Előfizetés

Árvíz Romániában - Egy ember meghalt, kettő eltűnt

Egy ember meghalt, két másik eltűnt, miután Románia dél-nyugati részén a heves esőzések következtében áradások és földcsuszamlások keletkeztek.

Gabriel Oprea román belügyminiszter az elmúlt napok heves esőzései okozta kár eddigi mérlegét vonta meg hétfőn. Az általa közölt adatok szerint Mehedinti megyét sújtották legkeményebben az áradások, ott földcsuszamlás okozta egy ember halálát. A tragédia Orsova város határában történt a Duna partján.

A román-szerb határ közelében fekvő településen a határrendőrök 67 diákot és 18 tanárt menekítettek ki a város több iskolájából.
A DN6 jelzésű országutat lezárták Orsovától Karánsebes (Caransebes) irányába. A környéken nehézkesen zajlik a közlekedés a mellékutakon is. A térségben 200 rendőr, csendőr és tűzoltó áll készen az esetleges további kitelepítésére.
Mehedinti megyében az elmúlt huszonnégy órában 100 millimétert meghaladó csapadék hullt. A román hidrológusok a Bánságban, vagyis több Temes (Timis) és Krassó-Szörény (Caras-Severin) megyei folyón hirdettek másodfokú árvízvédelmi készültséget.

Rasmussen: Oroszország ellenfelet lát a NATO-ban

Publikálás dátuma
2014.09.15. 19:16
Fotó: Peter Macdiarmid/Getty Images
Most már nem kérdéses, hogy a NATO létének továbbra is van értelme, sőt az eddiginél erősebb NATO-ra van szükség - hangsúlyozta Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára hétfőn Brüsszelben, a Carnegie Europe nevű elemző műhely rendezvényén elmondott beszédében.

A posztjáról a hónap végén távozó Rasmussen - áttekintve az elmúlt időszak stratégiai jelentőségű nemzetközi változásait - megállapította, hogy Oroszország nem partnert, hanem ellenfelet lát az észak-atlanti szervezetben. A beszédet követő pódiumbeszélgetés során úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy Ukrajnában újabb "befagyott konfliktushelyzet" álljon elő.
Az iraki és szíriai területen tevékenykedő úgynevezett Iszlám Államról Rasmussen azt mondta, hogy az nem állam, hanem terrorista szervezet, és olyan fenyegetést jelent, amelyre katonai választ kell adni.

"A NATO tagállamai ma a tolerancia és fanatizmus, illetve a demokrácia és az önkényuralmi rendszerek közötti ütközet részesei, miközben súlyos és erőszakos fenyegetésekkel kell szembe nézniük. Oroszország, csakúgy, mint az Iszlám Állam, alá akarja ásni liberális értékeinket" - mondta Rasmussen.

A szövetségnek számolnia kell azzal, hogy ezekkel a kihívásokkal még hosszú évekig együtt kell élni.

"Készen kell állnunk a végső megoldásra, a katonai erő alkalmazására, de mindig meg kell őriznünk készségünket és politikai bölcsességünket a tárgyalási megoldásra is" - tette hozzá a leköszönő főtitkár. Hangsúlyozta, hogy bizonyos tekintetben különbséget kell tenni Oroszország és az Iszlám Állam között. Kétségtelen - vélekedett -, Oroszország minden lehetséges megállapodást felrúgott, ma mégsem jelent közvetlen katonai fenyegetést az észak-atlanti szövetség egészére, Moszkvával ugyanis továbbra is lehet és kell is tárgyalásokat folytatni. Az Iszlám Állam azonban népirtást folytat, és nem egyéb, mint terrorista szervezet, amely közvetlen fenyegetést jelent a vele szomszédos országokra, de iszlám harcosok kiképzésével és a terrorizmus exportjával fenyegeti a Nyugati demokráciákat is - tette hozzá.

"Ezzel az entitással nem szabad semmilyen tárgyalásokba sem bocsátkozni, hanem erővel kell fellépni vele szemben" - mondta Rasmussen. Egy ilyen akciónak azonban - fűzte hozzá - nem a NATO égisze alatt, hanem a részvételre hajlandó államok önkéntes szervezésével végrehajtott műveletnek kell lennie.

Rasmussen a NATO bővítési esélyeiről azt mondta, hogy a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll azon országok előtt, amelyek akarják és képesek teljesíteni a tagsági feltételeket, végrehajtani a szükséges reformokat. Harmadik országoknak - mondta - nem lehet vétójoguk a NATO-bővítéssel szemben. A főtitkár Montenegrót említette - határidő megjelölése nélkül - a legközelebbi lehetséges csatlakozó országként.

Ewa Kopacz alakíthat kormányt Lengyelországban

Megbízta a kormányalakítással hétfőn Ewa Kopaczot, a lengyel parlament, a szejm elnökét Bronislaw Komorowski lengyel államfő. A kormányszóvivő megerősítette, hogy Radoslaw Sikorski külügyminiszter nem kap posztot az új kabinetben, várhatóan Kopacz megüresedett székét foglalja majd el.

Komorowski a Belweder elnöki palotában fogadta Ewa Kopaczot. Kopacz megbízását már pénteken, az államfő és a házelnök első, kormányalakítással kapcsolatos megbeszélése után bejelentette a lengyel elnök szóvivője. Előtte egy nappal Komorowski elfogadta Donald Tusk eddigi kormányfő lemondását, akit megválasztottak az Európai Tanács elnökévé.

Ewa Kopacz a jobbközép Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) alkotta kormánykoalíció közös jelöltje. A lengyel alkotmány szerint a megbízott kormányfőnek két héten belül, vagyis szeptember 28-ig kell bemutatnia kabinetje tagjait. Ezután Ewa Kopacznak újabb két hete van arra, hogy parlamenti szavazáson bizalmat szerezzen kabinetjének. Ehhez elég az egyszerű többség.
Malgorzata Kidawa-Blonska kormányszóvivő úgy nyilatkozott hétfőn, az új kabinetről való szavazásra valószínűleg szeptember 27-én kerül sor.

Kidawa-Blonska egyúttal megerősítette a Gazeta Wyborcza című napilap pénteki értesülését, miszerint Radoslaw Sikorski eddigi külügyminiszter nem lesz az új kormány tagja, valószínűleg a házelnöki poszt jut majd neki. Mint mondta, Sikorski - aki Lengyelország jelöltje volt az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztjára - új tisztségét nem alacsonyabb posztra való "menesztésként" kell értelmezni.
"Úgy gondolom, nagyon jó miniszter volt. Arra szeretnék emlékeztetni, hogy a szejm elnöke az állam második embere" - mondta. Ewa Kopacz hétfő délután Jan Vincent Rostowski volt pénzügyminiszterrel találkozott, akit a sajtó Sikorski utódjaként emleget.