Ügyészségi kettős mérce

Miközben az Oszter Sándor ittas vezetéséről információkat közlő Blikk-újságíró telefonját is elvették, hogy megtudják, ki az informátor, az ügyészség más - lényegesen fontosabb ügyekben - nem keresi a szivárogtatót. A jobboldali sajtónál landolt információk - úgy tűnik - nem fontosak a vádhatóság számára.

Rendőrök vették el a Blikk újságírójának mobiltelefonját, hogy megtudják, ki adott információkat a lapnak egy folyamatban lévő büntetőügyben, Oszter Sándor balesetével kapcsolatban. Mint azt a Blikk megírta, Koós Szabolcs újságírót arra kötelezte a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) indítványára, hogy fedje fel informátorát. Mivel erre nem volt hajlandó, az őt kihallgató ügyész arra kérte, adja át a mobilját, amit szintén megtagadott, hiszen a telefonon több lényeges információ volt. Ezután az ügyész rendőrt hívott, és arra hivatkozva, hogy Koós ellenszegül, megmotozták, majd elvették a mobilt. Koós elmondta azt is, hogy az ügyészség szerint Oszter ügye olyan kiemelten fontos, hogy a sajtószabadság védelme eltörpül mellette.

A hatályos törvények szerint az újságíró nem köteles kiadni informátorát, csak abban az esetben, kiemelkedő súlyú bűncselekményről van szó. Ilyen lehet egy terrorcselekmény megakadályozása, vagy egy emberölés felderítése, de nem Oszter ittas vezetése - hívta fel a figyelmet a Blikk. Az ügy azonban egy másik szempontból is tanulsággal szolgál. Az elmúlt években ügyészi szervektől több esetben kerültek ki nyomozati iratok, vádemelés előtt álló "elszámoltatási" ügyekről lényegi információk, elsősorban a jobboldali sajtóhoz - nem egyszer a KNyF által végzett vagy felügyelt nyomozásoknál.

Ilyen volt például Simon Gábor ügye, amikor a Magyar Nemzetben jelentek meg dokumentumok a folyamatban lévő nyomozásról.

Így cáfoltak a Simon-ügyben

"A sajtóban az elmúlt napokban megjelent eddigi információkat nem az ügyészség adta ki. Mindezt az időközben lefolytatott belső vizsgálat is megerősítette. A belső vizsgálat azt is feltárta, hogy nem csak az ügyészség rendelkezett az üggyel kapcsolatos információval. A KNYF a nyomozás során számos szervhez fordult adatkéréssel."

A KNyF lapunk kérdésére akkor azt közölte, hogy "a sajtóban az elmúlt napokban megjelent eddigi információkat nem az ügyészség adta ki" és ezt belső vizsgálat is megerősítette. Ám nem indítottak nyomozást a szivárogtató ellen, arról sem tudni, hogy az érintett újságírót kihallgatták volna. A KNyF 2010-ben két és fél hónap alatt sem tudta kideríteni, ki a felelős Borovszky Tímea gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvének a Budapesti Nyomozó Ügyészség faxgépéről a kuruc.info-hoz történt kiszivárgása ügyében. Az oktatási tárca volt főosztályvezetőjének gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyve ugyanis szinte azonnal kikerült az ügyészségtől. A jegyzőkönyv útját egy iratgyűjtő mappáig tudták követni, ahonnan "ismeretlen okból" eltűnt a dokumentum, majd a kuruc.info tette közzé. Felelős nem volt, pedig ehhez csak "házon belül" kellett vizsgálódnia a vádhatóságnak. Fazekas Géza szóvivő szerint "az elkövető kilétére nem derült fény, nem volt megállapítható". A Borovszkyt kihallgató elküldött vallomás hónapokkal később a kuruc.info-n bukkant fel.

Belső vizsgálat sem indult, amikor a Magyar Nemzet 2010 őszén cikksorozatot indított az erzsébetvárosi ingatlanügy - a Hunvald-ügy - nyomozati aktái alapján. A nyomozást végző KNyF akkor egyszerűen csak annyit közölt: nem ők adták ki az iratokat. Korábban a hatóságok szintén tagadták, hogy tőlük került volna ki a brókerügyben kihallgatott Kulcsár Attila vallomása, melyet másnap olvasni lehetett a Magyar Nemzetben. Később a Zuschlag-üggyel összefüggésben jelentetett meg egy vallomást a kormánypárti lap. De a Nemzet közölte először azt is, hogy gyanúsítottként hallgatják ki az UD Zrt.-ügyben Szilvásy Györgyöt, aki akkor még meg sem kapta az idézést. Sőt, a jobboldali sajtó azt is "előre tudta", mikor hallgatják ki a moszkvai ingatlanügyben Göncz Kinga volt külügyminisztert.