Bordatörés, hasi sérülés - Öt év a gyerekbántalmazónak

Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla kedden egy derekegyházi nőt, aki többször is bántalmazta nevelt gyermekét, életveszélyes sérüléseket is okozva a fiúnak.

A táblabíróság folytatólagosan elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettében marasztalta el a vádlottat. A jelenleg 53 éves asszony előbb ideiglenesen, majd gyámként gondoskodott a későbbi sértettről és annak testvéréről. 2010 őszén az akkor 15 esztendős fiúnak érzelmi labilitása és alkalmazkodási nehézségei miatt megromlott a kapcsolata a vádlottal, egyre gyakoribbá váltak köztük a veszekedések, és a nő bántalmazta is nevelt gyermekét.

2010. november 8-án az asszony egy szóváltás után a sértettet a hajánál fogva földre rántotta, és a lábát a fekvő fiú hasára téve legalább kétszer ránehezedett. A 87-89 kilós vádlott közvetlen életveszélyt eredményező bordatöréseket és hasi sérüléseket okozott a 47 kilogrammos sértettnek, akit ezt követően három-négy hétig ápoltak. Az eset után a vádlott januárban megütötte, majd februárban egy hólapát nyelével kétszer fejbe vágta a fiút, aki ekkor csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A táblabíróság a döntésével súlyosította az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék három év börtönt kiszabó ítéletét.

Harangozó Attila tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során azt mondta, az első fokon eljáró bíróság túl enyhe ítéletet hozott. A kiszabható büntetés középmértéke öt év, és semmi nem indokolja, hogy a vádlott, aki a nevelésére bízott kiskorúval szemben folytatólagosan követte el a bántalmazást, ennél enyhébb büntetést kapjon - tette hozzá.

Szerző

Szociális igazságosság – Egyfajta szegényház lettünk

A Bertelsmann Alapítvány Európa szociális helyzetéről szóló tanulmányának közzététele nyilván nem véletlenül esik egybe az új Európai Bizottság megválasztásával. A tanulmány súlyos gondokkal szembesíti az unió vezetőit, s a száraz adatok nyelvén arra figyelmezteti őket, hogy meg kell állítaniuk Európa szociális kettészakadását, számos tagállam helyzetének látványos romlását. Az alapítvány úgynevezett „Szociális igazságossági indexet” állított össze, s ennek alakulását vizsgálta 2008-tól a mostani 2014-es évig.

Az indexet harmincöt szempont alapján állították össze, amelyek közül a leginkább meghatározóak a szegénység, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészség, a generációk közti szociális igazságosság, a szociális kohézió és az anti-diszkrimináció. A helyzet az elmúlt hat évben szinte minden országban romlott, de míg a legjobban teljesítő országoknál csak szerény visszaesés tapasztalható, addig egyes tagállamokban (így Magyarországon is) súlyos visszaesés mutatható ki.

A lista első öt helyén Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Csehország áll, vagyis ezekben a legkisebb a szociális egyenlőtlenség. Az első négy ország nem okoz nagy meglepetést. De Csehország meglepően jó, ötödik helyzetén sokan talán meglepődnek. Magam, még az Európa Tanács tagjaként, jó másfél évtizede készítettem egy jelentést a gyerekszegénységről. Csehország már akkor is szinte skandináv szintet produkált a relatív szociális egyenlőségben. A listán Ausztria és Németország követi az első öt tagállamot. Németországban különösen jelentős az elmúlt hat esztendőben tapasztalható pozitív változás, vagyis a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás szociális téren is érződik.

Ezután három kis ország, Luxemburg, Szlovénia és Észtország következik. Bár Luxemburg bizonyos mutatók alapján az EU leggazdagabb tagállama, a befektetett tőkéből viszonylag kevés jut szociális programokra. A szociális államként elkönyvelt Belgium csak a tizenegyedik, ami azért meglepő, mert az itteni liberális és jobboldali pártok folyamatosan a „túlságosan bőkezű” szociálpolitikát ostorozzák. Belgiumot Franciaország és az Egyesült Királyság követi. Az ő mutatóik nagyjából egybeesnek az uniós átlaggal, amelyet a már említett harmincöt szempont alapján 5,60-ban állapítottak meg a Bertelsmann kutatói.

A legutolsó négy helyen Magyarország, Bulgária, Románia és Görögország található a legnagyobb szociális egyenlőtlenséggel, nyílt társadalmi igazságtalanságok sorozatával. Magyarország esetében a 2006-os mutató még 5,07 volt, az elmúlt nyolc évben 4,44-re zuhant le. A Bertelsmann-jelentés Magyarország tragikusan rossz helyzetét már a német alapszöveg rövid bevezetőjében és a szintén nyilvánosságra hozott angol nyelvű rezümében is külön kiemeli. A részletesebb tanulmányban három esetben szerepel Magyarország kiemelkedően rossz példaként. A válság hatására nálunk tovább nőtt a szociális igazságtalanság, diszkrimináció éri a romákat, és rossz az egészségügy helyzete. Romániával, Bulgáriával, Görögországgal együtt egyféle szegényház lettünk, azzal a különbséggel, hogy Görögország megmentésére – stratégiai, kulturális és egyéb okokból - mutatkozik némi készség a gazdagabb tagállamok részéről, már csak az eurózóna stabilitásának megőrzése miatt is.

A tanulmány, amely a neten néhány óra alatt számos nyelven és változatban megjelent, négy alapvető megállapítást tesz. Néhány kivételtől eltekintve egész Európában negatív trend érvényesül, gyengül a szociális igazságosság. A jólét növekedése egymagában nem csökkenti a szociális egyenlőtlenséget, igazságtalanságot. A szociális igazságosságnak az európai politika tevékenységének fókuszába kell kerülnie. A költségvetési egyensúly megteremtését egyensúlyba kell hozni a jövőt szolgáló olyan befektetésekkel, mint a képzés, oktatás, a szociális egyenlőtlenségek mérséklése.

Az Európai Parlamentnek e hetekben lehetősége van olyan biztosokat választani az Európai Bizottságba, akik alkalmasak lesznek a jelenlegi negatív trend megfordítására, egy igazságosabb Európa megteremtésére. Ha ezt elmulasztják, akkor utólag aligha okolhatják csak a kormányokat és a Bizottságot a helyzet további romlásáért.

Hegyi Gyula (Brüsszel)

Szerző

Elegük van a politikusokból a románoknak

Publikálás dátuma
2014.09.16. 12:45
Victor Ponta miniszterelnök/Getty Images
Az INSCOP közvélemény-kutatása szerint a lakosság közel 35 százaléka azt szeretné, ha technokrata kormányfőt neveznének ki, amennyiben Victor Ponta miniszterelnök nyerne a novemberi államelnöki választáson, és lemondana miniszterelnöki tisztségéről. A felmérésről a Transindex számolt be.

A megkérdezettek 26,4 százaléka szerint az új miniszterelnököt is a kormányzó szocialista pártnak, a PSD-nek kellene delegálnia, 21,3 százalékuk szerint ellenzéki politikusnak kellene betöltenie a tisztséget.

A felmérésből az is kiderül, a lakosság 43,1 százaléka Mugur Isarescu jegybank-elnököt szeretné kormányfőnek, ha Victor Ponta államfő lenne. A második Mircea Geoana PSD-s szenátor, a harmadik George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője. Amennyiben a jobboldal jelöltje,  Klaus Johannis nyerné az államfőválasztást, lakosság 31 százaléka szerint Victor Ponta kellene maradjon a kormányfő. A megkérdezettek 26 százaléka ebben az esetben is technokrata miniszterelnököt szeretne.

Szerző