A Bajnai-kormány egykori külügyminisztere, aki 2004-ben lett delegált uniós biztos, előadásában kifejtette: az uniós szervezeti reform minden bizonnyal társadalmi, gazdasági sikereket hoz majd, ami persze áldozatokkal jár.
Hozzátette, hogy amennyiben az áldozathozatalra a tagországok nem lesznek hajlandók, akkor a jelenlegi szint maradhat, vagy rosszabb esetben hanyatlás következik be, ami egyetlen érintett országnak sem jó.
Balázs Péter hozzáfűzte, hogy ő úgy látja, mintha a jelenlegi magyar kormány a harmadik eshetőségre próbálna válaszokat fogalmazni.
Kitért arra, hogy egy integrációs stratégia, egy átfogó társadalmi-gazdasági politikai program szerinte már a csatlakozáskor is hiányzott Magyarországon.
"A Medgyessy-kormány ugyan hozott fontos, de messze nem kielégítő intézkedéseket" - fogalmazott. Szerinte "így aztán a remélt társadalmi, politikai és gazdasági felzárkózás zátonyra futott és megkérdőjeleződött az uniós modell sokakban".
Az egyetemi tanár, volt külügyminiszter szerint egy valódi integrációs stratégia megalkotása még most sem késő, s az lehetne "valódi többpárti, vagy pártokon túlmutató összefogással megalkotott is".
A közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki első napján a záró előadást Török Ádám akadémikus, az MTA főtitkára tartotta, aki az ország nemzetközi innovációs versenyben betöltött pozícióiról beszélt. Hangsúlyozta: tovább szükséges erősíteni a nemzeti innovációs rendszert, a kutatás-fejlesztést az eddigiektől is jobban be kell építeni a gazdaságba, a magas hozzáadott értékek fokozásához. Úgy vélte, hogy mind az állami, mind a vállalati finanszírozás növelésére van szükség, a hatékonyság javításával együtt, hiszen - állította - a jelenlegi fejlettségi szinthez képest kevesebb fordítódik kutatásra és fejlesztésre a legtöbb ágazatban.
A versenyképességről azt mondta, hogy a magyar gazdaság Európában megtartotta pozícióját, a fejlettek és fejlettebbek utáni harmadik csoportba tartozik továbbra is. A kutatás-fejlesztési rangsorban pedig a világon a negyven legjobb egyike.
