Barack Obama;Szíria;Iszlám Állam;NATO csúcsértekezlet;Newport;Petro Porosenko;Ukrajnai válság;

2014-09-04 22:07:00

Békét hozhat a NATO-csúcs

Az ukrajnai válság és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió jegyében zajlik a walesi Newportban csütörtökön megkezdődött kétnapos NATO-csúcsértekezlet, bár a tanácskozás napirendjén szerepel az afganisztáni kivonulás, az Irakban és Szíriában előretört Iszlám Állam jelentette veszély. Petro Porosenko ukrán elnök tűzszünetet helyezett kilátásba, ha pénteken Minszkben sikerül megegyezni a szakadárokkal. A "népköztársaságok" vezetői közös nyilatkozatban jelezték, elvben, kölcsönösségi alapon elfogadták a tűzszünetet.

Hatvan állam és kormányfő keresi a megoldásokat napjaink legsúlyosabb válságaira a csütörtökön kezdődött kétnapos NATO csúcstalálkozón. A walesi Newportban zajló értekezlet eredetileg tervezett napirendjét alaposan átírta az ukrán válság és Oroszország Ukrajnával szembeni már-már alig burkolt agressziója, s amint azt előre tudni lehetett, ez a kérdés dominált a nyitó napon.

Békülékenyebb lesz az új főtitkár?
A jelenlegi főtitkár, a dán Anders Fogh Rasmussen megbízatása idén szeptember 30-én jár le a NATO élén. A 61 éves Rasmussen 2009. augusztus 1. óta tölti be a szövetség legfőbb politikai vezetői posztját. Utódja, a márciusban megválasztott Jens Stoltenberg volt norvég kormányfő október 1-jén kezdheti el megbízatását.
Erna Solberg jelenlegi norvég kormányfő a NATO csúcs előtt úgy nyilatkozott a norvég közszolgálati televíziónak és rádiónak, hogy Stoltenberg hivatalba lépése új és kedvezőbb légkört teremt az észak-atlanti szövetség és Oroszország együttműködéséhez. Úgy fogalmazott, hogy minden új főtitkár és annak új csapata lehetőséget nyújt a párbeszéd újrakezdésére minden ügyben, de figyelmeztetett, hogy a főtitkárváltás önmagában nem fog segíteni az ukrán válság megoldásában.

Az európai biztonsági válsággócnak köszönhetően "korszakváltás" következett be a szövetség életében, ismét középpontba került a NATO eredeti rendeltetésének, a szövetséghez tartozó országok kollektív védelmének a kérdése. Ennek köszönhetően, Oroszország ukrajnai beavatkozása nyomán megnövekedett európai aggodalmak miatt az észak-atlanti szövetség megerősíti jelenlétét a keleti és balti tagállamokban.

Drámaian megváltozott biztonsági környezetbe kerültünk, Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen, fogalmazott a csúcstalálkozó előtt Anders Fogh Rasmussen. A főtitkár hangsúlyozta, hogy bár Moszkva tagadja, hogy reguláris katonai egységeket vezényelt volna Ukrajnába, a NATO adatai szerint legalább ezer orosz katona tartózkodik Ukrajna területén.

Rasmussen felszólította Moszkvát, vonja ki csapatait a térségből, ugyanakkor üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszünetre való felhívását. A főtitkár kitért az Iszlám Állam jelentette veszélyre is, közölte,: ha az iraki kormány a NATO támogatását kérné a terrorszervezet visszaszorításához, akkor a kérést az atlanti szervezet komolyan fontolóra venné.

A tanácskozás előtt "mini-csúcsra" is sor került, amelyen Barack Obama amerikai, François Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit kormányfő, valamint Matteo Renzi, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Olaszország miniszterelnöke. Petro Porosenko ukrán államfővel vitatta meg az orosz-ukrán válságot.

Tartós tűzszünet mielőbbi megvalósítása, politikai megoldás mellett foglaltak állást a minicsúcs részvevői. Álláspontjuk szerint Oroszország elfogadhatatlanul megsértette a nemzetközi jogot, ezért a NATO tagországoknak egységes álláspontot kell kialakítani Oroszországgal szemben, amelynek magasabb árat kell fizetnie magatartásáért, újabb szankciókkal kell növelni a Moszkvára gyakorolt nyomást.

Kövér: cirkusz az ukrán válság
A Szabadság Expressz nemzetközi rendezvénysorozaton meglepő kijelentéseket tett Kövér László házelnök, számolt be a Vs.hu. Kétségbe vonta az ukrán kormány legitimitását,  "a nem létező ukrán állam hadseregéről beszélt", hangsúlyozta, hogy Putyin nem fogja meggondolni magát a szankciók miatt, amelyek nem tudják térdre kényszeríteni Oroszországot.
Állította, tévedés, hogy Ukrajnában valódi demokrácia készülne, amit semmi nem mutat jobban, mint a nyelvtörvény és választási törvény felfüggesztése, egy manipulált folyamat zajlik, amiben a legkisebb szerep épp az ukránoknak jutott. A nyugati sajtó egy része úgy hazudik, mint hajdan a Pravda, mondta Kövér, aki szerint az ukrán "cirkusznak" az a célja, hogy Európát leválassza Oroszországról.

Porosenko ez alkalommal jelentette be, hogy ha a kontaktcsoport - Ukrajna, Oroszország, az EBESZ és immár a szakadárok - pénteki minszki találkozóján sikerül megállapodni, azonnali hatállyal tűzszünetet hirdet. Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában, a harcok végeztével pedig "fokozatos béketerv" léphet életbe az ország keleti részén.

A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is. Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki az önhatalmúlag kikiáltott két népköztársaság vezetése, amelyben jelezték, hogy kölcsönösségi alapon, amennyiben az ukrán hadsereg befejezi az ellenük irányuló hadműveletet és a minszki megállapodásban részletesen rendezik a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat, azonnal beszüntetik a harcot.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztette Ukrajnát, hogy NATO-csatlakozási kérelmének esetleges felújítását provokációnak tekinti Moszkva, egy ilyen lépés csak kisiklatná a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására tett törekvéseket. Kora este megkezdődött ugyan a NATO-Ukrajna Bizottság ülése, de Ukrajna NATO-tagságának kérdése nem aktuális.