Avar István halálára

Publikálás dátuma
2014.09.15. 07:45
Sokunknak segített létezni azzal, hogy itt volt FOTÓ: MTI/ZIH ZSOLT
Hosszú betegség után, életének 84. évében szombaton meghalt Avar István, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas színművész. Az elhunyt művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Gombostűvel szurkálta a combját éjszakákba nyúlóan, hogy el ne aludjon, annyira sokat kínozta magát beszédtanulással. Ő, aki később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán oktatta a beszédet, komoly gondokkal küzdött ezen a területen. Egercsehiben született, Dorogon bányászkodott, hiszen bányászcsaládból származott, hamar családfenntartóvá is vált, mert édesapját a háborúban elvitték munkaszolgálatra.

Kádergyerekként került a főiskolára, amikor kimondottan keresték a munkáskinézetű fiatalokat, ugyanis rakásra készültek az ilyen arcokat igénylő filmek, és sematikus darabokban sem volt hiány. Avar kitartóan tanult, izzadtságos munkával szabadult meg a tájszólásától, és amikor később valamelyik diákja nem volt elég szorgalmas, bátran kiabált vele, hogy meg lehet ezt tanulni, ő aztán igazán tudja.

Az alulról jövők szívósságával vált az egyik legszebben beszélő, messze vivő orgánumú színésszé, aki valaha pap is akart lenni, mint az előtte egy nappal korábban meghalt Sztankay István.  Avar egészen más karakter volt, sok tekintetben a rendszer arcává vált azzal, hogy temérdek pozitív hőst játszott, párttitkárból is kijutott neki. Filmek garmadájában képviselte a sablonosra sikerült eszmei mondanivalót.

Miközben soha nem lépett be a pártba, bár 17 évig még a szocializmusban parlamenti képviselő volt, de a "gyalogos" fajtából, aki nem ártotta bele magát a nagypolitikába, viszont képviselni igyekezett a körzetébe tartozó emberek ügyes-bajos dolgait. Már a rendszerváltás előtt akadtak, akik érzékeltették vele, hogy ő a rendszer kegyeltje.

Ennek a vélekedésnek tudta be, hogy a rendszerváltás után megritkult körülötte a levegő, és akkor azt mondta nekem, hogy az igazgatók miatta már nem fognak darabokat bemutatni. Hívni éppen hívni fogják, de az egészen más, mint amikor még benne gondolkodtak, és szezononként legalább egy produkciót "ráterheltek."

Pécsett indult a pályája, és miután később ő lett a veretes, szép beszédű színész, ma már nehéz elképzelni, hogy ott operettekben is ugrabugrált, táncolt, énekelt, például Mágnás Miska volt. De Liliomfit is eljátszhatta, és lehetett Ruy Blas a Királyasszony lovagjában, széles színészi skálán mozoghatott. Amikor hat Pécsen töltött év után a Madách Színházhoz szegődött, némiképp szűkült ez a skála.

Kevésbé használták a humorát. Veretes beszédű "komoly" színészként gondoltak rá. Nem feltétlenül szerelmesként, ahhoz nem volt elég szabályos, szépfiús alkat. Amikor már a Nemzetiben volt tag, egyik jellegzetes szerepévé vált például a postamester, az orosz rendező, Tovsztogonov által színre vitt, A revizorban, ami frenetikus, erősen szarkasztikus produkció volt.

Avar olyan középhivatalnokot alakított, aki tényleg a korrupt rendszer kegyeltje, természetesnek veszi, hogy akár besúgási céllal rendszeresen leveleket bont fel, fölülre nyal, alulra tapos. Felfuvalkodott is, félős is, de valamennyire melldöngető is, miközben az erkölcsről harangozni se hallott. Avar mély emberismeretével megformált egy jellegzetes kelet-európai típust, aki fenyegetettnek érzi magát, de ő is fenyeget másokat, bizony sokan vannak ma is ilyenek a környezetünkben.

Egy időben még a Nemzeti direktorának is meg akarták tenni. Kiakadt azon, hogy ötszázan dolgoznak ott, és ebből csak hatvan színész. Ezt fölöttébb aránytalannak tartotta. Azt akarta, hogy tiszta lappal indulhasson. Nullázzanak le minden adósságot, mondjanak föl mindenkinek, és a következő nap ő majd visszaszerződteti azokat, akikre szerinte valóban szükség van.

Ez persze annyi érdeket sértett volna, hogy az egészből nem lett semmi. Vidékre több helyre is kínáltak neki direktori állást, ekkor már egyértelműen hárított, ahogy rendezni sem akart. Vehemens, magát könnyen felidegesítő vérmérsékletével általában itt is, ott is talált kifogásolni valót, önként vált meg a tanszékvezetéstől, és amikor a Nemzetiből visszaszerződött a Madách Színházba, onnan is úgy jött el már több mint húsz esztendővel ezelőtt, hogy úgy érezte, nincs igazán szükség rá. Nyugdíjba vonulása után a Magyar Színházhoz kötődött.

Sok legendássá vált szerepet játszott. Ilyen volt Mrozek Emigránsok című abszurdjában XX, egy külföldre szakadt, idegen nyelvet nem beszélő melós, aki kényszerűen össze van zárva egy értelmiségivel. Nem értik egymást, elkeseredésükben gyakran vesznek ádázul össze. Avar, Székely Gábor elsőrangú rendezésében, egyszerre lehetett tragikus és komikus, valamennyi világfájdalmát, dühét belejátszhatta a szerepbe, megmutathatta mennyi mindent tud kisemmizettségről, magányról, végeérhetetlen elkeseredettségről.

Tán leginkább emblematikus alakítása a Bölcs Náthán címszerepéhez fűződik. Ruszt József meglehetősen éles szeme kellett ahhoz, hogy fölkínálja neki ezt a vallási toleranciát hirdető, fifikás, okos, józanságra is képes zsidót eljátszásra. Remekelt. Fajsúlyos volt, tényleg bölcs, de közben átlátva a szituációkat, elmésen gunyoros.

A zalaegerszegi színház pesti vendégjátéka valóságos diadalmenet volt. Sokkal később még eljátszhatta ugyanezt a szerepet Mészáros Tamás elképzelései szerint, a Pesti Színházban. Ekkor is lenyűgöző volt, Lessing gyönyörű szövege megint felragyogott. A gyertyák csonkig égnek színpadi változatában jutalomjátékként szerepelhetett, Agárdy Gáborral.

Egykori katonatársakként marták egymást a deszkákon, és lényegében így bűnhődtek negyven évvel korábbi tetteikért. Két nagy színész ejtette teljesítményével ámulatba a publikumot. Agárdy halálos betegen azt mondta, ha másban nem, ebben a Márai műben még játszani akar. Avar megnyugtatta, megvárja míg felépül, mással úgysem hajlandó ezt eljátszani.

Évek óta nem lépett fel, volt szívbetegség, combnyaktörés, mindenféle nyavalya, és letargia. Tán fél éve még beszéltem vele telefonon. Úgy érezte kiment alóla a színpad, az élet, ez már nem az ő világa. Most elköltözött, messze-messze. De sokunknak segített létezni azzal, hogy itt volt.

Szerző

NB I - A Ferencváros legyőzte a Puskás Akadémiát

A Ferencváros 2-1-re legyőzte a vendég Puskás Akadémiát a labdarúgó OTP Bank Liga hetedik fordulójának vasárnapi zárómérkőzésén, így továbbra is hatpontos hátránnyal üldözi a százszázalékos teljesítménnyel listavezető Videotont.

A felcsútiak mostani kudarcukkal nyeretlenek maradtak.

OTP Bank Liga, 7. forduló:
Ferencváros-Puskás Akadémia 2-1 (2-0)

Groupama Aréna, 7082 néző, v.: Szabó Zs.
gólszerzők: Lauth (23.), Böde (25.), illetve Sallai (79.)
sárga lap: Cukic (83.), illetve Vaszicsku (2.), Lencse (29.), Guaru (52.)

Ferencváros:

Dibusz - Dilaver, Mateos, Pavlovic, Bönig - Somália (Ugrai, 78.), Gyömbér, Busai (Nalepa, a szünetben), Kukuruzovic, Lauth (Cukic, 88.) - Böde

Puskás Akadémia:

Danilovic - Szélesi, Vaszicsku, Tamás, Gohér (Guaru, 30.) - Szakály D., Polonkai (Papp, 78.), Tóth II. B., Czvitkovics (Sallai, 70.) - Lencse, Tischler

A Ferencváros az első perctől magához ragadta a kezdeményezést, szinte csak az volt a kérdés, hogy mikor szerzi meg a vezetést. A félidő közepén aztán hamar kétszer is betaláltak a hazaiak, így biztos előnnyel vonulhattak az öltözőbe.
A folytatásban is a zöld-fehérek irányítottak, de hiába voltak meg a lehetőségeik, nem tudták növelni előnyüket. A vendégek váratlanul szépítettek bő tíz perccel a vége előtt, ettől a hazaiak megzavarodtak, de a hajrára feltámadó felcsútiaknak végül nem sikerült egyenlíteniük.

Szerző

Már megint egyszer a víz az úr

Publikálás dátuma
2014.09.14. 21:50
A lendvadedesi víztározó mellett is vészhelyzet alakult ki FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY
Több dunántúli települést elmosott a heves esőzések hatására keletkezett árvíz a hétvégén. Több mint kétszáz kilométeren rendeltek el árvízvédelmi készültséget a magyarországi folyószakaszokon. Több mint 200 embert kellett a hétvégén ideiglenesen kitelepíteni lakóhelyéről. A Rába és a Pinka mentén, több mint tizenhárom kilométeren a legmagasabb, harmadfokú készültség van érvényben. A Dráván 56,4 kilométeren másodfokú, továbbá több mint 149 kilométeren - a Dunán, a Lajtán, a Murán, a Zala folyón, valamint a Principális-csatornán - elsőfokú készültség mellett védekeznek a szakemberek. Az elöntött terület nagysága 6100 hektár, ebből 1300 hektár vetés-szántó.

A heves esőzések szinte az egész Dunántúlon feladták a leckét az árvízvédelmi szakembereknek. Több helyen is óvintézkedéseket kellett tenni a további károk mérséklésére. A legnagyobb problémát a zalai folyók, patakok jelentették. Ezek vízgyűjtő területein a rengeteg csapadék hatására több millió liter víz áll, egyes helyeken már a tetőzéshez közelítenek a vízfolyások.

Az országos katasztrófavédelmi főigazgató közölte, hogy két település lakóit kitelepítették vasárnap délután, mert a megáradt környékbeli patakok miatt jelentős mennyiségű víz veszi körbe az ott élőket. Zalaszombatfán 50, Szijártóházán 32 ember él, valamennyiüket Lentiben helyezik el. Előzőleg Csákánydoroszlón is ki kellett költöztetni otthonából 18 embert.

A víz ugyanis már családi házakat fenyegetett. Bakondi György arról számolt be, hogy a Kerka és a Lendva további áradása esetén Alsólovászi, Szécsisziget és Kerkaszentkirály mintegy 130 lakóját is kitelepítik. Vasárnap délig összesen 168 embert telepítettek vagy menekítettek ki, Zalában Lentiből, Murarátkáról és Nemesnépről, de Siófokon, a vasi Csákánydoroszlón és a Győr-Moson-Sopron megyei Kunszigeten is szükség volt erre.

A szombat hajnalban Lentiben kitelepített több mint 120 ember egyelőre nem térhet vissza otthonába. Erre akkor lesz lehetőségük, ha az elöntést okozó túlcsordult lendvadedesi víztározónak nem lesz vízutánpótlása. A többség nem igényelte a közösségi elhelyezést, mindössze 24 embernek kellett szállást és ellátást biztosítani.

Vasárnap 3126 ember vett részt a védekezési munkálatokban, a katasztrófavédelem több mint ezer munkatársával, több száz önkéntes tűzoltó, rendőr, polgárőr, de nagy számban segítenek civilek, illetve gazdálkodó szervezetek képviselői.

Zala megyében négy települést nem lehet megközelíteni közúton, Bödeházát, Szijártóházát, Zalaszombatfát és Gáborjánházát, ahol összesen 220-an élnek. Országszerte 32 út van teljesen lezárva, 24 részlegesen.  A Szlovéniából eredő Kerka több mint kétszáz hektáron öntötte el a folyó menti térségeket.

Készültséget léptettek életbe Muraszemenyén, Szécsiszigeten, Kerkaszentkirályon és Lovásziban. A Kebele- és a Szentgyörgyvölgyi-patakon ugyancsak a jelentős vízszintemelkedés miatt Zalaszombatfánál, a Kebele-tározóban mintegy ötmillió köbméter víz áll, és csaknem 370 hektárnyi az elöntött terület nagysága. A Mura is áradt a hétvégén, így szombaton Letenyénél másodfokú készültség lépett életbe. A hidrológusok számításai szerint a tetőzést 460 centiméter körüli vízállással hétfő éjjelre várták.

A Zala alsó árvédelmi szakaszán változatlanul elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, Zalabér térségében és alatta lassan árad a folyó. Zalaegerszegnél szintén újra áradt. A szakemberek számításai alapján kedden várhatóan itt is eléri, akár jelentősen meghaladhatja a harmadfokú árvízvédelmi készültséget jelentő 300 centimétert a folyó szintje.

Két árhullám egyszerre érkezik majd és arra kell számítani, hogy ez jelentős víztömeget hoz. A Principális-csatornánál továbbra is érvényben van a helyi vízkárkészültség, hisz ha további jelentős csapadékot nem kap a vízgyűjtő, akkor hosszan elnyúló tetőzés várható.

Bár a Balaton vízparti települései egyelőre nem kerültek víz alá, a biztonság kedvéért védekezésért felelős helyi szakembereket jelöltek ki. Emellett szombat éjszaka Siófok segítséget kért a vízügyi igazgatástól, mely szivattyút adott át a városnak, hiszen a sok eső miatt több alacsonyan fekvő helyen állt a víz.

A Kis-Balatonnál harmadfokú készültség mellett négy belvízvédelmi szakaszon folyik a védekezés, kilenc szivattyútelepen folyamatos a belvíz átemelése. Noha négyszáznegyven hektár mezőgazdasági terület áll víz alatt, a belvíz belterületeket, lakóházakat továbbra sem veszélyeztet.

Hende Csaba, honvédelmi miniszter eredményesnek ítélte az eddigi árvíz elleni védekezést. Hende szerint a különböző szervezetek jól működnek együtt, minden szükséges erő és eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy a már bekövetkezett károkat leszámítva, további baj ne történjen. Szombathelyen - ahol Hende országgyűlési képviselő - viszont a Petőfi-telepen, a nemrég épült lakóparkban elmulasztották a megfelelő vízelvezető rendszer kialakítását.

Ezért a szakszerű védekezés ellenére is több családi házba betört a víz és komoly károkat okozott. Végül sikerült a vizet megfékezni, több mint ezer homokzsákkal védték meg a házakat a lakók, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem és a polgári védelem szakemberei. Így se sikerült azonban orvosolni mindenhol a problémát.

Több házba betört a víz, volt, ahol a nappaliban állt a víz, negyven centiméteres magasságban. Ennek következtében az áramellátás is megszűnt, a szolgáltató elővigyázatosságból kikapcsolta azt, mivel az áradás egy transzformátorházat is elért.

Szerző