Budapesten sok az induló

Publikálás dátuma
2014.09.11. 07:04
Falus Ferenc kampánya keretében már egyre több reménybeli választójával találkozott FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Öten már biztosan versengenek október 12-én a főpolgármesteri posztért. Tarlós István kihívója lesz a baloldali pártok jelöltje, Falus Ferenc, az LMP-s Csárdi Antal, a jobbikos Staudt Gábor és Magyar György ügyvéd is, aki függetlenként indul. Budapesten a Fidesz, az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt-PM, a Jobbik, az LMP és a Liberálisok állíthatnak kompenzációs listát, így ez a hét szervezet küzd a közgyűlésben elnyerhető kilenc helyért.   

Összesen 66 ezer jelölt kért ajánlóívet az őszi önkormányzati választásra és a tegnap délelőtti adatok szerint 51 ezer jelöltet jelentettek be, illetve 58 ezer indulót vettek már nyilvántartásba. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, a különbség abból adódik, hogy egy jelöltet több poszton is nyilvántartásba vehetnek, valaki egyszerre lehet egyéni és listás induló, esetleg polgármesterjelölt is. A nagyobb településeken többen versengenek a posztokért, a Tolna megyei Aparhanton és a Vas megyei Tanakajon azonban érdeklődés hiányában elmarad a polgármester-választás.

A Pest megyei Tápióságon viszont tizenhárom polgármesterjelölt verseng majd és szintén "rekorder" a Békés megyei Mezőkovácsháza, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras, mindkét településen 45-45 jelölt indulna a képviselőségért. Pálffy Ilona szerint ezeken a településeken három A4-es méretű szavazólapra fognak csak felférni a jelöltek. A Békés megyei Sarkad egyik egyéni választókerületében a jelenlegi adatok szerint 12-en indulnak a választáson.

Budapesten sincs hiány jelöltekben. A főpolgármesteri posztért legalább öten versengenek; a fideszes Tarlós István kihívója lesz a baloldali pártok közös jelöltje, Falus Ferenc, az LMP-s Csárdi Antal, a jobbikos Staudt Gábor és Magyar György ügyvéd is, aki függetlenként indul. Budapesten a kormánypártok, az MSZP, a DK, az Együtt-PM, a Jobbik, az LMP és a Liberálisok állíthatnak kompenzációs listát, így ezek a szervezetek osztoznak a 33 fős közgyűlésben elnyerhető 9 helyen. Négy éve ezt a 33 helyet pártlistáról lehetett elnyerni, amelyre a polgárok közvetlenül szavazhattak, a Fidesz azonban szinte az utolsó percben a saját érdekei szerint megváltoztatta a törvényt. Miután Budapesten most csak azok a pártok állíthattak listát, amelyek legalább 12 kerületben indítanak polgármesterjelöltet, így a baloldaliak több kerületben egymás ellen is indulnak.

Választási érdekességek
- 66 ezer jelölt igényelt ajánlóívet
- Összesen 545 településen maradhat el a nemzetiségi választás
- A Pest megyei Tápióságon indulna a legtöbb, 13 polgármesterjelölt
- Elmarad a képviselő-választás a Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon
- Az MSZP-DK jelöltjeként indul Kupper Róbert Újbudán, ahol fia a kerület fideszes alpolgármestere. Veje, Jankó István a Fidesz színeiben indul a kerületben.

Falus már meghirdette a programját, Tarlós azonban még adós ezzel. A jelenlegi polgármester eddig csupán baloldali ellenfele elképzeléseit bírálta. Az Együtt-PM jelöltje, akit az MSZP, illetve a DK is támogat, tegnap az ATV Start című műsorában arról beszélt, ha bizalmat kap a választóktól, a bezárt üzlethelyiségek olcsó bérbeadásával fogja segíteni a fővárosban a munkahelyteremtést, ezzel is javítva a város képét, és persze az emberek közérzetét.

Az Együtt-PM-nek Budapest minden kerületében és az ország minden megyei jogú városában van jelöltje, a megyék többségében pedig önálló listát állít. A szövetség büszke arra, hogy másfél éves és jelen van az egész országban, beleértve a vidéki nagyvárosokat is. Aktivistáik két hét alatt csaknem 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze és a főváros 12 kerületében önálló polgármesterjelöltet indítanak. Juhász Péter, a szövetség V. kerületi polgármesterjelöltje, aki vitára hívta kormánypárti ellenfelét, Szentgyörgyvölgyi Pétert, ma mutatja be programját és szakértői csapatát.

Óbudán, ahol a baloldal a nyáron nagy csatát vívott az önkormányzati helyekért több körzetben nem vették nyilvántartásba a DK jelöltjét. A 15. választókerületben ráadásul közös támogatással indult volna a párt politikusa, így ezen a helyen várhatóan nem lesz baloldali jelölt. Vadai Ágnes, a DK alelnöke tegnap közölte, hogy jogorvoslattal élnek ott, ahol nem sikerült jelöltet állítaniuk. A politikus elmondta, az ország minden megyéjében tudtak listát állítani.

Országjáráson az MSZP

Az ellenzéki erők közül az MSZP állította, illetve támogatja a legtöbb polgármesterjelöltet. Erről Márton Roland, a szocialisták önkormányzati jelöltállítással és a kampány koordinációjával megbízott alelnöke beszélt tegnap. A politikus tájékoztatása szerint pártja mind a 19 megyében "rajthoz áll" az október 12-i önkormányzati választáson. Az MSZP országjárást indít, amelyben a párt országos elnökségének, a parlamenti frakciónak tagjai, valamint a választmány vezetése vesz részt. Az alelnök szerint azért fognak küzdeni, hogy október 12-én a központi hatalom növekedésével szemben meg tudják erősíteni az önkormányzatokat, és létrejöhessenek a kormány ellensúlyát jelentő "demokráciaszigetek".

Szerző

Gyengécske poszt Navracsics Tibornak

Publikálás dátuma
2014.09.10. 21:11

Az oktatással, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosi posztra javasolta Navracsics Tibort Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke. A térség államai közül Magyarország kapta a legkevésbé patinás posztot, ami egyértelmű jele annak, mennyire minimálisra zsugorodott Budapest befolyása az Európai Unióban.

Bár az utolsó pillanatig arról lehetett hallani, hogy Navracsics Tibort a vámügyek uniós felelősének jelölik, ezt a feladatkört végül hozzátették a francia Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi portfóliójához, "csúcstárcájához". Brüsszeli hírek szerint azért, mert az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség - TTIP) körüli viták nyomán felértékelődtek a vámkérdések. Navracsicsot így az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyek biztosának jelölik. Ezt a posztot eddig - azaz jelenleg is - Androulla Vassziliou ciprusi politikus asszony tölti be.

A bizottsági közlemény kilenc jelentős változást, átrendeződést sorol fel az új testülettel kapcsolatban. Az új Bizottságban a legnagyobb változás a munkarend lesz. A hét alelnök mellett húsz biztos dolgozik. Az alelnökök egy fontosabb témakörrel foglalkoznak, legfőbb feladatuk az ezt érintő terület munkájának összehangolása lesz, így állandó kapcsolatban állnak majd az egyes tervezetekért felelős biztosokkal. A folyamatos egyeztetéssel a cél az, hogy a korábbinál teljesebb együttműködést alakítsanak ki, s biztosítsák az intézményrendszer dinamikus működését. A változások annyiban érintik az oktatási-kulturális tárcát, hogy míg Vassziliou az oktatás, kultúra, ifjúsági ügyek mellett a nyelvi sokféleséget felügyelte, az új portfólió negyedik szakterülete az állampolgárság lesz.

Egy százalék felett rendelkezhet
Vassziliou asszony több kezdeményezést indított el, éppen ma mutatja be azt a tervezetét, amellyel fiatal európai írók novelláit teszi fel kínai internetes oldalakra. De mivel a kultúra és az oktatás a tagállamok hatáskörébe tartozik, és ez a portfólió az összes uniós költségvetés pusztán egy százaléka felett diszponál, különösebb jelentősége természetesen nincs. Mivel az Orbán-kormány hevesen küzd az ellen, hogy az EU hatáskörét oktatási, kulturális és más "nemzeti" ügyekre kiterjesszék, sok munkát a Fidesz sem szánna Navracsicsnak. Az oktatási-kulturális biztos az új felállásban egyébként a Valdis Dombrovskis litván alelnök vezette teamben dolgozna majd.

A szakbizottságok a következő hetekben fogalmazzák meg kérdéseiket a jelölteknek. A biztos-jelöltek bizottsági meghallgatása szeptember 29-én kezdődik, és más parlamenti programoktól függően vagy október 3-ig, vagy október 7-ig tart. Navracsics Tibornak elsődlegesen az oktatási és kulturális bizottságban kell majd megválaszolnia a képviselők kérdéseit több órán keresztül. A bizottság ezt követően dönt a jelölt alkalmasságáról. Az oktatási és kulturális szakbizottság elnöke az olasz szocialista-demokrata Silvia Costa. Az alelnökök között van a fideszes Bocskor Andrea, a német zöld Helga Trüpel és egy román liberális képviselő is. A parlamenti szokásjog szerint a szakbizottság formálisan nem szavaz a jelöltről, hanem a frakciók befolyásos képviselői többségi alapon vagy elfogadják, vagy elutasítják a jelöltet, illetve annak bizottsági produkcióját.

Nem országokat képviselnek
Jean-Claude Juncker sajtóértekezletén hangsúlyozta: a bizottságban nincsenek első- vagy másodrangú biztosok, hanem "csapatvezetők és csapatjátékosok" vannak, akik együtt fognak dolgozni a kollegialitás és a kölcsönös egymásra utaltság szellemében. Juncker, illetve előzőleg kabinetfőnöke, Martin Selmayr külön kiemelte: a posztokat "személyeknek adják, nem országoknak". Hasonlóképpen foglalt állást Pierre Moscovici, az EB francia tagja: "Nem nagyköveti megbízatásról van szó, nem is politikai pártot kell képviselni" - szögezte le. Moscovici kinevezéséről voltak a legnagyobb viták. Hírek szerint különösen Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter próbálta megakadályozni, hogy a francia szocialista politikust nevezzék ki a gazdasági és monetáris ügyekért felelős uniós biztosnak. Brüsszeli források szerint a Bizottság bemutatása azért csúszott néhány napot, mert a konzervatívok az utolsó pillanatokig új, kevésbé befolyásos posztot követeltek Moscovicinek.

A csúszás másik oka Jean-Claude Juncker bizottsági elnök munkastílusa, aki szereti az utolsó pillanatig keverni a kártyákat. Elvileg a volt luxemburgi kormányfőnek szabad keze volt a tárcák elosztását illetően, miután az Európai Unió tagországai múlt pénteken egyöntetűen igent mondtak a biztosi listára. Ugyanakkor a volt luxemburgi kormányfő tegnapi sajtóértekezletén kiemelte: számos egyéb - földrajzi, politikai - érdeket is számba kellett vennie. Nyilvánvalóan arra is törekednie kellett, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták között ne merüljenek fel jelentősebb ellentétek, ne kifogásolja az egyik tábor, hogy a másik befolyásosabb posztokra tett szert. Az új Európai Bizottságban mindenesetre túlsúlyban vannak a konzervatívok: 14 képviselőt delegálhattak, a szociáldemokraták nyolcat, a többit a liberálisok.

A következő bizottságra fontos feladatok hárulnak. Véglegesítenie kell az Európai Unió és az Egyesült Államok között egyelőre igen lassan formálódó szabadkereskedelmi egyezményt (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség - TTIP), amelyről 2013 júliusában kezdődtek meg a tárgyalások. Fontos döntéseket kell hoznia továbbá az energia- és a környezetvédelmi politikát illetően. E tekintetben jelentős feladat hárul a digitális gazdaságért felelős uniós biztosra, Günther Oettingerre, aki az előző testületben az energiapolitikáért felelt. A német sajtó szerint a 60 éves, egykori baden-württembergi miniszterelnök tekinthető az unió "szuperbiztosának". Hogy ez valóban így lesz-e, azért is kérdéses, mert az Európai Bizottság alelnöki tisztségét nem kapta meg.

Megnőtt Varsó befolyása
Feltűnő egyébként, hogy a hét alelnök közül négyen az egykori szocialista országokat képviselik. Bár a lengyel Elzbieta Bienkowska nem lett alelnök, rendkívül befolyásos posztot kapott, hiszen a belső piaci, ipari és vállalkozói kérdésekért felelhet. Ne feledjük azt sem, hogy az Európai Tanács elnöke Donald Tusk kedden lemondott lengyel miniszterelnök lesz, ami azt mutatja, Varsó befolyása rendkívül megnőtt. Románia is megkapta az általa áhított posztot, hiszen Corina Cretu a patinásnak mondható regionális fejlesztési poszt élére került. Csehország sem panaszkodhat, hiszen Vera Jourovát igazságügyi, fogyasztóvédelmi és esélyegyenlőségi biztosnak tették meg.

Az egyik legnagyobb győztese a biztosi kinevezéseknek Szlovénia. Pedig Alenka Bratusek előző miniszterelnök biztossá való kinevezése egyáltalán nem tűnt magától értetődőnek, mert hazája új kormányfője, Miro Cerar nem őt, hanem Karel Erjavec külügyminisztert akarta Brüsszelbe küldeni. Végül Juncker szava döntött, aki kerek-perec kijelentette, mivel túl kevés női személyiség alkotja testületét, ezért ragaszkodik Bratusek jelöléséhez. Nemcsak alelnöknek, energiaunióért felelős biztosnak jelölte, ami a legbefolyásosabb posztok közé tartozik. Két másik volt miniszterelnök, Valdis Dombrovskis egykori lett, és Andrus Ansip korábbi litván kormányfő is alelnöki kinevezést kapott, ami viszont a balti államok súlyának növekedését jelzi.

Szlovákia sem járt jól
Az utolsó tíz évben az EU-hoz csatlakozott államok közül Magyarország mellett Szlovákia járt a legrosszabbul. Maros Sefcovic szlovák uniós biztos eredetileg a szomszédságpolitikáért felelős posztot akarta megszerezni, végül kénytelen beérni a jóval kevésbé patinás közlekedési és űrkutatási tárcával. A szomszédságpolitika irányítójának az osztrák Johannes Hahnt nevezték ki. Posztja azért is fontos, mert ő felügyeli az uniós bővítés folyamatát. Bár a korábban az Európai Tanács, az Európai Parlament és Juncker is leszögezte, hogy a következő öt évben nem bővül az EU, a csatlakozási tárgyalások természetesen folytatódnak. Ugyanakkor Szerbia és Montenegró felvétele a legjobb esetben is csak a következő Bizottság munkáját érinti majd.

Juncker sajtóértekezletén külön kitért arra, milyen nehéz volt női biztosokat behívnia a Bizottságba. Hogy mennyire fontosnak tartja szerepüket testületében, az is jelzi: szinte kivétel nélkül mind a kilenc női biztosnak kiemelt tárcát szánt. Bratuseknél is fontosabb posztot kapott Federica Mogherini, aki olasz külügyminiszterként ugyan eddig nemigen bizonyított, (nem is igen volt módja rá, hiszen csak február óta áll a tárca élén), de az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként megmutathatja, az Európai Tanács, illetve Juncker nem döntött rosszul, amikor rá esett a választása.

Rezeghet a léc a szavazásnál

Az Európai Bizottság közleménye szerint Navracsics Tibor az EB kulturális és oktatási, továbbá a foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat munkájára támaszkodhat majd, emellett pedig ő fog felelni a Munkavédelmi és -Egészségügyi Ügynökséggel, a szakképzések továbbfejlesztéséért felelős központtal, a munka- és életkörülmények javításán dolgozó alapítvánnyal és az Európai Képzési Alapítvánnyal fenntartott kapcsolatokért.

Nem jöttek tehát be a korábbi találgatások, melyek szerint Navracsics kereskedelmi, vagy vámügyi biztosi posztra esélyes. Noha ezek közül az utóbbit korábban már töltötte be magyar biztos, a Fidesz mélyen lenézte ezt a területet, amikor Kovács László (2004-2009) megkapta. De a mai kormánypárt élesen bírálta Andor Lászlót, s az általa vitt szociálpolitikai tárcát is, holott a most távozó magyar uniós biztos a válság okozta károk enyhítésére szánt, hatalmas összegű európai uniós alap felett diszponált, sőt, a ciklus végére komoly befolyásra tett szert a Bizottságban. Hozzá képest Navracics "kisegér" lesz csak a brüsszeli testületben, minimális portfólióval. Az oktatás ugyanis - mint azt az Orbán-kormány több brüsszeli vitában is hangoztatta - alapvetően nemzeti kompetencia, így Navaracsics háttérbe szorulhat, noha hozzá tartozik majd az EU egyik legsikeresebb programjának tartott Erasmus diák-csere program.

Sokak szerint Navracsics a Fidesz és Orbán Viktor nemzetközi megítélése miatt "csúszott le" a befolyásos biztosi területekről. emlékezetes az is, igazságügyi miniszterként, s az Orbán-kormány tagjaként számos konfliktusban vállalt szószólói szerepet, s rendszeresen konfrontálódott az EU-val az utóbbi években. Éppen ezért a magyar kormány által megnevezett biztosjelölt esélyei az Európai Parlament (EP) előtti meghallgatásokon és szavazásnál is erősen kérdésesek. Az MSZP-s Szanyi Tibor már korábban bejelentette, hogy az EP szocialista frakciója nem támogatja Navracsics kinevezését, mert szerintük a külügyminiszter "Orbán lakájaként" alkalmatlan az EU képviseletére. Erre reagálva Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő hazaárulással vádolta meg a magyar szocialistákat, ha azok nemmel voksolnának.

Szerző

Gyengécske poszt Navracsics Tibornak

Publikálás dátuma
2014.09.10. 21:11

Az oktatással, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosi posztra javasolta Navracsics Tibort Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke. A térség államai közül Magyarország kapta a legkevésbé patinás posztot, ami egyértelmű jele annak, mennyire minimálisra zsugorodott Budapest befolyása az Európai Unióban.

Bár az utolsó pillanatig arról lehetett hallani, hogy Navracsics Tibort a vámügyek uniós felelősének jelölik, ezt a feladatkört végül hozzátették a francia Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi portfóliójához, "csúcstárcájához". Brüsszeli hírek szerint azért, mert az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség - TTIP) körüli viták nyomán felértékelődtek a vámkérdések. Navracsicsot így az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyek biztosának jelölik. Ezt a posztot eddig - azaz jelenleg is - Androulla Vassziliou ciprusi politikus asszony tölti be.

A bizottsági közlemény kilenc jelentős változást, átrendeződést sorol fel az új testülettel kapcsolatban. Az új Bizottságban a legnagyobb változás a munkarend lesz. A hét alelnök mellett húsz biztos dolgozik. Az alelnökök egy fontosabb témakörrel foglalkoznak, legfőbb feladatuk az ezt érintő terület munkájának összehangolása lesz, így állandó kapcsolatban állnak majd az egyes tervezetekért felelős biztosokkal. A folyamatos egyeztetéssel a cél az, hogy a korábbinál teljesebb együttműködést alakítsanak ki, s biztosítsák az intézményrendszer dinamikus működését. A változások annyiban érintik az oktatási-kulturális tárcát, hogy míg Vassziliou az oktatás, kultúra, ifjúsági ügyek mellett a nyelvi sokféleséget felügyelte, az új portfólió negyedik szakterülete az állampolgárság lesz.

Egy százalék felett rendelkezhet
Vassziliou asszony több kezdeményezést indított el, éppen ma mutatja be azt a tervezetét, amellyel fiatal európai írók novelláit teszi fel kínai internetes oldalakra. De mivel a kultúra és az oktatás a tagállamok hatáskörébe tartozik, és ez a portfólió az összes uniós költségvetés pusztán egy százaléka felett diszponál, különösebb jelentősége természetesen nincs. Mivel az Orbán-kormány hevesen küzd az ellen, hogy az EU hatáskörét oktatási, kulturális és más "nemzeti" ügyekre kiterjesszék, sok munkát a Fidesz sem szánna Navracsicsnak. Az oktatási-kulturális biztos az új felállásban egyébként a Valdis Dombrovskis litván alelnök vezette teamben dolgozna majd.

A szakbizottságok a következő hetekben fogalmazzák meg kérdéseiket a jelölteknek. A biztos-jelöltek bizottsági meghallgatása szeptember 29-én kezdődik, és más parlamenti programoktól függően vagy október 3-ig, vagy október 7-ig tart. Navracsics Tibornak elsődlegesen az oktatási és kulturális bizottságban kell majd megválaszolnia a képviselők kérdéseit több órán keresztül. A bizottság ezt követően dönt a jelölt alkalmasságáról. Az oktatási és kulturális szakbizottság elnöke az olasz szocialista-demokrata Silvia Costa. Az alelnökök között van a fideszes Bocskor Andrea, a német zöld Helga Trüpel és egy román liberális képviselő is. A parlamenti szokásjog szerint a szakbizottság formálisan nem szavaz a jelöltről, hanem a frakciók befolyásos képviselői többségi alapon vagy elfogadják, vagy elutasítják a jelöltet, illetve annak bizottsági produkcióját.

Nem országokat képviselnek
Jean-Claude Juncker sajtóértekezletén hangsúlyozta: a bizottságban nincsenek első- vagy másodrangú biztosok, hanem "csapatvezetők és csapatjátékosok" vannak, akik együtt fognak dolgozni a kollegialitás és a kölcsönös egymásra utaltság szellemében. Juncker, illetve előzőleg kabinetfőnöke, Martin Selmayr külön kiemelte: a posztokat "személyeknek adják, nem országoknak". Hasonlóképpen foglalt állást Pierre Moscovici, az EB francia tagja: "Nem nagyköveti megbízatásról van szó, nem is politikai pártot kell képviselni" - szögezte le. Moscovici kinevezéséről voltak a legnagyobb viták. Hírek szerint különösen Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter próbálta megakadályozni, hogy a francia szocialista politikust nevezzék ki a gazdasági és monetáris ügyekért felelős uniós biztosnak. Brüsszeli források szerint a Bizottság bemutatása azért csúszott néhány napot, mert a konzervatívok az utolsó pillanatokig új, kevésbé befolyásos posztot követeltek Moscovicinek.

A csúszás másik oka Jean-Claude Juncker bizottsági elnök munkastílusa, aki szereti az utolsó pillanatig keverni a kártyákat. Elvileg a volt luxemburgi kormányfőnek szabad keze volt a tárcák elosztását illetően, miután az Európai Unió tagországai múlt pénteken egyöntetűen igent mondtak a biztosi listára. Ugyanakkor a volt luxemburgi kormányfő tegnapi sajtóértekezletén kiemelte: számos egyéb - földrajzi, politikai - érdeket is számba kellett vennie. Nyilvánvalóan arra is törekednie kellett, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták között ne merüljenek fel jelentősebb ellentétek, ne kifogásolja az egyik tábor, hogy a másik befolyásosabb posztokra tett szert. Az új Európai Bizottságban mindenesetre túlsúlyban vannak a konzervatívok: 14 képviselőt delegálhattak, a szociáldemokraták nyolcat, a többit a liberálisok.

A következő bizottságra fontos feladatok hárulnak. Véglegesítenie kell az Európai Unió és az Egyesült Államok között egyelőre igen lassan formálódó szabadkereskedelmi egyezményt (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség - TTIP), amelyről 2013 júliusában kezdődtek meg a tárgyalások. Fontos döntéseket kell hoznia továbbá az energia- és a környezetvédelmi politikát illetően. E tekintetben jelentős feladat hárul a digitális gazdaságért felelős uniós biztosra, Günther Oettingerre, aki az előző testületben az energiapolitikáért felelt. A német sajtó szerint a 60 éves, egykori baden-württembergi miniszterelnök tekinthető az unió "szuperbiztosának". Hogy ez valóban így lesz-e, azért is kérdéses, mert az Európai Bizottság alelnöki tisztségét nem kapta meg.

Megnőtt Varsó befolyása
Feltűnő egyébként, hogy a hét alelnök közül négyen az egykori szocialista országokat képviselik. Bár a lengyel Elzbieta Bienkowska nem lett alelnök, rendkívül befolyásos posztot kapott, hiszen a belső piaci, ipari és vállalkozói kérdésekért felelhet. Ne feledjük azt sem, hogy az Európai Tanács elnöke Donald Tusk kedden lemondott lengyel miniszterelnök lesz, ami azt mutatja, Varsó befolyása rendkívül megnőtt. Románia is megkapta az általa áhított posztot, hiszen Corina Cretu a patinásnak mondható regionális fejlesztési poszt élére került. Csehország sem panaszkodhat, hiszen Vera Jourovát igazságügyi, fogyasztóvédelmi és esélyegyenlőségi biztosnak tették meg.

Az egyik legnagyobb győztese a biztosi kinevezéseknek Szlovénia. Pedig Alenka Bratusek előző miniszterelnök biztossá való kinevezése egyáltalán nem tűnt magától értetődőnek, mert hazája új kormányfője, Miro Cerar nem őt, hanem Karel Erjavec külügyminisztert akarta Brüsszelbe küldeni. Végül Juncker szava döntött, aki kerek-perec kijelentette, mivel túl kevés női személyiség alkotja testületét, ezért ragaszkodik Bratusek jelöléséhez. Nemcsak alelnöknek, energiaunióért felelős biztosnak jelölte, ami a legbefolyásosabb posztok közé tartozik. Két másik volt miniszterelnök, Valdis Dombrovskis egykori lett, és Andrus Ansip korábbi litván kormányfő is alelnöki kinevezést kapott, ami viszont a balti államok súlyának növekedését jelzi.

Szlovákia sem járt jól
Az utolsó tíz évben az EU-hoz csatlakozott államok közül Magyarország mellett Szlovákia járt a legrosszabbul. Maros Sefcovic szlovák uniós biztos eredetileg a szomszédságpolitikáért felelős posztot akarta megszerezni, végül kénytelen beérni a jóval kevésbé patinás közlekedési és űrkutatási tárcával. A szomszédságpolitika irányítójának az osztrák Johannes Hahnt nevezték ki. Posztja azért is fontos, mert ő felügyeli az uniós bővítés folyamatát. Bár a korábban az Európai Tanács, az Európai Parlament és Juncker is leszögezte, hogy a következő öt évben nem bővül az EU, a csatlakozási tárgyalások természetesen folytatódnak. Ugyanakkor Szerbia és Montenegró felvétele a legjobb esetben is csak a következő Bizottság munkáját érinti majd.

Juncker sajtóértekezletén külön kitért arra, milyen nehéz volt női biztosokat behívnia a Bizottságba. Hogy mennyire fontosnak tartja szerepüket testületében, az is jelzi: szinte kivétel nélkül mind a kilenc női biztosnak kiemelt tárcát szánt. Bratuseknél is fontosabb posztot kapott Federica Mogherini, aki olasz külügyminiszterként ugyan eddig nemigen bizonyított, (nem is igen volt módja rá, hiszen csak február óta áll a tárca élén), de az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként megmutathatja, az Európai Tanács, illetve Juncker nem döntött rosszul, amikor rá esett a választása.

Rezeghet a léc a szavazásnál

Az Európai Bizottság közleménye szerint Navracsics Tibor az EB kulturális és oktatási, továbbá a foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat munkájára támaszkodhat majd, emellett pedig ő fog felelni a Munkavédelmi és -Egészségügyi Ügynökséggel, a szakképzések továbbfejlesztéséért felelős központtal, a munka- és életkörülmények javításán dolgozó alapítvánnyal és az Európai Képzési Alapítvánnyal fenntartott kapcsolatokért.

Nem jöttek tehát be a korábbi találgatások, melyek szerint Navracsics kereskedelmi, vagy vámügyi biztosi posztra esélyes. Noha ezek közül az utóbbit korábban már töltötte be magyar biztos, a Fidesz mélyen lenézte ezt a területet, amikor Kovács László (2004-2009) megkapta. De a mai kormánypárt élesen bírálta Andor Lászlót, s az általa vitt szociálpolitikai tárcát is, holott a most távozó magyar uniós biztos a válság okozta károk enyhítésére szánt, hatalmas összegű európai uniós alap felett diszponált, sőt, a ciklus végére komoly befolyásra tett szert a Bizottságban. Hozzá képest Navracics "kisegér" lesz csak a brüsszeli testületben, minimális portfólióval. Az oktatás ugyanis - mint azt az Orbán-kormány több brüsszeli vitában is hangoztatta - alapvetően nemzeti kompetencia, így Navaracsics háttérbe szorulhat, noha hozzá tartozik majd az EU egyik legsikeresebb programjának tartott Erasmus diák-csere program.

Sokak szerint Navracsics a Fidesz és Orbán Viktor nemzetközi megítélése miatt "csúszott le" a befolyásos biztosi területekről. emlékezetes az is, igazságügyi miniszterként, s az Orbán-kormány tagjaként számos konfliktusban vállalt szószólói szerepet, s rendszeresen konfrontálódott az EU-val az utóbbi években. Éppen ezért a magyar kormány által megnevezett biztosjelölt esélyei az Európai Parlament (EP) előtti meghallgatásokon és szavazásnál is erősen kérdésesek. Az MSZP-s Szanyi Tibor már korábban bejelentette, hogy az EP szocialista frakciója nem támogatja Navracsics kinevezését, mert szerintük a külügyminiszter "Orbán lakájaként" alkalmatlan az EU képviseletére. Erre reagálva Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő hazaárulással vádolta meg a magyar szocialistákat, ha azok nemmel voksolnának.

Szerző