Elutasította a TakarékBank keresetét a törvényszék

 A Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet szerződéses feltételeinek tisztességességét kívánta bizonyítani.

A Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet szerződéses feltételeinek tisztességességét kívánta bizonyítani.

A bíró azzal indokolta az elutasítást, hogy a TakarékBank bizonyos időszakokban alkalmazott szerződéses feltételei elsősorban az objektivitás, az érthető megfogalmazás, és az átláthatóság törvényben rögzített elveinek nem feleltek meg. A bíró indoklásában kifejtette: a bíróság azt is figyelembe vette, hogy a jogalkotó nem állított fel sorrendet az egyes elvek érvényesülésére, vagyis nem kötötte a bíróságot semmilyen jogszabályi rendelkezés a vizsgálat során.

Az objektivitás elvének megsértése döntően abból adódott, hogy a bank a szükséges korlátok nélkül módosíthatta egyoldalúan a szerződési feltételeket, míg az érthető és egyértelmű megfogalmazás elvének pedig nem felelt meg például a forrásköltség-változás, vagy a forrásszerzési lehetőségek alakulása - fejtette ki a bíró. Hozzáfűzte: az átláthatóság elvének azért nem feleltek meg a szerződéses feltételek, mert a TakarékBank által beépített ok-lista alapján a fogyasztó a szerződéses rendelkezések jogszerű alkalmazását nem tudja ellenőrizni.

Szerző

Lázár: a kormány konszenzusra törekszik a Sorsok Háza ügyében

Publikálás dátuma
2014.09.09. 17:10
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A kormány a magyarországi zsidó szervezetek támogatásával és a nemzetközi zsidó közösség segítségével akarja kialakítani a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza szakmai programját - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a Zsidó Közösségi Kerekasztal több mint négyórás ülése után, amelyen tájékoztatása szerint nyolc témát vitattak meg. Heisler: egy háromnegyed éve megszakadt párbeszédet tudtunk folytatni.

"Az együttműködés újrakezdése volt talán a legfontosabb" - mondta a miniszter, aki a felmerülő kérdések közül megemlítette a magyarországi holokauszt-túlélők anyagi-szociális helyzetét, a magyarországi zsidó temetők ügyét, valamint a holokauszt megjelenítését a köznevelésben. Emlékeztetett, négy témát a kormány kezdeményezett, négyet pedig zsidó szervezetek.

A Józsefvárosi pályaudvaron létesülő Sorsok Háza ügyében Lázár János közölte: "a szakmai program és a belső tartalom tekintetében a magyar kormány konszenzusos megoldást hoz létre". A szakmai koncepció kialakításában a kabinetnek szüksége van a magyarországi zsidó szervezetek támogatására és a nemzetközi zsidó közösség segítségére - jelezte. A Mazsihisz korábban feltételekhez kötötte együttműködését a Sorsok Háza-projektben a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal. Az egyik ilyen feltétel az volt, hogy a kiállítás történelemfelfogásának a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Kutatóközpont kiállításának általánosan elfogadott történelemszemléletén kell alapulnia.

A miniszter úgy összegzett, hogy a kifejezetten együttműködő hangulatú keddi megbeszélésen a kormány és a zsidó szervezetek közötti minden konfliktuspont szóba került, de ezek mindegyikét nyitott kérdésnek tekintik, a cél pedig az, hogy a következő alkalommal minél többet le is zárhassanak.

Elmondta, hogy a következő tanácskozást decemberben tartják, amelyre meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit és a szakminisztereket is, hogy áttekintsék az antiszemita jelenségekkel szembeni zéró tolerancia elvének érvényesülését.

Lázár János kérdésre megerősítette, valóban felkérte Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját, hogy több évtizedes közösségszervező tapasztalatait felhasználva adjon tanácsokat a Miniszterelnökségnek - személy szerint neki - "adott esetben vitás kérdésekben". "Ez korántsem jelenti, hogy mindenben egyetértenénk, vagy hogy ő elvtelen támogatója lenne a mi politikánknak. (...) A mi munkánkban szükség van jó néhány olyan ember véleményére is, aki egyáltalán nem tartozik a szekértolóink közé (...), mégis megpróbálja a megoldás felé vinni a dolgokat" - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője.

Lapunknak az ülés után Heisler András, a Mazsihisz elnöke pozitívnak értékelte, hogy háromnegyed év után elkezdődött a párbeszéd a kormány és a Mazsihisz között. Úgy vélte, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitott volt, több témában is jelezte segítőkészségét és együttműködési szándékát. Így például a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga kapcsán - amelyből a zsidó szervezetek a Sorsok Háza létrehozása helyett, az Együttélés Háza kialakítását javasolták -, amely projekthez a szervezeteknek saját fedezete nem volna.

A Mazsihisz elnöke egyébként "nagyon biztatónak" tartja, hogy a Sorsok Házával kapcsolatban ígéretet kaptak a kormánytól, a kiállítást "csak konszenzusos megoldással" fogják megnyitni, tehát csak akkor, ha a hazai és a nemzetközi zsidó szervezetek is egyetértenek annak a szakmaiságával. A távirati irodának Heisler úgy fogalmazott, nagyon sok kérdéssel kapcsolatban a kormánynak és a zsidó szervezeteknek még "dolgozniuk kell azon, hogy eljussunk a megoldásig".

Zoltai Gusztáv kinevezésével kapcsolatban Heisler András úgy nyilatkozott, "megvan a véleménye róla, de azt nem kívánja megosztani" a nyilvánossággal. A tanácsadói kinevezés az elnök szerint mindenkit meglepetésként ért.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a kerekasztalt "a produktivitás és a konstruktivitás irányába tett lépésként" értékelte a sajtótájékoztatón. Kiemelte a több mint 7000 Magyarországon élő holokauszt-túlélő szociális helyzetét. A vezető rabbi elmondása szerint a kerekasztalon a kormány fontos programpontokat mondott. Az EMIH részéről két külföldi támogatója révén egymillió dollárt hoz Magyarországra, hogy felépülhessen egy idősek otthona a túlélők számára.

A Sorsok Házáról Köves Slomó azt mondta, már maga az intézmény "óriási lehetőség". Kiemelte, a történelmi hitelesség mellett az a legfontosabb kérdés, hogyan adódik át az a tartalom, ami benne van. Ezért a kerekasztalon a vezető rabbi javasolta, hogy a szakértőkön kívül az EMIH, illetve a Mazsihisz felkérésére független értelmiségiek is mondjanak véleményt a kiállításról: arról, hogy szerintük milyen hatással lesz a kiállítás arra a sok ezer gyerekre, aki meg fogja nézni, és akiknek a holokauszthoz és a magyarországi zsidósághoz való hozzáállását befolyásolni fogja.

Lázár János még augusztus közepén jelentette be a fórum összehívását.  A mai ülés napirendjére javasolta a zsidó temetőkről és az antiszemitizmus monitorozásáról való tárgyalást. Tizennégy zsidó szervezet a Sorsok Házáról, az oktatási együttműködés továbbfejlesztéséről, a zsidó civil élet támogatásáról és a progresszív zsidó egyházak státusának áttekintéséről egyeztetett.

Szerző
Frissítve: 2014.09.09. 19:39

MSZP: Kezdeményezzük a honvédelmi bizottság összehívását!

A mai napon hivatalosan írásban kezdeményeztem az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívását Kósa Lajosnál, a bizottság elnökénél. Az ülésen tájékoztatást várunk a Kormánytól a múlt héten Walesben megrendezett NATO csúcstalálkozón képviselt magyar álláspontról és a meghozott döntésekről - tudatja közleményében Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettes, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke.

"Köztudott, hogy a csúcstalálkozóra feszült nemzetközi légkörben, a biztonsági környezet radikális, kedvezőtlen irányú átalakulása közepette került sor. Az azóta közétett sajtónyilatkozatok nem hagynak kétséget a tekintetben, hogy a csúcstalálkozón meghozott döntések a magyar honvédelmi politikára és a Magyar Honvédségre is jelentős kihatással lesznek. Ezért az MSZP elengedhetetlennek tartja, hogy az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága mélyrehatóan és alaposan tájékozódjon a következő időszak védelempolitikai kérdéseit alapvetően meghatározó döntésekről, és az azokban képviselt magyar álláspontról.

Harangozó Tamás,
frakcióvezető-helyettes,
a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke"

Szerző