- "Erről álmodtam egész életemben!"

- Képes már feldolgozni azt a tényt, hogy megnyerte a 2014-es US Opent?

- Abszolút nem, még mindig teljesen irreális számomra, hogy Grand Slam-bajnoknak vallhatom magam - válaszolta a viadal hivatalos honlapjának adott interjújában Marin Cilic. - Pedig erről álmodtam egész életemben. Nem győzök köszönetet mondani azoknak, akik segítettek eljutnom idáig.

- Mikor érezte először, hogy ezen a versenyen akár maradandót is alkothat?

- A francia Simon elleni találkozón, ahol a döntő szettben sikerült elkapnom a fonalat. Ez volt a fordulópont, innentől kezdve elhittem: képes vagyok bárkit legyőzni. Egy biztos, sosem adom fel, küzdök az utolsó pillanatig. Csúcs ez a siker, egy picit szeretném kiélvezni.

- Pedig tavaly ilyenkor nem sokan fogadtak volna arra, hogy valaha ilyen szintre emelkedik. Mit érzett, amikor eltiltották? Megváltoztatta a teniszmentes időszak?

- Az egy nagyon nehéz időszak volt az életemben, ugyanakkor jótékony hatása is volt rám nézve. Mentálisan megerősödtem, érettebb lettem. Azért mert nem versenyezhettem, nem eresztettem le, sőt, keményen dolgoztam, hogyha letelik a büntetésem, akkor úgy térjek vissza, hogy esélyem legyen megint bekerülni a legjobb tíz közé a világranglistán. De arra is jó volt ez az időszak, hogy a játékomat egy kicsit átalakítsuk, amivel még eredményesebbé válhatok.

- Milyen fogadtatásra számít hazájában? Edzője, Goran Ivanisevicet 2001-ben kétszázezren ünnepelték a wimbledoni bajnoki címe után…

- Nagy nap ez a horvát tenisz történetében, ám én elképzelni sem merem, hogy annyian várjanak majd, mint annak idején Gorant.

- Úgy tűnik, a volt GS-bajnokok igencsak jó hatással vannak a mai teniszelit játékára. Djokovics szárnyal Becker mellett, Federer sokadik virágzását éli Edberg irányításával, döntőbeli ellenfelének Chang a trénere, míg az ön edzéseit Ivanisevic vezeti.

- Tavaly szeptember elsejétől dolgozunk együtt, és az első pillanattól kezdve nagyon keményen és intenzíven végezzük a munkánkat. Abszolút neki köszönhetem, hogy idáig eljutottam, ő adta meg számomra azokat az extrákat, amellyel ennyit fejlődött a játékom. Ő nevelte belém ezt a minden áron való győzni akarást, illetve a csapatomnak egy olyan nyugalmat kölcsönzött, ami eddig szinte ismeretlen volt a számunkra.