A névadó ünnepségen a kínai költészet intézetének elnöke idézett fel azokból az alkotásokból, amelyek érdemessé tették a folyót a címre és azt a környezetet, amelyet az egykori szerzők megörökítettek. Csang Tung-vu arra hivatkozott, hogy Kína legrégibb versgyűjteményében, az Énekek könyvében a 305 versből 39 ábrázolja a tájat, amelyet a Csiho keresztülszel.
Úgy tudni, maga Konfuciusz, a nagy kínai gondolkodó, filozófus is azok között volt, akik részt vettek a Nyugati Csou-dinasztia, valamint a Tavasz és ősz korszak (Kr.e. 770-Kr.e. 475) költeményeinek válogatásában, az Énekek könyvének összeállításában. A Tang-dinasztia költeményeinek fennmaradt kötetében negyven vers szól a Csihóról. A legnagyobb kínai költők közé tartozó Li Paj, Tu Fu és Szu Si több mint ezer versben örökítette meg a szépségét.
A folyó az északi Sanhszi tartományban ered és végigfolyik a közép-kínai Honan tartomány hegyvidékein. A térség kulturális örökségének lenyomatául Hopi város egy 3 kilométer hosszú szabadtéri galériát épített a folyó mentén és több mint 1500, a folyóhoz kapcsolódó vers szövegét állította ki.
