Gál Mária;
Robert Fico;Szlovákia;Orbán Viktor;Bugár Béla;szlovák állampolgársági törvény;Gál Gábor;Híd-Most párt;
2014-09-17 07:31:00
A szlovák demokrácia próbája
A magyar törvényre született válaszként 2010-ben az a szlovák állampolgársági törvény, amely mindazokat megfosztja szlovák állampolgárságuktól, akik felveszik más ország állampolgárságát. Hatályba lépése óta 886 személy veszítette el szlovák állampolgárságát. A Híd-Most párt kezdeményezésére egy csoport képviselő az alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint senki sem fosztható meg állampolgárságától akarata ellenére. Hosszas időhúzás után a taláros testület ma hirdet ítéletet.
A pozsonyi törvényhozás harminc képviselője, köztük szlovák ellenzékiek is, a 2010-ben elfogadott szlovák állampolgársági törvény normakontrollját. A csoport tagjai Gál Gábor, a Bugár Béla vezette Híd-Most képviselőjének javaslatához csatlakoztak, indítványukat azzal indokolták, hogy a szlovák Alkotmány kimondja - akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától.
Bár a magyar könnyített honosításra született válaszként 2010 szeptemberében a szlovák törvény, miszerint azok, akik felveszik más állam állampolgárságát, elveszítik a szlovákot, nem magyarok vezetik a listát. Az elmúlt négy évben 886 személy vesztette el szlovák állampolgárságát. Legtöbben, 333-an azok, akik a cseh állampolgárságot vették fel, másodikként a német állampolgárságért folyamodók szerepelnek, 177-en. Osztrák állampolgárság miatt 124-en vesztették el szlovák állampolgárságukat, britért 76, magyarért 55 személy.
Amerikai állampolgárságot 21, belgát 19 személy jelentett be, norvégot és hollandot 17-17, olaszt és írt 9-9, svájcit 5, francia, ausztrál és kanadai állampolgárságot kapott 4, izlandit, kínait, lengyelt és svédet 2 személy, de ukránt, oroszt, dánt és újzélandit is jelentett be egy-egy személy.
A szlovák-magyar kettős állampolgárok száma vélhetően jóval magasabb, ám szlovák állampolgárságukat csak azok veszítik el, akik bejelentik a szlovák hatóságnál másik felvett állampolgárságukat is. Vannak olyan országok, ahonnan az adott állam hatósága jelenti le, ám a magyar nem ilyen.
A kormányzati jogi álláspont szerint viszont azok a személyek, akik az utóbbi években más ország állampolgárságát igényelték, tudatában voltak, hogy ezzel elveszítik a szlovákot, ezért nem állítható, hogy akaratuk ellenére veszítették el. Az alkotmánybíróság nem siette el a döntést, többször elhalasztotta az állásfoglalást, legutóbb idén februárban, de három év huzavona után, ma nyilvános ülés keretében hirdet ítéletet.
A szlovákiai magyarok, sőt, talán maguk a kezdeményezők se fűznek különösebb reményt a taláros testület állásfoglalásához, mert tartja magát az a vélemény, hogy a szlovák alkotmánybíróság erősen a kormány befolyása alatt áll.
A testület döntése leginkább szimbolikus elégtételt jelentene, mert a vitatott törvény
mindenképpen változni fog, a szlovák belügyminisztérium ugyanis elkészített egy módosítási tervezetet még tavaly augusztusban, de az alkotmánybírósági döntés előtt nem hozták nyilvánosságra.
Részletek azonban kiszivárogtak, azt is jelezte a kormányzat, hogy véglegesítését nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések késleltették. A törvény tartalmi részéről Robert Kalinák belügyminiszter egy korábbi nyilatkozatában azt mondta: hasonló feltételeket fogalmaz meg a szlovák állampolgárság elvesztése és visszaszerzése kapcsán, mint az az ellenzéki módosító indítvány, amelyet a pozsonyi törvényhozás 2013 májusában elutasított.
A módosítás nem hoz érdemi változást azok számára, akik már elvesztették szlovák állampolgárságukat, ugyanis csak azoknak teszi lehetővé, hogy megtartsák, illetve visszakapják dokumentumaikat, akik külföldi tartózkodásuk idején vették fel egy másik ország állampolgárságát, s az adott időszakban nem rendelkeztek állandó szlovákiai lakhellyel.
Vagyis a könnyített magyar honosítás lehetőségével élő felvidéki magyarok továbbra is vagy titokban tartják magyar állampolgárságukat, vagy elveszítik a szlovákot. A szaktárca szóvivője azt is elmondta a médiának, hogy a jogszabály módosítás után sem lesz automatikus az elvesztett állampolgárság visszaszerzése, az érintetteknek kérvényezniük kell azt.
Szeptember 15-én ünnepelte 50. születésnapját Robert Fico. A miniszterelnök 1964. szeptember 15-én született Nagytapolcsányban. 1986-ban végzett a Komensky Egyetem Jogi Karán, egy év múlva szerezte meg bírói kvalifikációját, a büntető és emberi jogokra specializálódott. 1988 és 1992 között tovább tanult, a Szlovák Tudományos Akadémia Állami és Jogi Intézetében a büntető jog területén szerezte meg a tudományok kandidátusa titulust, majd 2002-ben docensi fokozatot.
Szakmai pályafutását az igazságügyi minisztérium jogi intézeténél tudományos munkatársként kezdte, 1992-1995 között már az intézet igazgató-helyettese lett. 1994 és 2000 között Szlovákiát képviselte az Európai Emberjogi Bíróság és az Európai Bizottság előtt.
Bár a kommunizmus idején még fiatal volt, 1987-ben belépett a Kommunista Pártba, 1990-ben, a rendszerváltás után az akkor megalakult Szlovák Baloldal Pártba, amelynek alelnöke lett 1996 és 1999 között. 1999. október 29-én jelentette be a Smer megalapítását.
A pártelnöki tisztséget azóta is maga tölti be. 2006-ban már választást nyert és kormányt alakíthatott, 2010-ben ugyan a Smer megnyerte a választást, de nem tudott kormányt alakítani. Ám a jobboldali koalíció két év alatt összeomlott, 2012 márciusa óta ismét Fico Szlovákia kormányfője. Idén márciusban azonban Andrej Kiska 59,4 százalékos eredménnyel legyőzte az államfőválasztáson.
Az alkotmánybírósági döntés után vélhetően a kabinet elé kerül a belügyi tárca új törvényjavaslata. A jelenleg hatályos törvényt 2010 júniusában, Robert Fico első kormánya idején fogadták el, a magyar parlament kedvezményes honosításról hozott döntésére reagálva. Sokan úgy vélik, a demokrácia próbája lesz az alkotmánybírósági döntés, rávilágít arra, hogy Szlovákiában mennyit ér az alkotmányosság, a jog és a bírói függetlenség.
Magyar szempontból még egy vetülete van a kérdésnek. Orbán Viktor miniszterelnök közismerten jó kapcsolatot ápol Robert Fico szlovák kormányfővel. Kabinetje minden környező állammal megszakította a közös kormányülések gyakorlatát, viszont valami hasonlót, de kizárólag gazdasági kérdésekre összpontosító kormányzati csúcsot kezdeményezett azzal a szlovák kormánnyal, amellyel a szocialisták azért nem rendeztek közös kormányülést, mert hatályba léptette a jogfosztó, kisebbségellenes nyelvtörvényt.
Azóta az állampolgársági törvény is megszületett, alkalmazzák is, a magyar "nemzeti kormány" miniszterelnöke ennek ellenére együtt pálinkázott és szurkolt a focimeccsen Robert Ficoval. Orbán már 2011-ben megígérte, hogy következő évben a "kényes", azaz kisebbségi kérdések is terítékre kerülnek, ám ez azóta is várat magára.
A hírek.sk véleményrovatában Molnár Judit főszerkesztő "A demokrácia pórbája" című írásában a következőket írta: "Talán jelenthet némi reményt az európai szintű rendezésre az a tény, hogy az állampolgársági ügyek az Európai Bizottságban Navracsics Tibor biztosi feladatkörébe kerültek". A magyar biztos hamarosan bizonyíthat…
A szlovák állampolgársági törvény normakontrollját a Híd-Most párt politikusa, Gál Gábor kezdeményezte, az ő javaslatához csatlakozott az a 29 magyar és szlovák képviselő, aki végül benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet az Alkotmánybírósághoz. A Bugár Béla alapította és vezette párt azonban Budapestről nézve nem magyar. Az Orbán-kormány és a Fidesz nem tekinti magyar érdekvédelmi szervezetnek-pártnak a 2009-ben létrejött formációt, mert az nem etnikai alapon szerveződött. Noha 2010-től a Híd-Most az egyetlen legitim képviselője a felvidéki magyarságnak a szlovák törvényhozásban, a budapesti kormányzat és kormánypárt továbbra is látványosan kirekeszti a magyar-magyar együttműködésből.
Bugár Béla ennek kapcsán egy interjúban úgy fogalmazott „ A Híd pártot magyarok alapították, és az együttműködés címszó alatt beléptek a pártba olyan más nemzetiségű emberek is, akik ezt az utat tartják járható útnak. Ehhez nincs mit hozzátennem.” A Híd és a Fidesz viszonyáról pedig úgy nyilatkozott, nincs köztük kommunikáció, "az együttműködést elutasították, ezért jelenleg ez tárgytalan". Tavaly a Fidesz az Európai Néppártban is a Híd-Most felvétele ellen szavazott, ám ettől még Bugárék e pártcsalád tagja lettek.
Bugár évek óta Szlovákia egyik legnépszerűbb politikusa annak ellenére, hogy nem a többségi nemzet tagja. Egy január végén közzétett felmérés szerint Robert Fico miniszterelnök és Robert Kalinák belügyminiszter után Bugár Béla következett az országos népszerűségi listán, megelőzve olyan szlovák ellenzéki politikusokat, mint a NOVA párt elnöke, Daniel Lipsic és Igor Matovic, az Egyszerű Emberek (OĽaNO) párt elnöke, vagy Iveta Radicová volt kormányfő, Pavol Hrusovsky, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) frakcióvezetője.
Bugár a tavaszi parlamenti választások után a Híd nevében gratulált Orbán Viktornak a győzelemhez. A Youtube portálon is elérhető üzenetében a felvidéki magyar politikus a következőket mondta: „Amit a szlovákiai magyarok szempontjából fontosnak tartok az az, hogy remélni tudjuk, hogy az elkövetkezendő négy évben a szlovák-magyar, magyar-szlovák viszony jobb lesz és olyan témákat is sikerül megoldani, mint például a kettős állampolgárság".