Új tengeralattjárókat épít Moszkva

Az Ukrajna körül kialakult feszültséget és a nyugati szankciók negatív hatását a Kreml igyekszik azzal is ellensúlyozni, hogy napi témává tette az orosz haderő fejlesztését. E törekvést szolgálja azoknak a cikkeknek a sokasága is, amelyek a legutóbbi rakétakísérlet jelentőségét méltatják.

A Fehér-tengerről lőtték ki szeptemberben a Bulava típusú interkontinentális ballisztikus rakétát a víz alatt tartózkodó, Vlagyimir Monomahról elnevezett, negyedik generációs hadászati atom-tengeralattjáróról. A rakéta a távoli kamcsatkai gyakorlóterepen csapódott be. Ez a rakétatípus háromfokozatú, szilárd hajtóanyaggal működik. Akár tíz hiperszonikus manőverező, egyedi irányítású 100-150 kilotonnás atomtöltetet vihet magával.

A folyamatosan fejlesztés alatt álló Bulava eddig már sok gondot okozott a szakembereknek. Több sikeres fellövés után 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben többször is kudarcot kellett elkönyvelniük. Legutóbb tavaly szeptemberben, amikor az "Alekszandr Nyevszkij" nukleáris meghajtású tengeralattjáróról lőtték ki.

A mostani sikeres kísérlet az egyik befejező szakasz azon az úton, amely, moszkvai remények szerint, az év végén elvezethet a Borej-osztályhoz tartozó atom-tengeralattjáró, a "Vlagyimir Monomah" hadrendbe állításához. 2020-ig az orosz haditengerészeti flottát nyolc ilyen típusú atom-tengeralattjáróval szeretnék felszerelni, mindegyik 16-20 olyan ballisztikus rakétát szállítana, amely képes megsemmisítő csapást mérni a 9000 kilométer távolságban lévő célra. Mivel minden egyes rakéta 10 atomtöltetet szállíthat, ez azt jelenti, hogy a világóceán mélységében másfélezer atomtöltet szolgálja majd az orosz haditengerészet.

A "Jurij Dolgorukij" hadászati atom-tengeralattjáró meglepően gyors megépítésére hivatkozva, a tervezők ezúttal is bizakodóak.

Ehhez a tengeralattjáróhoz ugyanis 1996-ban láttak hozzá és 2013 elején már át is adták a flottának. A következő Borej-osztályú tengeralattjáró, az "Alekszandr Nyevszkij" 2004 és 2013 között készült el. A "Vlagyimir Monomah" építése 2006-tól folyt és idén decemberig be akarják fejezni az összes vele folytatott kísérletet. A mostani sikeres fellövés ezt reális célkitűzéssé teszi. Egy másik, Vlagyimir fejedelemről elnevezett atom-tengeralattjáró 2012 óta épül, elkészült a váza, most már hozzáláthatnak a felszereléséhez. Egy ötödik hajó, a "Knyáz Oleg" (Oleg fejedelem) is "sínre" került.

Aggasztó ténynek tekinti viszont az orosz média, hogy a tengeralattjárók építésével nem tart lépést a fegyverzetéhez tartozó ballisztikus rakéták hadrendbe állítása. A Bulava rakéták az eddigi tapasztalatok alapján nem elég megbízhatóak. A most szeptemberi fellövés hivatalosan a huszadik volt. Tíz esztendő alatt ezeknek csak a fele bizonyult sikeresnek. A kudarccal végződött kilövések során a rakéta az első percekben felrobbant, vagy pedig elért a célig, de ott a töltet leválasztása nem sikerült. Ez az oka annak, hogy mindmáig késik hadrendbe állításuk.

Az "Expert Online" elemzője csak találgatni tud, vajon a már vízre bocsátott atom-tengeralattjárók milyen fegyverzettel végzik feladatukat. Jellemző, hogy az "Alekszandr Nyevszkij"-ről egyetlenegyszer bocsátottak fel egy Bulava rakétát, múlt év őszén. A rakéta a második percben irányíthatatlanná vált és a Jeges-tengerbe zuhant. Szergej Sojgu védelmi miniszter ekkor döntött úgy, hogy legalább öt szabályos fellövést kell ahhoz produkálni, hogy egyáltalán szóba kerülhessen a Bulava hadrendbe állítása. A "Jurij Dolgorukij" szerencsésebb volt: 2011-ben négy sikeres fellövést végzett. Ettől azonban a Bulavába vetett bizalom még nem állt helyre.

A rakéta instabilitását egyrészt konstrukciós hibával magyarázzák, másrészt azzal, hogy a kilencvenes évek végén a Borej-osztályhoz tartozó atom-tengeralattjárók felfegyverzésével a moszkvai hőtechnikai intézetet bízták meg. Azt az intézetet, amelyik a Topol-M szárazföldi rakétát is kidolgozta. Csakhogy, úgy tűnik, ez a moszkvai gárda egyszerűen nem képes megbirkózni a rá háruló tengernyi feladattal. A rakétát összeszerelő gyár pedig nem végzett minőségi munkát.

A mostani sikeres fellövés biztató, de önmagában még kevés ahhoz, hogy teljes elégedettséget okozzon. Ehhez az kellene, hogy a többi atom-tengeralattjáróról is sikeresek legyenek a fellövések. Csak ez után következhet az, hogy megépítésüket követően a Vlagyimir fejedelemről és Oleg fejedelemről elnevezett atom-tengeralattjárókat 20-20 Bulava rakétával lássák el. Mindegyik rakéta 6-10 szuperszonikus manőverező nukleáris töltettel rendelkezne.

Már most azon gondolkodnak, hogy az ötödik generációs hadászati tengeralattjárókat már más gyárakban készítik majd.

Egyes becslések szerint az Északi Flotta 27 Bulava rakétával rendelkezik. Ötöt közülük vissza szándékoztak szállítani az udmurtföldi gyárba, hogy olyan távvezérléssel szereljék fel, amely lehetővé teszi a rakéta folyamatos ellenőrzését a próbafellövések alkalmával. Hír azonban nincs arról, hogy ez megtörtént-e, vagy sem. Eredetileg augusztus végére terveztek kísérleti rakétafelbocsátást, novemberben pedig egy másikat. Később változtattak e terveken. Most októberi és novemberi dátumról beszélnek. A "Jurij Dolgorukij" és az "Alekszandr Nyevszkij" hajtja végre majd a rakétafellövéseket.