Veszélyt jelent-e Hernádi a Molra?

Hamarosan kiderül, hogy szeptember végén, október elején Hernádi Zsolt - több hónapos szabadságát követően -, visszatér-e a Mol Nyrt.-hez. A társaság korábban cáfolta lapunkban, hogy az elnök-vezérigazgató lemond és Orbán Viktor kormányfő tanácsadója lesz. A Hernádi Zsolt ellen folyó, a horvátországi INA-céggel kapcsolatos bűntetőeljárás miatt egyes intézményi befektetők etikai szabályai nem engedik meg, hogy olyan társaságban legyen érdekeltségük, amely korrupció gyanújába keveredett.

Amikor Hernádi Zsolt felfüggesztette tagságát az OTP Nyrt. igazgatóságában - a kényszerű lépésről a társaság negyedéves jelentése számolt be -, a közvélemény megelégedett azzal a magyarázattal, hogy ezzel a Mol-vezér a banktörvény előírásainak tett eleget. A jogszabály ugyanis megszabja, hogy valaki mindaddig nem tölthet be vezető tisztséget egy magyarországi pénzintézetnél, amíg nem tisztázza magát az ellene emelt vád alól. Ki ne emlékezne arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előző vezérigazgatója, a francia Dominique Strauss-Kahn azért kényszerült megválni a pozícíójától, mert szexuális zaklatással vádolták meg az Egyesült Államokban. A bankár a bíróság előtt ugyan tisztázta magát, a pénzvilág számára azonban kegyvesztett lett. Hasonlóképpen, ha Hernádi nem távozik - legalább átmenetileg - a legnagyobb hazai pénzintézet grémiumából, akkor ezzel azt is veszélyeztette volna, hogy egyes intézményi befektetők részesedést, vagy újabb részesedést szerezzenek a bankcsoportban, illetve megválnak részvényeiktől. Márpedig az OTP Nyrt. tulajdonosainak többségét külföldi pénzügyi befektetési alapok képezik.

Ugyancsak a bankcsoport "tehermentesítése" lehetett az egyik oka annak, hogy nemrégiben visszakerült a Molhoz - mégpedig hét esztendő után - a korábban az OTP-nek kölcsönzött 371 301 darab saját törzsrészvény. (A hivatalos indok az volt, hogy az olajtársaság az összes sajátrészvényét nem vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátotta a 100 százalékos tulajdonában lévő Mol Investment Kft. alapításához.) A dolog érdekessége egyébként az, hogy a hazai jogszabályok szerint a sajátrészvények után a Mol Nyrt. nem fizet osztalékot, a kölcsönrészvények után járó osztalékot a többi részvényes között kell felosztani, jelen esetben azt a 220 millió forintot, amit az OTP Nyrt. nem kaphatott meg.

Hernádi Zsoltnak a Mol Nyrt.-ben betöltött pozícíóját olyan típusú jogszabály nem korlátozza, mint a banktörvény az OTP Nyrt.-nél. Ugyanakkor Pletser Tamás, az Erste Bank olajpiaci elemzőjétől a Népszava megtudta, hogy egyes intézményi befektetőket azonban a Mol-vezér elleni vád - etikai okból - lépésre kényszerített. A norvég állami olajalap (nem tévesztendő össze a hírekben napjainkban gyakran szereplő Norvég Alappal!) etikai szabályzata kizárja, hogy az alapnak korrupció gyanújába keveredett vállalatban legyen érdekeltsége. Az alap etikai bizottságra ezért - tavaly ősszel a Napi Gazdaság akkori értesülése szerint - kérte az 1,6 százalékos Mol-befektetésük felülvizsgálatát. Az olajtársaság akkor spekulációnak minősítette a hírt.

A tőkekivonás ennek ellenére nagy valószínűséggel megtörténhetett, szakértők szerint feltehetően nem egy lépésben, ugyanis a csomag akkora (közel 95 millió eurós) volt, mint a Budapesti Értéktőzsde mintegy 23 napos Mol-forgalma. Az etikai vizsgálatnak egyébként nem csak a Mol lehetett az "áldozata", hanem más társaságok is, mert a norvégok felülvizsgálták a befektetéseik összetételét, ugyanis az elért hozammal nem voltak elégedettek. Az etikai okból történő befektetés átrendezésnél egyébként azt is megvizsgálják, hogy további törvénysértés a jövőben előfordulhat-e. A Mol-nál ennek valószinűségét kicsinek tartják, ugyanis Hernádi Zsoltnál az egyik perben nem talált bizonyítékot a magyar bíróság. Szakértők ennek ellenére továbbra is felteszik a kérdést: valóban visszatér-e Hernádi a Mol élére?