Előfizetés

A skót népszavazással kampányol a boszniai szerb elnök

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint a skót népszavazás legitimálná egy boszniai referendum kiírását is, amelyben a többségében szerbek lakta országrész kiválhatna Bosznia-Hercegovinából.

 Az októberi bosznia-hercegovinai általános választások közeledtével egyre hangosabbá válnak a kampány előtti ígéretek, így nem meglepő, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét függetlenedési elképzeléseit hangoztatta.

A politikus még a szeptember 18-i skót népszavazás eredményeinek ismertetése előtt közölte: nem számít, hogyan döntenek a skótok, a lényeg az, hogy megtarthatták a szavazást. Hozzáfűzte: a boszniai Szerb Köztársaság lakosságának még ez sem adatott meg.

Dodik gondolataira Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai képviselője azonnal reagált. Kiemelte: Bosznia-Hercegovina entitásainak nincs joguk az elszakadásra, az ország egységét a daytoni békeszerződés és az alkotmány garantálja, az ország egységeit csak ezek módosításával lehet megváltoztatni.

A párhuzam Skóciával a szarajevói TV1 kereskedelmi televízió hétvégi elemzése szerint is sántít. Eszerint Skócia már a 9. században önálló államként jelent meg, és önszántából egyesült Angliával 300 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a független Bosznia-Hercegovina - illetve két részállama, a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció - az 1991-95-ös délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződés alapján jött létre.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Dodik függetlenségi népszavazásról beszélt, márciusban például a krími voksoláson felbuzdulva többször is utalt az általa vezetett boszniai terület lehetséges függetlenedésére.

A daytoni szerződés alapján Bosznia-Hercegovina két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze. Október 12-én az állami adminisztráció minden szintjén választásokat tartanak. Az ország valamivel több mint 3,2 millió választópolgára 65 párt, 24 koalíció és 24 független jelölt közül választhat, a különböző listákon összesen 7748 név szerepel.

Újra kiadják Callas összes stúdiófelvételét

Publikálás dátuma
2014.09.21. 13:17
Fotó: Biography.com
Új digitalizált változatban jelenteti meg Maria Callas összes eredeti lemezfelvételét a Warners Classics lemezkiadó.

A 69 CD-t tartalmazó óriási csomag hétfőn jelenik meg: másfél évi kutatás, valamint dokumentumok és az eredeti felvételek segítségével végzett munka eredményeképpen.

Az újabb restaurálást a hangtechnika fejlődése indokolta, valamint az, hogy felmerült a veszély, hogy tönkremegy az ötvenes években készült eredeti felvételek némelyike – mondta el Allan Ramsay, a londoni Abbey Road-i stúdióban dolgozó négyfős csapat vezetője.

Az új kiadásnak korábbiaktól való különbözőségét a szakember a digitális fényképezőgéphez hasonlította. "Ha egy megapixeles géppel készítünk felvételt, nagyon szép lesz a kép, de a tizenkét megapixelessel készült képnek jóval nagyobb a felbontása! A hanggal ugyanez a helyzet: az 1980-as évekbeli 16 bit helyett ma már 24 bitet használunk" – magyarázta.

Callas lemezfelvételeit eddig már két ízben adták ki új technikával, először a bakelitlemezről a CD-re történt átálláskor a nyolcvanas években, majd 1997-ben, de soha nem tértek vissza az eredeti szalagokhoz.

 Allan Ramsay szerint ez a fő különbség. "Sikerült megoldani az olyan technikai problémákat, mint a kismotorok zaját a Scala körül" – hangsúlyozta. A korabeli technikusok jegyzeteket hagytak hátra, amelyekben felhívták a figyelmet a közlekedési zajokra, és kérték, hogy tegyenek meg mindent azok kiszűréséért".

A digitális technológiával, amely a képernyőn jelenteti meg a frekvenciákat, lehetségessé vált ezeknek a zajoknak az elszigetelése és eltávolítása anélkül, hogy hozzá kellett volna nyúlni volni a mély hangokhoz vagy a zenéhez.

A technikusok valamennyi darabhoz az eredeti analóg felvételekből dolgoztak, kivéve a Médeát (1957), mert az elveszett.

A csomag 26 teljes opera és tizenhárom dalest felvételeit tartalmazza. A legelső, 1949-ben készült felvételek 78-as fordulattal készültek a torinói Cetra Records számára, a magnókazetták és az LP (33 fordulatos) bakelitlemezek megjelenése előtt. Az utolsó felvételek 1969-ből származnak.

A testes wagneri szopránénekesnő drámai fogyókúrák révén karcsú dívává változott, és a bel canto darabjainak olyan híres szerepeit tolmácsolta, mint Bellini Normája vagy Donizetti Lammermoori Luciája. Virtuozitása az operában szokatlan drámai képességekkel párosult.

 A Normát 1948 és 1969 között nem kevesebb mint 89 alkalommal énekelte. Utolsó operai szereplése pedig a Franco Zeffirelli rendezte híres Normához fűződik 1964-ben és 1965-ben Párizsban.

Ebben az időszakban hangja rendkívül kifinomult volt, de a szerep túl sokat követelt tőle. 1959-től ugyanis Arisztotelész Onasszisz görög hajómágnással való kapcsolata miatt művészi karrierje visszaszorult. Miután szakítottak – Onasszisz 1968-ban Jackie Kennedyt vette feleségül – Giuseppe di Stefano tenorral közösen tartott előadói esteken próbálta újraindítani énekesi karrierjét, de a felvételek minősége kiábrándító volt, és sohasem kerültek kiadásra.

"Ami megdöbbentő a teljes katalógus újbóli kiadásában, az hangjának a 20 év alatt – 1949 és 1969 között – történt átalakulása. Még a végén is, amikor valóban gondok voltak a hangjával, csodálatos volt a muzikalitása, minden évtizede varázslatos" – mondta Alan Ramsay.

Maria Callas – eredeti nevén Kalogeropulosz – görög bevándorló családban született New Yorkban, és 1977-ben hunyt el Párizsban, 53 éves korában, feltehetően szívrohamban.

Újra kiadják Callas összes stúdiófelvételét

Publikálás dátuma
2014.09.21. 13:17
Fotó: Biography.com
Új digitalizált változatban jelenteti meg Maria Callas összes eredeti lemezfelvételét a Warners Classics lemezkiadó.

A 69 CD-t tartalmazó óriási csomag hétfőn jelenik meg: másfél évi kutatás, valamint dokumentumok és az eredeti felvételek segítségével végzett munka eredményeképpen.

Az újabb restaurálást a hangtechnika fejlődése indokolta, valamint az, hogy felmerült a veszély, hogy tönkremegy az ötvenes években készült eredeti felvételek némelyike – mondta el Allan Ramsay, a londoni Abbey Road-i stúdióban dolgozó négyfős csapat vezetője.

Az új kiadásnak korábbiaktól való különbözőségét a szakember a digitális fényképezőgéphez hasonlította. "Ha egy megapixeles géppel készítünk felvételt, nagyon szép lesz a kép, de a tizenkét megapixelessel készült képnek jóval nagyobb a felbontása! A hanggal ugyanez a helyzet: az 1980-as évekbeli 16 bit helyett ma már 24 bitet használunk" – magyarázta.

Callas lemezfelvételeit eddig már két ízben adták ki új technikával, először a bakelitlemezről a CD-re történt átálláskor a nyolcvanas években, majd 1997-ben, de soha nem tértek vissza az eredeti szalagokhoz.

 Allan Ramsay szerint ez a fő különbség. "Sikerült megoldani az olyan technikai problémákat, mint a kismotorok zaját a Scala körül" – hangsúlyozta. A korabeli technikusok jegyzeteket hagytak hátra, amelyekben felhívták a figyelmet a közlekedési zajokra, és kérték, hogy tegyenek meg mindent azok kiszűréséért".

A digitális technológiával, amely a képernyőn jelenteti meg a frekvenciákat, lehetségessé vált ezeknek a zajoknak az elszigetelése és eltávolítása anélkül, hogy hozzá kellett volna nyúlni volni a mély hangokhoz vagy a zenéhez.

A technikusok valamennyi darabhoz az eredeti analóg felvételekből dolgoztak, kivéve a Médeát (1957), mert az elveszett.

A csomag 26 teljes opera és tizenhárom dalest felvételeit tartalmazza. A legelső, 1949-ben készült felvételek 78-as fordulattal készültek a torinói Cetra Records számára, a magnókazetták és az LP (33 fordulatos) bakelitlemezek megjelenése előtt. Az utolsó felvételek 1969-ből származnak.

A testes wagneri szopránénekesnő drámai fogyókúrák révén karcsú dívává változott, és a bel canto darabjainak olyan híres szerepeit tolmácsolta, mint Bellini Normája vagy Donizetti Lammermoori Luciája. Virtuozitása az operában szokatlan drámai képességekkel párosult.

 A Normát 1948 és 1969 között nem kevesebb mint 89 alkalommal énekelte. Utolsó operai szereplése pedig a Franco Zeffirelli rendezte híres Normához fűződik 1964-ben és 1965-ben Párizsban.

Ebben az időszakban hangja rendkívül kifinomult volt, de a szerep túl sokat követelt tőle. 1959-től ugyanis Arisztotelész Onasszisz görög hajómágnással való kapcsolata miatt művészi karrierje visszaszorult. Miután szakítottak – Onasszisz 1968-ban Jackie Kennedyt vette feleségül – Giuseppe di Stefano tenorral közösen tartott előadói esteken próbálta újraindítani énekesi karrierjét, de a felvételek minősége kiábrándító volt, és sohasem kerültek kiadásra.

"Ami megdöbbentő a teljes katalógus újbóli kiadásában, az hangjának a 20 év alatt – 1949 és 1969 között – történt átalakulása. Még a végén is, amikor valóban gondok voltak a hangjával, csodálatos volt a muzikalitása, minden évtizede varázslatos" – mondta Alan Ramsay.

Maria Callas – eredeti nevén Kalogeropulosz – görög bevándorló családban született New Yorkban, és 1977-ben hunyt el Párizsban, 53 éves korában, feltehetően szívrohamban.