Nem emlékszik a fenyegetésre L. Simon

Letagadta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, hogy megfenyegette volna a Hír Televíziót. L. Simon László egy pénteki fertődi rendezvényen a csatorna riporterének azt állította, hogy nem emlékszik az esetre, és azt kérte, hogy a Hír TV mutassa be a fenyegetésről szóló felvételt. Minderről az mno.hu, a Magyar Nemzet online kiadása számolt be. 

Az amúgy kormánypárti napilap pénteken címlapján közölte a Hír TV előző napi esetét L. Simonnal. Megírtuk, az államtitkár egy sajtótájékoztatóról távozóban azzal fenyegette meg a csatorna riporterét, hogy "nehéz lesz az élet a Hír TV-nél". L. Simon arra reagált így, hogy a Hír TV munkatársa fel merte tenni a kérdést, hogy mikor lesz valóban befejezve a már kétszer átadott Várkert Bazár. L. Simon erre azt mondta, hogy nagyjából 200-300 év múlva. Erre a riporter nem jött zavarba, hanem közölte, hogy akkor ez hosszú távú terv, majd megkérdezte: ki fogja ezt finanszírozni? Az államtitkár erre úgy felelt: "Inkább az a kérdés, hogy ki fogja felügyelni, és a Hír TV 200-300 év múlva lesz-e abban a helyzetben, hogy erről tudósítson".

Mint ismert, a tavaszi választások óta éleződik a feszültség a kormány, illetve a hozzájuk közel álló gazdasági csoportok között. Ennek leglátványosabb jelét a reklámadóról szóló - amúgy épp L. Simon által jegyzett - törvényjavaslat beadásakor adta a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet. A lap főszerkesztő-helyettese, Csermely Péter azt írta: "A kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára." A Hír TV pedig ugyanúgy Simicska-érdekeltség, mint a napilap. Megírtuk, mindkét médiumnál leálltak az állami hírdetések és megszorító intézkedéseket léptettek életbe. Hétfőn kiderült, a napilap - 2002 óta először - árat is emel.

Szerző

Engedélyek sem kellenek a Várba költözéshez

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg, kijelölve azokat a hatóságokat, amelyek eljárnak a beruházásnál. Az ügyek koordinálásáért a fővárosi kormánymegbízott, György István felel.

Megírtuk: indoklás nélkül, titkos hatástanulmányok alapján döntött a kormány a Miniszterelnökség budai Várba, a Sándor-palota szomszédságában található Karmelita kolostor épületébe költözéséről, melynek csupán a megtervezésére csaknem 1,5 milliárd forintnyi közpénzt szánnak. Arról máig nem tudni semmit, mekkora lesz Orbán költözködésének tényleges költsége, ezzel kapcsolatban ugyanis a Miniszterelnökség semmilyen kérdésre nem reagált, sőt, az atlatszo.hu közérdekű adatigénylését, melyben kikérték valamennyi, a kormány döntését megalapozó tanulmányt, jelentést, illetve más, döntést megalapozó iratokat is, Orbán stábja azzal utasította el, hogy "az adatigénylésben kért, fent nevezett döntést előkészítő anyagok nem nyilvánosak, így adatközlés nem teljesíthető".

Noha azóta is kérdéses, milyen államérdek indokolja a titkolózást, a mostani döntés, mely kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé tette a beruházást, további "sunnyogásra" adhat alkalmat. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által aláírt rendelet beszédes, hiszen "építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye." A határozat nyomán az építésügyben az elsőfokú hatóság Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető kerülete lett.

"Ha én leszek Budapest vezetője, Orbán Viktornak nem a Várban lesz a munkahelye" - reagált Falus Ferenc. A baloldali pártok főpolgármester-jelöltje közölte, hiába trükközik a kormány, megválasztása esetén meg fogja akadályozni az esztelen, megalomán projekt megvalósulását.

Szerző

Tettek érte, hogy ne közpénz legyen

Publikálás dátuma
2014.09.06. 07:06
Felcsút Fotó: Népszava
Leadása után 14 hónappal átírták a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) 2012-es jelentését - írta a Figyelő. Az Orbán Viktor által alapított FUNA a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és a helyi Pancho Aréna működtetője. 

Az átírt közhasznúsági jelentésből most már az derül ki, hogy nem közpénzből épült a felcsúti stadion. A 2012-es jelentésben eredetileg az állt, hogy központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be az alapítványhoz, ez az összeg pedig megegyezik az amúgy is költségvetési forrásként besorolt MLSZ támogatás, és az úgynevezett társaságiadó-kedvezmény, a TAO-pénzek összegével. Miután a Figyelő július végén megírta, hogy ellentmondás van a jelentés, illetve Orbán és Mészáros Lőrinc - a FUNA kuratóriumi elnöke - szavai között, az Országos Bírósági Hivatal honlapjára feltöltött dokumentum megváltozott. A TAO-pénzek kikerültek a költségvetési forrás rovatból, amelyben csak az MLSZ-támogatás 483 millió forintja maradt. Nyilván ezzel próbálták alátámasztani a kormányfő és Mészáros kijelentését, miszerint az aréna nem közpénzből épült.

Ismert a stadion avatóján Orbán azt mondta a Hír24 kérdésére, milyen érzés, hogy a kertje végébe stadion épült az adófizetők pénzén: "A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel, amit most az ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kellene érteni, hogy a pénzt azt a vállalakozók termelik meg, és a vállalakozók döntötték el, hogy hova adják (...). Ez a vállalakozók pénze, ők használták föl, ezért nem közpénz."

Szerző