és a versenyképesség szerepe a növekedésben

Balázs Péter, az Európai Bizottság első magyar tagja szerint Magyarország abban érdekelt, hogy az unióban a fellendülés évei következzenek be - erről a Közép-Európai Egyetem tanára csütörtökön a nyíregyházi közgazdász-vándorgyűlésen beszélt.

A Bajnai-kormány egykori külügyminisztere, aki 2004-ben lett delegált uniós biztos, előadásában kifejtette: az uniós szervezeti reform minden bizonnyal társadalmi, gazdasági sikereket hoz majd, ami persze áldozatokkal jár.

Hozzátette, hogy amennyiben az áldozathozatalra a tagországok nem lesznek hajlandók, akkor a jelenlegi szint maradhat, vagy rosszabb esetben hanyatlás következik be, ami egyetlen érintett országnak sem jó.

Balázs Péter hozzáfűzte, hogy ő úgy látja, mintha a jelenlegi magyar kormány a harmadik eshetőségre próbálna válaszokat fogalmazni.

Kitért arra, hogy egy integrációs stratégia, egy átfogó társadalmi-gazdasági politikai program szerinte már a csatlakozáskor is hiányzott Magyarországon.

 "A Medgyessy-kormány ugyan hozott fontos, de messze nem kielégítő intézkedéseket" - fogalmazott. Szerinte "így aztán a remélt társadalmi, politikai és gazdasági felzárkózás zátonyra futott és megkérdőjeleződött az uniós modell sokakban".

Az egyetemi tanár, volt külügyminiszter szerint egy valódi integrációs stratégia megalkotása még most sem késő, s az lehetne "valódi többpárti, vagy pártokon túlmutató összefogással megalkotott is".

A közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki első napján a záró előadást Török Ádám akadémikus, az MTA főtitkára tartotta, aki az ország nemzetközi innovációs versenyben betöltött pozícióiról beszélt. Hangsúlyozta: tovább szükséges erősíteni a nemzeti innovációs rendszert, a kutatás-fejlesztést az eddigiektől is jobban be kell építeni a gazdaságba, a magas hozzáadott értékek fokozásához. Úgy vélte, hogy mind az állami, mind a vállalati finanszírozás növelésére van szükség, a hatékonyság javításával együtt, hiszen - állította - a jelenlegi fejlettségi szinthez képest kevesebb fordítódik kutatásra és fejlesztésre a legtöbb ágazatban.

A versenyképességről azt mondta, hogy a magyar gazdaság Európában megtartotta pozícióját, a fejlettek és fejlettebbek utáni harmadik csoportba tartozik továbbra is. A kutatás-fejlesztési rangsorban pedig a világon a negyven legjobb egyike.

Szerző
2014.09.04 22:16

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33