Előfizetés

Újra fellángolt az ’56-os vita

Publikálás dátuma
2014.09.17. 07:11
Wittner szerint „Vaskefe”, Ráday szerint emlékmű FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A főváros VIII. kerületében, a II. János Pál pápa téren építtetne 1956-os központi emlékművet Wittner Mária. A kerület kormánypárti polgármestere támogatja a volt fideszes országgyűlési képviselő tervét, ám történészek és városvédők úgy látják, az egykori Köztársaság tér szerencsétlen választás lenne egy ilyen emlékműnek.

A VIII. kerület támogatja Wittner Mária javaslatát, hogy a II. János Pál pápa téren álljon egy 1956-os központi emlékmű - mondta a Magyar Hírlapnak Kocsis Máté. A fideszes polgármester hangsúlyozta, azért is lenne szimbolikus itt felállítani az emlékművet, mert az egykori Köztársaság téren állt a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártjának központja, ahol "az ÁVH-sok elleni ostrom" is lezajlott. De azért is fontos lenne Józsefvárosban felállítani az emlékművet, mert a kerületben dúltak a legnagyobb harcok 1956-ban, így a Corvin köznél, a Blaha Lujza téren, a Magyar Rádió épületénél és több más kerületrészben is - magyarázta Kocsis.

Megírtuk: Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes képviselő Tarlós István főpolgármesternek írt levelében - amelyet Kocsisnak is elküldött - kezdeményezte az emlékmű felállítását a VIII. kerületi téren. Úgy fogalmazott, Magyarországon nincs a társadalom által elfogadott, az '56-os forradalmat méltó módon reprezentáló emlékmű. "Nem kérdés, jogos és valós igény egy igazi, központi '56-os emlékmű felállítása, minek egyik apropóját az is adja, hogy közeledik forradalmunk hatvanadik évfordulója" - fogalmazott. Mint írta, a városligeti "Vaskefe" a tervezett funkció ellátására már a megvalósítás pillanatában alkalmatlan volt. Wittner levelét mások mellett Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye, Jókai Anna író, Kubik Anna színművész és Jobbágyi Gábor jogászprofesszor is aláírta. A Főpolgármesteri Hivatal és Tarlós István főpolgármester egyelőre nem reagált a megkeresésre érdemben.

Ezzel szemben Rainer M. János szerint elképesztő ötlet, hogy régi Köztársaság téren legyen '56 szimbolikus emlékműve. A történész a Klubrádióban beszélt arról, hogy a ma II. János Pál pápa téri pártszékháznál 1956. október 30-án népítéletre, leszámolásra és lincselésre került sor. Ennek áldozatai leginkább kis pártfunkcionáriusok és besorozott kiskatonák voltak, így ez kínos szégyenfoltja a forradalomnak, ebben közmegegyezés van világszerte. Éppen erre a helyre emlékművet állítani, orbitálisan szerencsétlen elképzelés - fogalmazott. Emlékeztetett arra is, a Felvonulási téren a ledöntött Sztálin szobor helyét foglalta el a jelenlegi emlékmű, de még a VIII. kerületben is lenne méltó helye egy ilyennek, mert a Corvin köz a fegyveres harcok centruma, emlékezőhely lett az elmúlt 25 évben.

"Vannak, akik bármit aláírnak"

Mit szól ahhoz, hogy Wittner Mária azt javasolja, a II. János Pál pápa téren is épüljön '56-os emlékmű?

Ráday Mihály városvédő:

Hogy jó vagy nem jó egy köztéri emlékmű, azt állandóan lehet vitatni. Különböző ízlésű emberek vannak. Amit Wittner Mária "Vaskefének" nevez, az - szerintem - a legjobb emlékművek egyike, amik Magyarországon születtek. Igaz, nem egy anya gyermekével, nem egy szomorú Kossuth Lajos, nem is olyasmi, mint Columbo a Falk Miksa utcában. Tehát nem naturalista szobor, aminek ma újból nagy divatja van, hanem jelkép, amit tulajdonképpen másutt is használtak már. Sok önálló rozsdás vas - ezesetben ugye, gondolkodó emberekről, munkásokról van szó, - ha összeáll, akkor fényes acélként, erős ékként monumentális hatás kelt, és szétvágja a vörös csillagot. Ezt láthatjuk a Dózsa György úton. Azt gondolom, hogy azoknak van igazuk, akik azt mondják, ez jó emlékmű. Az '56-os forradalom nagyon fontos szimbóluma. Más kérdés, hogy lehetne mindenféle naturális szobrokat csinálni. Az ilyenekhez közelített Kalló Viktor összeeső hőse, áldozata a Köztársaság téren. Ami nem az '56-os forradalomnak állított emléket, hanem a pártház ostromában elhunyt embereknek. Ha elkezdenénk arról vitatkozni, hogy a VIII. kerületi (már) II. János Pál pápa tér a legalkalmasabb egy új '56-os emlékmű felállítására, azt a legtöbben szerintem vitatnák, hiszen - például - a IX. kerületben, a Tűzoltó utcában is jelentős helyszíne volt '56-nak. Van, aki azt mondja, hogy a műszaki egyetem elől indult a forradalom, van, aki azt állítja, hogy a bölcsészkar környékéről, a Petőfi térről.

Az Országház előtt pedig Göncz Árpád kívánságára állt a Forradalom lángja című emlékmű, Lugossy Mária alkotása, és a tér átrendezése során elvitték onnan. Szintén a Kossuth téren állt a golyók által legyilkoltak emlékműve is egy zászlóval. És akkor még nem is említettem a Corvin közt, ahol több emlékmű is áll, meg a Széna térit, hiszen ott is folytak csaták, a Mammut áruház tövében is van emlékmű. Sok helyszíne van '56-nak. Én magam készítettem egy "Itt és most" című filmet a Magyar Televíziónak, amikor még ott dolgozhattam, ami épp azt mutatta be, hogy az '56-os helyszínek milyenek voltak régi felvételeken akkor, és milyenek ma. Tehát Wittner Mária, aki úgy látszik, a szobrászat és az emlékművek nagy szakértője, valamint az egész '56-os szabadságharcra és forradalomra rálát, megírta levelét, mint Natasa Rosztova, de ettől még nem biztos, hogy igaza van.

És vannak emberek, akik bármit aláírnak. Ezen az oldalon is, meg azon is lehet találni ilyeneket, de ez nem jelenti azt, hogy igazuk van. Amennyiben a Rákosi Mátyás által lebetonozott Városliget sávot múzeumok építésével véglegesítik, és a Városligetnek nem adják vissza, akkor nyilvánvalóan az '56-os emlékmű akadálya lesz a múzeum-negyednek nevezett fejlesztésnek. Akkor, ha valakinek kell az a hely, az '56-os emlékművet úgyis el fogják onnan rakni, mint Károlyi Mihályt a Parlament elől. Szerintem a Köztársaság téri emlékmű elbontása tett volt az '56-ot ellenforradalomként értékelő rendszer bukása után, de hogy a II. János Pál pápa tér a forradalmi hőstettek legfőbb emlékhelye lenne, az kifejezett tévedés. Ott a pártház ostroma zajlott, és az történetesen nem az '56-os események legdicsőségesebb, legpozitívabban értelmezhető, legjellegzetesebb helyszíne. Wittner Máriának biztos van néhányszor igaza, bár ezzel én nem sűrűn találkoztam. Ez az ötlet több szempontból kritizálható. Nyilván Kocsis Máté polgármester a saját kerületében örömmel venne egy újabb emlékművet. A fővárosi hozzájárulás nélkül megépített budai Turul-emlékművet legalizáló törvénymódosítás óta - sajnos - Budapest önkormányzata helyett minden jog a kerületeké. Azt nem tudom, hogy a választások utáni főpolgármesternek lesz-e ismét beleszólása a budapesti emlékműállításokba.

Fodor Tamás rendező, színész:

Emlékművekre nincs szükségünk, szobrok legyenek. Tehetséges szobrászaink vannak, csináljanak köztéri szobrokat. Az emlékművek a XIX. század hangulatát idézik. Emléktáblát tehetnek mindenhová, ahol ezt a történelmi események indokolják. Majd emlékművé válhat egy szobor, ha például odamennek az emberek tüntetni. Emlékműként kegyhelyeket nem kell csinálni, mert a kegyhely a templom. Ha valaki akar, építsen komoly templomot, ami szakrális helye valaminek. A városi park az emberek tere. Olyan szobrokat érdemes ezekre készíteni, amelyek a művészi értékükkel segítenek az embereket elgondolkoztatni, de nem kell olyan emlékműveket csinálni, amelyek valamilyen politikai célnak felelnek meg.

Ma dönthetnek Velez Árpád utódáról

Mesterházy Attila, az MSZP korábbi elnöke állhat Velez Árpád pártigazgató váratlan távozása mögött - állítják vezető szocialista politikusok. Sokak szerint a volt elnök így akarja tovább gyengíteni utóda befolyását a pártban.

A posztjáról lemondott pártigazgatót Mesterházy bizalmasaként tartják számon, ezért arról már korábban hallani lehetett, hogy sokáig nem marad a helyén. Többen arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy Velez nem csupán Tóbiás Józsefnek küldte el a lemondó levelét, hanem minden megyei elnöknek, amit akkor is udvariatlan lépésnek tartanak, ha tudják, hogy a pártigazgató nem áll közel az új elnökség tagjaihoz.

Úgy tudjuk, hogy a pártigazgatót Tóbiás le akarta váltani, de csak az év végén, amit a két politikus korábban meg is beszélt egymással. Miután az új vezetés bírósági bejegyzéséig Veleznél van a "kasszakulcs" és a kampányban is nélkülözhetetlen a munkája, a pártelnök arra kérte, néhány hónapig dolgozzon vele, amit állítólag az MSZP-t igazgató politikus meg is ígért. Ezt követően szombaton, az országos választmányi ülés napján váratlanul mégis lemondott a pártigazgató, ami több szocialista politikus számára azért is csalódás, mert úgy gondolják, hogy Velez így akarta a testület döntéseiről elterelni a figyelmet. Velez körlevelében azt írta, hogy az utóbbi időben több olyan hír jutott a tudomására, amely szerint őt tartják akadálynak, hogy az új pártelnök megvalósítsa saját irányvonalát, úgy érezte, nincs meg a bizalom iránta, ezért mond le. Értesülésünk szerint arról is írt, hogy egy igazán baloldali párt vezetésében vállalna majd tisztséget. Velez a körlevélben bejelentette, hogy listás képviselői mandátumát azért megtartja.

Lapunk már korábban megírta, hogy Tóbiás szeretné kettéválasztani a pártigazgató munkakörét, így lesz külön szervezési igazgató és pénztáros az MSZP-ben. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a szervezésért a jövőben Szabó Imre egykori környezetvédelmi miniszter felelhet majd. Forrásaink szerint a szocialisták elnöksége a mai ülésén dönthet a poszt sorsáról és Velez utódáról is.

Botrány az erőltetett honosítások körül

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.09.17. 07:08
Fotó: Népszava.
A kedvezményes honosítás lehetőségének megteremtése óta több mint 622 ezer határon túli magyar, vagy magyar felmenőkkel rendelkező személy igényelte a magyar állampolgárságot - derült ki azokból az adatokból, amelyeket a vs.hu kérésére adott ki a Miniszterelnökség. A legtöbben, több mint 398 ezren Romániából kérték a kettős állampolgárságot, a második helyen Szerbia (118 ezer kérelem), a harmadikon Ukrajna (89 ezer kérelem) áll. A kérelmezők közül alig húszezret utasított vissza a magyar kormány, közülük több mint tízezer esetben ukrán állampolgárok honosítását tagadták meg.

A 2010-es kormányváltás után nem sokkal elfogadott törvénymódosítás értelmében kedvezményesen honosítható az, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy "valószínűsíti magyarországi származását". Mindezek mellett - a kormányzati tájékoztató szerint - a kérelmező kommunikációs szinten értse és beszélje a magyar nyelvet, honosítási kérelmét önállóan, segítség nélkül elő tudja terjeszteni, tudnia kell válaszolni az ügyintéző által feltett egyszerű kérdésekre és el kell tudnia "szavalni" az esküt. A végső döntést hivatalosan mindig az államfő hozza meg. Nem magasak tehát az elvárások, épp ezért sokasodnak is a botrányok a honosítási eljárások körül. Lapunk is megírta korábban, hogy Ukrajnában és Szerbiában nyíltan hirdetik a pénzért vehető magyar útlevelet, s hazai ügyvédi irodák hirdetései is fellelhetőek az interneten, amelyek azt állítják, bizonyos összegért bárki hozzájuthat az EU-ban való mozgással járó előnyök miatt értékes állampolgársághoz.

Ennek ellenére a nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenését fejezte ki az Index tegnapi cikkével kapcsolatban, amely szerintük "az egyéni tapasztalatok általánosítása és a gyakran alapot nélkülöző nagyságrendek valóságként történő bemutatásával kívánja" az egyszerűsített honosítást lejáratni. Wetzel Tamás helyettes államtitkár közölte: jogi lépéseket kezdeményeznek a médiummal szemben. A portál ugyanis arról számolt be, kész maffia szerveződött a környező országokban az egyszerűsített honosítás köré, amely tízezrével szerzi meg - jó pénzért - orosz és ukrán ügyfeleinek a szabad mozgást lehetővé tevő uniós útlevelet.

A nemzetpolitikai államtitkárság szerint azonban eddig sem titkolták, hogy az egyszerűsített honosítással összefüggésben tapasztalhatóak visszaélések, de "az érintett szervek azok megelőzése és felderítése során a lehető legnagyobb körültekintéssel kiválasztott eszközöket alkalmazzák. Ennek eredményeképpen jelentős emelkedés tapasztalható a jogosulatlan kérelmezők elutasításában és a csalárd módon megszerzett állampolgárságok visszavonásának kezdeményezésében" - írták. Wetzel azt is hozzátette: több olyan visszajelzés is érkezett a magyar közigazgatás szerveihez, hogy az egyszerűsített honosítás intézményének megkérdőjelezését külföldi titkosszolgálatok vagy politikai erők generálták azért, hogy esetenként elijesszék a jogszerű kérelmezőket az magyar állampolgárság megszerzésétől, vagy politikai tőkét kovácsoljanak a valótlan tények állításából. Ugyanezt állította az ügyben Semjén Zsolt is.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lemondását és az ügy parlamenti kivizsgálását követelte ugyanis az Index cikke nyomán az MSZP és a DK is. Az ellenzék szerint annak köszönhetően, hogy az állampolgársági törvény elfogadását követően rohamléptekkel, a megfelelő biztonsági elemek beépítése és figyelembe vétele nélkül vágtak bele a jogszabály végrehajtásába, több tízezren tehettek állampolgársági esküt hamis dokumentumok alapján. Erre reagálva Semjén Zsolt azzal állt elő: a külföldi titkosszolgálatokkal való együttműködés hazaárulás. A miniszterelnök-helyettes elgondolkodtatónak nevezte, hogy az Index cikkét, amely a baloldal összehangolt akcióját kiváltotta, pontosan a szlovák Alkotmánybíróság állampolgársági törvényt érintő döntésének idejére "időzítették". Csakhogy, mint megírtuk: Semjén Zsolt az új Országgyűlés alakuló ülése utáni Fidesz-nagygyűlésen 2018-ra újabb 500 ezer új állampolgárt ígért, magyarán az a vállalt kormányzati cél, hogy 2018-ra már egymillióan szerezzék meg a magyar állampolgárságot és élhessenek az ezzel együtt járó választójoggal, magyarán a kabinetnek épp, hogy nem érdeke a szigorítás.