Magánbiztosításban gondolkodnak

Hamarosan luxusmagánkórház nyílik Budapesten. Az új intézményt bejelentő sajtóeseményen elhangzott: most, hogy lesz egy intézmény, amely képes teljeskörű szolgáltatást nyújtani, magán-egészségbiztosítási konstrukció is kell, illetve lesz is. A rendezvényen felszólaló új egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor nem cáfolta, hogy a Fidesz-kabinet utat nyit a magánegészségügynek.

A tervek szerint 2015 elején nyílik meg a tisztán magántőkéből finanszírozott, ultramodern egészségügyi központ, a Duna Medical Center (DMC). A budapesti intézmény lesz az első olyan magyar magánkórház, amely programozott műtéti beavatkozásokat és kezeléseket biztosít több tucat orvosi szakterületen. A DMC-ben a tervek szerint 41 járóbeteg szakrendelő végzi majd az ambuláns ellátást, 8 műtőt hoznak létre a sebészeti beavatkozásokhoz, az intézmény 150 betegágyat tart majd fenn, ezen belül 10 ágyas felnőtt és 4 ágyas gyermek intenzív osztályuk is lesz.

Az egészségügyi központ Budapesten, a IX. kerületben található Millennium Park területén, a Duna-parton kap helyet, a Soroksári út és Haller út kereszteződéséhez közel. A DMC rendelőintézetének megnyitását 2015 elejére, a kórházét 2016 közepére tervezik. A létesítménnyel együtt kialakítanak egy szállodát is. "A DMC alapvetően magánfinanszírozású - ezen belül magánbiztosítással rendelkező - pácienseket fogad majd, de törekszik arra, hogy a legszükségesebb beavatkozások az OEP által biztosított betegek számára is elérhetőek legyenek" - áll közleményükben.

Egyelőre nem tudni, hogy ez milyen rendszerben jöhet létre, ahogy az sem ismert, hogy a kormány miként viszonyul a komplex magán-egészségbiztosítás bevezetéséhez. Az biztos, hogy a rendezvényen felszólaló Zombor Gábor igen baráti hangú köszöntőt mondott a DMC ötletgazdájához és egyik befektetőjéhez, Joseph Prielhez. Az Euromedic cégcsoport elnöke és a DMC kezdeményezője a magánkórház csaknem 40 millió euróra rúgó kivitelezését közösen finanszírozza Igor Yankovsky nemzetközi üzletemberrel. Ezt az egészségügyi államtitkár üdvözölte is, állítása szerint "megbízható üzletemberekről van szó", akik a "saját kockázatukra, saját tőkéjükből" valósítják meg a beruházást, így azok, "akik megengedhetik", kiváló ellátásban részesülnek majd.

Nem álltak szóba velünk

Nem kívánt nyilatkozni, sőt, egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni az egészségügyi államtitkár a sajtóeseményen. Zombor Gábor maga csak egy hárító mozdulatot tett, s azt mondta, "nem szabad", asszisztense azonban azzal magyarázta az elutasítást, hogy nagyon sietnek két vidéki eseményre. Noha Zombor még sokáig beszélgetett a meghívottakkal, lapunk nem tudott a közelébe férkőzni, s hasonlóképp falakba ütköztünk Sélleiné Márki Máriánál is. Az OEP főigazgatójától azt szerettük volna megtudni, mi indokolta, hogy eleget tett a meghívásnak, s hogy van-e valamilyen kialakult terv az új, bejelentett magánbiztosítási konstrukcióval kapcsolatban. A Népszava kérdésekkel fordult az OEP sajtó- és tájékoztatási főosztályához, ahol azt tudakoltuk, tudnak-e arról, hogy a kormány egy új magán-egészségbiztosítási konstrukció jogszabályi feltételeit kívánja megteremteni. Megkérdeztük azt is, kaptak-e már ezzel kapcsolatban tájékoztatást, esetleg felkérést egy ilyen konstrukció kidolgozására, hiszen mégiscsak a társadalombiztosító szakembergárdája a legkompetensebb ezen a területek. Végül azt kértük, hogy amennyiben az OEP tisztában van az idevágó tervekkel, adjon részletes tájékoztatást , illetve arról, hogy várhatóan mikortól lehet igénybe venni ezt a biztosítási formát.

Az eseményen vendégként jelen volt Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára és Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója is. Noha a kormányzati támogatás egyértelmű, a helyszínen egyik illetékes sem beszélt arról, hogy a tervek nyomán várhatóak-e törvénymódosítások, illetve hogy az eddig a társadalombiztosítás (tb) mellett kiegészítőként működő betegbiztosítások milyen új, komplex magán-egészségbiztosítási konstrukcióval bővülhetnek. A kérdés kerülése érthető, hiszen a Fidesz eddig ellenezte, hogy az egészségügybe betegyék a lábukat a magánbiztosítók, 2008-ban pedig népszavazással állították meg az egészségügyi reformot. Aztán a 2010-es hatalomra kerülésüket követően megváltozott az álláspont, hiszen az alkotmányozás során a tb jogintézményét feledésre ítélték; míg korábban az alkotmányban szerepelt, hogy az államnak kötelessége az egészségügyi ellátás megszervezése és finanszírozása, és ez a tb útján történik - magyarán a járulék fejében ellátás jár az állampolgárnak - az új alaptörvényből minden erre vonatkozó passzus kimaradt - még az állami egészségügyi ellátás biztosítására sem vállal kötelezettséget az állam.

Aztán 2011 decemberében a költségvetési törvény egy zárószavazás előtti módosításával meg is szüntették a biztosításalapú egészségügyet, a munkaadói kötelezettségként befizetett 27 százalékos tb-járulékot ugyanis átkeresztelték szociális hozzájárulássá. Magyarán a járulék, amelyért cserébe járadék, illetve betegellátás járt, egyfajta adóvá változott, azaz a befizetéseinkért nem "jár" semmi, az bármire fordítható az államkasszában. Ezzel párhuzamosan a Fidesz - miután Orbán Viktor kedvezményeket ígért a profitorientált magánbiztosítóknak - egy passzussal kiegészítette a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Így a cégek adó- és járulékmentesen köthetnek magán-egészségbiztosítást dolgozóik számára. Már ezzel olyan kedvezményt adott a Fidesz a magánegészségügynek, amelyet a korábbi kormányok sosem terveztek, ám a teljeskörű magánbiztosítás bevezetésével teljesen hátat fordíthatnak korábbi értékrendjüknek, azaz, hogy mindenki azonos szintű ellátáshoz férjen hozzá.

Kökény Mihály volt szakminiszter

Semmi meglepő nincs a kormányzati kiállásban. Emlékeztetnék, hogy az alaptörvényből már kivették a tb jogintézményét, ez ma már nem védendő alkotmányos érték. Nem is az a baj, hogy lesz magánkórház, lesz magánbiztosítás, noha a Fidesz eddig minden ilyet üldözött. Az érzékelhető, finom átállás azért jelentős, mert a Fidesz eddig a tulajdonviszonyokból ideológiai kérdést gyártott, s azzal riogatott, hogy a magánszolgáltatók megjelenésével azok, akiknek nincs pénzük, elesnek az ellátástól. Ilyen tervről korábban nem volt szó, ám az előző ciklusban csendben megvalósult, hiszen a szociális biztonság alapintézménye csökevényessé vált, az államosított betegellátó-intézményrendszerben pedig egyre nehezebb kezeléshez jutni. Főként pénz nélkül, ha a hálapénzre, vagy a fizetőssé tett szolgáltatásokra gondolunk. Mára eljutottak ahhoz a gondolathoz, hogy aki meg tudja fizetni, az nyugodtan jusson hozzá az európai szintű ellátáshoz, aki meg nem, az menjen az egyre alacsonyabb szinten finanszírozott, rongyos, fapados állami kórházakba. Az egészségügy államosítása ugyanis nem szólt másról, mint egy olyan szűkített, lerontott közösségi ellátórendszer kiépítéséről, aminek dolga a kiterjesztett közgyógyellátás - szegényellátás - és a magánszféra által nem szívesen vállalt kockázatok közösségi kezelése.