Pásztorbotját szorongatva indult társaival és néhány ellenzéki politikussal a rendhagyó sajtótájékoztatóra Mavranyi Zsigmond, hortobágyi gazda, akinek több mint 300 birkája maradhat legelő és élelem nélkül a földbérlet pályázat miatt. Mavranyi két hete már a 42-es számú főútvonalra hajtotta a birkáit, tiltakozásul, hogy egyetlen négyzetmétert sem nyert a földbérlet pályázaton.
Olyan nyakkendősök vitték el a legelőket, akiknek még állata sincsen - mondta a Népszavának az elkeseredett juhász. Közölte, ha továbbra sem hallgatja meg őket senki, elmennek Brüsszelig, és - nyilvánvalóan jelképesen -, menedékjogot kérnek maguknak és az állataiknak. A hazai jogi fórumok után nemzetközi bírósághoz is fordulnak az ellehetetlenített gazdák.
Szilágyi László, ebesi állattartó lapunkkal közölte, már tucatnyian jelezték, belépnek abba a pertársaságba, amelyik jogi lépéseket tesz a HNP földbérlet pályázatainak ügyében.
Bajkorné Tóth Erikáék százmilliós beruházással létesítettek egy 500-as tehenészetet, s a tanya körül minden legelőt, földet más nyert el. Azt üzente az új bérlő, menjünk repülővel a jószághoz, mert a bekötőút is az övé, de ha akarunk bérlegeltethetünk a régi területünkön - mondta Bajkorné. Ebbe nem mentek bele, mert ez az uniós támogatásokkal való csalásnak számít.
Becslések szerint legalább 4 ezer szarvasmarha és több mint 5 ezer birka és talán félszáz család megélhetése került veszélybe. Szilágyi László hangsúlyozta, az érintett állattartók jó része nem vonult le szeptember 1-je, a szerződések lejárta után sem a legelőkről, hiszen nincs mivel etessék az állatokat. Ha erőszakkal távolítanának el, segítsen a kormány megvásárolni a szükséges takarmányt, mert nekünk nincs rá pénzünk - tette hozzá.
Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus úgy vélte, még mindig nem lenne késő leülni az emberekkel és ahol kell, módosítani a szerződéseket. A tisztázás azoknak a valódi állattartó pályázatnyerteseknek is jó lenne, akiknek kényelmetlen egy csoportba kerülni a nyerészkedőkkel. Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke ehhez hozzáfűzte, büntetőeljárásban érintett személy is elvitt legelőt állattartó elől. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata pedig sehogy sem akar véget érni, pedig év elején még a kormányfő rendelte el, ezzel elismerve, hogy szerinte sem egyértelmű a hortobágyi pályázatok ügye.
Harangozó Gábor a Parlament első őszi ülésnapján napirend előtti felszólalásában is ostorozta a kormánypártot: úgy tűnik mintha a Fideszt nem érdekelné a mezőgazdaságból élők sorsa, "kivéve néhány jó barátjukat", a kormány elkótyavetyélte az agrár-környezetgazdálkodási támogatást - mondta.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter válaszában az MSZP szemére vetette, hogy kormányzásuk idején bezártak a cukorgyárak, valamint több mint száz kisvágóhíd, és a mezőgazdaság teljesítménye csökkenő pályán mozgott. A környezetgazdálkodásra, vagyis a hortobágyi gazdákra vonatkozó kérdésre azonban nem válaszolt.
A DK-s Varjú László arra figyelmeztetett, a másfél éve húzódó hortobágyi eset nem egyedülálló, az ország más tájain is elveszi az állam erőszakkal a gazdák földjét és, az amúgy már egymással is hadakozó haverok között osztják el.
Gőgös Zoltán lapunknak kifejtette, a pályázatok sürgős aláírását az indokolhatta, hogy a szeptember 1-jén a területre bejegyzett bérlő jogosult a kedvezőtlen adottságú terület és a közvetlen területalapú támogatás igénylésére. Ez hektáronként több mint 100 ezer forint.