Eiffel Palace: több milliárd a befektető profitja

Az MNB-Eiffel Palace irodaházvételi ügylet tovább bonyolódik. Az Átlátszóhoz került iratok tanúsága szerint szokatlanul nagyösszegű, 4,5 milliárd forint körüli profitra tehetett szert az offshore hátterű eladói kör az adásvétel révén. A papírok szerint az Eiffel Palace megvásárlása és felújítása kevesebb mint 31 millió euróba került a befektetőknek, míg a Magyar Nemzeti Bank 45,3 millió euróért vásárolta meg. Az oknyomozó portál szakértői vitatják az értékbecslést készítő KPMG módszertanát, mondván más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint ilyet nem is alkalmazhattak volna.

Az Átlátszó úgy tudja, a KPMG a piaci érték meghatározása helyett az úgynevezett befektetési értékkel számolt, ami egy rendkívül szubjektív értékelési módszer, és azt feltételezi hogy a vevő más tényezőket vesz figyelembe mint a piac többi szereplője. A magyarországi ingatlanértékelésekre számos olyan jogszabály vonatkozik, amelyek más értékbecslési módszereket, például a piaci összehasonlító adatokon alapuló módszert, a hozamszámításon alapuló értékelési módszert, vagy a költségalapú érték (nettó pótlási érték) módszert, esetleg ezek kombinációját írják elő. Hogy miért a magasabb becsértéket eredményező módszer szerint határozták meg az ingatlan értékét egyelőre talány. Maga a szerződéskötés is kérdéseket vet fel, hiszen - mint az Átlátszó kiderítette - az eladók cégláncolatának végén offshore jellegű cégek állnak.

Az MNB által az Átlátszó adatigénylésére kiadott ingatlan adásvételi szerződésből az is kiderül, hogy a szerződést az igazságügy-miniszter, Trócsányi László ügyvédi irodája készítette és ellenjegyezte. (Ügyvédi tevékenységét szünetelteti miniszteri kinevezése óta, de a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában júliusi vagyonnyilatkozata tanúsága szerint Trócsányi László megtartotta a tulajdonrészét.)

A jegybank tegnap közleményben utasította vissza az Átlátszó megállapításait és a hozamszámításon alapuló értékbecslést azzal védte, hogy az irodaház kapacitása hosszú távú bérleti szerződésekkel lekötött. Az MNB az ilyen módon kalkulált befektetési érték alatt, tisztességes áron vásárolta meg az ingatlant - írják.

Az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatos kérdések tisztázására úgy tetszik csak az üzengetések maradnak, ugyanis a parlament költségvetési bizottsága, a Fideszes képviselők a napirend ezen pontjaira adott nem szavazatai miatt, nem hívhatja meg Matolcsy Györgyöt, hogy számot adjon a tranzakciók jogosságáról és körülményeiről.

Burány Sándor, a bizottság ülése közben tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a költségvetési bizottságnak minden olyan költekezéshez köze van, ami az állami szférában történik, és komoly mértékben érinti a költségvetés bevételeit vagy kiadásait, illetve az államadósság mértékét. Matolcsy György jegybankja az adófizetők pénzét költi ezekre a gigantikus oktatási programokra és ingatlanbeszerzésekre - mondta.

Több ingatlanszakértő is úgy nyilatkozott "mikrofonon kívül", hogy a közpénzeken vásárolt ingatlanok esetében gyakori a túlárazás, mert a "vissza járó" pénzt is beszámítják a partnerek. Ugyancsak előfordul, hogy éppen ellenkezőleg, a valós piaci ár alá mennek a felek, főleg köztulajdonban lévő ingatlan értékesítésekor, mert ilyenkor a vevő igen "hálás" tud lenni, ha vékonyan fog a ceruza. Ezek persze nehezen bizonyítható esetek, ezért nem is szívesen vállalják névvel a szakemberek a véleményüket, de azért néhány ügy mégis napvilágra került az elmúlt negyedszázadban.

A jegybank költekezése szembekerül a kormány gazdaság politikájával

Róna Péter, az MNB felügyelő bizottságának egykori tagja is sajtótájékoztatót tartott a témában, ahol elmondta: a jegybank közlése szerint mintegy 340 milliárd forintos költekezésre "szánta el magát", amit a saját eredményéből finanszíroz. Az MNB-nek azonban akkor van eredménye, ha devizatartalékai felértékelődnek, ami a forint leértékelődésének egyenes következménye. Szavai szerint mivel az eredményt a jegybank a devizatartalék értékesítéséből realizálja, ez akár 340 milliárd forintos költségvetési hiányt okozhat. Ha a forint felértékelődik, mert a kormány gazdaságpolitikája eredményesnek bizonyul, a nemzeti bank automatikusan veszteséget fog elkönyvelni, azt viszont a magyar állam köteles azonnal pótolni - fejtette ki. Szavai szerint ebben az esetben a magyar gazdaság visszazuhan ugyanabba a gödörbe ahol volt. Én tehát úgy látom, hogy itt jelentős mértékben kialakult egy ellentét a kormány gazdaságpolitikája és a nemzeti bank költekezése között - mondta, aki sajnálja, hogy ezt a kérdést a bizottság nem kívánta megvitatni.