Molnár Richárd;

Emberi Jogok Európai Bírósága;egyházak;Iványi Gábor;

2014-09-12 07:03:00

Milliárdokat fizethet az állam

Nem kötelezheti az egyházügyi törvény megváltoztatására a magyar államot a szerdán jogerőre emelkedett strasbourgi ítélet, de súlyos milliárdokat fizethet az egyházi jogállásuktól 2011-ben megfosztott vallási közösségeknek. 

Beleillik "egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába" a strasbourgi emberi jogi bíróság Nagykamarajának döntése - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházügyi államtitkársága arra, hogy a bíróság elutasította a magyar kormány fellebbezését. Nem tudni pontosan, hogy a tárca mire célzott, de annyi biztos, hogy a magyar állam ellen Strasbourgban pert indított tizenhét, egyházi státuszától 2011-ben megfosztott vallási közösségből kilenc felekezet jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet látta el, amelyet a mostanában "külföldi érdekek kiszolgálásával" vádolt Ökotárs Alapítvány is támogat a Norvég Civil Alaptól kapott forrásokból.

Mint ismert, az emberi jogi bíróság áprilisi, elsőfokú ítélete megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd későbbi módosításaival megsértette a felperes vallási közösségek alapjogait, amelyeket a Magyarország által is aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál. Az akkori döntés indoklása szerint sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" országgyűlési elismerése, mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. "Az Egyezményben garantált vallásszabadság jog kizárja az állam mindennemű döntési hatáskörét arra vonatkozóan, hogy egy adott vallásos hit vagy a kifejezésre juttatásának módja törvényes-e vagy sem" - fogalmazott a bíróság. A testület szerint a vallásszabadság mellett az egyesüléshez való alapjogot is megsértette a magyar állam azzal, hogy meghatározta, mely vallási közösségek működhetnek egyházként. Az ítélet értelmében mind a 17 felekezet jogszerűen működött egyházként az 1990-es egyházügyi törvény alapján, vagyis az új törvény megfosztotta őket egyházi státuszuktól, azonban a jogkorlátozás szükségességét a magyar állam nem tudta bizonyítani.

A TASZ programvezetője lapunknak elmondta, bár a kormány is érdekelt a pernyertes vallási közösségekkel való megegyezésben, azonban ezt megtehette volna az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi döntése - amely megsemmisítette az egyházi elismerési eljárás szabályait - és a strasbourgi bíróság elsőfokú ítélete között is. Hegyi Szabolcs szerint azonban úgy tűnik, hogy a kormány foggal-körömmel ragaszkodik az álláspontjához, a kártérítésről való tárgyalásokon pedig arra fog törekedni, hogy a lehető legkisebb kiadással megússza az ügyet.

A TASZ programvezetője elmondta, összességében milliárdos nagyságú kártérítésre tartanak igényt az érintett kisegyházak. Vannak felekezetek, amelyeknél csak az állampolgárok által felajánlható, egyszázalékos személyi jövedelemadó támogatások, illetve azok költségvetési kiegészítései estek ki 2012 óta, viszont vannak olyan vallási közösségek, amelyek kiterjedt szociális, oktatási intézményhálózatot tartottak fenn, és így milliárdos állami normatívától estek el az évek során. Ráadásul az anyagi mellett a felekezeteknek erkölcsi kártérítési igényeik is vannak, hiszen az egyházügyi törvény által egyik napról a másikra elvették tőlük az egyházi státuszt. Utóbbival kapcsolatban Hegyi Szabolcs szerint nem vagyoni kártérítésre számíthatnak majd az azt igénylő kisegyházak, amelyekkel külön-külön kell megegyeznie a kormánynak.