holokauszt;Claims Conference;zsidó javak;

Fotó: Yad Vashem/Claimscon.org

- Lassan halad a elrabolt zsidó műkincsek visszaszolgáltatása

Lassan halad a vészkorszakban kifosztott zsidók műkincseinek, más kulturális javainak visszaszolgáltatása, az érintett országok többsége semmit, vagy nagyon keveset tett az ügyért az utóbbi 15 évben - állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet (Jewish Claims Conference - JCC).

A JCC a zsidó jóvátételi világbizottsággal (WJRO) együttműködésben azt vizsgálta, hogy miként halad a visszaszolgáltatásról és kárpótlásról 1998-ban Washingtonban tartott nemzetközi konferencián kidolgozott úgynevezett washingtoni alapelvek érvényesítése, és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozat teljesítése abban a 46 államban, amely csatlakozott a megállapodásokhoz.

A felmérés szerint "jelentős előrehaladást" mindössze négy ország - Ausztria, Csehország, Hollandia és Németország - ért el a megállapodások teljesítésében azon vizsgált államok között, amelyeket közvetlenül érintett a holokauszt.

Öt országban - Belgium, Franciaország, Luxemburg, Norvégia, Szlovákia - "előrelépés" tapasztalható, öt további ország - Dánia, Görögország, Horvátország, Litvánia, Oroszország - pedig "néhány lépést tett" a megállapodások végrehajtásáért.

A közvetlenül érintett országok között további 13 állam -  Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Észtország, Fehéroroszország, Lengyelország, Lettország, Macedónia, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna - nem tett értékelhető lépéseket a JCC és a WJRO helyzetértékelése szerint.

Az elemzés Magyarországgal foglalkozó részében kiemelték, hogy nem jött létre tudományos bizottság annak feltárására, hogy milyen szerepe volt az államnak a magyarországi zsidóság "gazdasági és fizikai megsemmisítésében", és nem indult kutatás a kulturális intézmények javai eredetének megállapítására. Hozzátették, hogy szakértők szerint a magyar múzeumok több száz "kétes körülmények között szerzett" műtárgyat őriznek.
    A washingtoni alapelvek és a Terezíni Nyilatkozat szerint valamennyi részes államnak törekednie kell a nácik által elrabolt műkincsek azonosítására, egyebek között a közgyűjtemények átvilágításával. Az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatására, illetve a kárpótlásra igazságos és méltányos megoldást kell találni, és mindezt a lehető legátláthatóbb módon kell végezni - áll a megállapodásokban, amelyek azonban nem nemzetközi jogi dokumentumok, és ezért nem kötelezik az aláíró államokat.

Az Egyesült Államok csatlakozik az Európai Unióhoz abban, hogy új, az orosz pénzügyi, energetikai és hadiipari szektort érintő szankciókat vezet be Oroszország ellen, amely augusztusban csapatokat vezényelt Kelet-Ukrajnába - közölte csütörtökön Barack Obama amerikai elnök.