Meghallgatják a Fidesz alkotmánybíró-jelöltjeit

Publikálás dátuma
2014.09.22. 07:04
Fotó: Népszava
Ma hallgatja meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a Fidesz három alkotmánybíró-jelöltjét, akiknek megválasztása a szerdai plenáris ülésen várható.

Az MSZP a jelöltállításban sem vett részt, mert színjátéknak tartották azt és ma sem mennek el a meghallgatásra. Ugyanakkor azt közölték, az egyik jelöltet, Czine Ágnest felkészült, komoly bírónak tartják, aki eddigi pályafutása alapján alkalmas a tisztségre, de tartanak attól, a Fidesznek nem az a fontos, Czine milyen pozíciót tölt majd be, hanem az, hogy ezzel egyidejűleg milyen tisztség üresedik meg. Távozásával ugyanis új vezetőt kell kinevezni a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának élére, márpedig az "e kollégiumban dogozó bírák hozzák a legtöbb jogerős ítéletet szinte az összes politikai érintettségű büntetőügyben".

Egy másik jelöltről Sulyok Tamás ügyvédről azt írták: életrajza alapján tudható, hogy közvetlen munkakapcsolatban állt Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, de bíznak abban, hogy nem a tárcavezető informális kapcsolattartójaként, hanem a törvényben előírt módon végzi majd munkáját. A harmadik jelölt, Varga Zs. András elfogadhatatlan az MSZP számára. Emlékeztettek: a Fidesz jelöltje Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyetteseként közvetlen felelősséggel tartozik azért, hogy "az ügyészség a Fidesz politikai érdekeinek szolgálatában jól átgondolt és időzített koncepciós eljárásokat folytatott és folytat ma is a kormány politikai ellenfeleivel szemben".

Egyébként nemcsak az MSZP, a többi ellenzéki párt is kifogásolta, hogy ismét kizárólag a Fidesz által javasolt alkotmánybíró-jelöltekről szavaz az Országgyűlés. Megírtuk: az Alkotmánybíróság tagjait jelölő ötpárti eseti bizottság kilenctagú, a Fidesz öt tagot delegálhat, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP pedig egyet-egyet. Mivel a jelöltséghez öt igen kell, az ellenzék összefogva sem tud saját jelöltet állítani, a Fidesznek viszont nincs szüksége a KDNP támogatására sem, hogy jelöljön valakit.

Szerző

Nekimentek az ombudsmannak

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke kezdeményezi, hogy a testület hallgassa meg Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát a VIII. kerületi tűcsereprogramról készült jelentés ügyében.

Rubovszky György közleményében azt írta: a megjelent hírek szerint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala nem teljesítette azokat az elvárásokat, amelyek szerint objektíven és függetlenül kell vizsgálódnia. Pénteken a Magyar Nemzet - a birtokába került levelezés alapján - azt írta, hogy a biztosi hivatal előre egyeztetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel arról, mikor lásson napvilágot a VIII. kerületi tűcsereprogramról készült, a józsefvárosi vezetést elmarasztaló jelentés.

Az ombudsman a cikk megjelenése után belső vizsgálatot rendelt el, majd közölte: a a levél a hivatal zárt levelező rendszeréből származik, és sem feladóként, sem címzettként nem szerepel rajta a TASZ. A lap később közzétett egy képet, amelyen két e-mail látható: az egyiket Sárosi Péter, a TASZ munkatársa küldte Borza Beátának, az ombudsmani hivatal főosztályvezetőjének május 28-án. Ebben Sárosi Péter arról érdeklődik, hogy a hivatal mikor akarja közzétenni a tanulmányt. A főosztályvezető válaszában azt írta, reméli, tudnak segíteni az ügyben. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még péntek este azt mondta, ha igazak a levélváltásról megjelent hírek, Székelynek azonnal távoznia kell.

Az MSZP-nek nincs ellenére az ombudsman meghallgatása, ha ugyanarra a napra a legfőbb ügyész meghallgatását is indítványozza az igazságügyi bizottság elnöke. Azt azonban elutasítják, hogy a kormány példát statuáljon egy olyan független állami szerv vezetőjével, aki nekik nem tetsző döntéseket hoz. Az LMP szerint hecckampány indult az alapvető jogok biztosának hivatala ellen. Mint írták, a kormány még az egyébként saját maga által kinevezett személyek függetlenségét sem képes tiszteletben tartani, ráadásul az ombudsman elleni kampány kiszivárogtatására épül.

Szerző

Nem büntetéspárti a lakosság

Publikálás dátuma
2014.09.22. 07:02
Vidéken nőtt meg a közterületen élők száma a tiltás következményeképp, a fővárosban a szállón lakók száma emelkedett - Fotó: Nép
A hazai elit nem hogy nem toleránsabb, de elutasítóbb a hajléktalanokkal szemben, mint a szegényebbek, akik attól félnek, maguk is hasonló sorsra juthatnak. Friss kutatási eredményeket is bemutatnak azon a holnapi konferencián, melynek fő témája a hajléktalanság politikai kezelése. A szervezők, a Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány szerették volna az összes főpolgármester-jelöltet az ügyben egy asztalhoz ültetni, ám információink szerint Tarlós István biztosan nem lesz ott, de egyéb programjai miatt Falus Ferenc sem.

"A munkát megvető réteget munkára fogjuk szoktatni, a közterületeket megtisztítjuk a koldusoktól és az ország hangulatát rontó személyektől" - Pintér Sándor belügyminiszter négy éve így fogalmazta meg a kormánypárt hajléktalanokkal és a társadalom szélén tengődőkkel kapcsolatos viszonyát, amely a Fidesz politikai programjaként gyakorlatilag teljes egészében meg is valósult. Miközben az elmúlt években a kriminalizációt népszerűsítő politika egyre távolabb került a probléma tartós rendezésétől, a társadalom többsége nem büntetéspárti, sokkal inkább a szociális segítséget tartaná követendőnek. Mindez téma lesz a Political Capital (PC) és a Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány (FES) holnapi, a hajléktalanság politikai kezeléséről szóló konferenciáján, amelyen bemutatják az újabb kutatási eredményeket is.

Az már a 2011-es népszámlálás előzetes adataiból is kiderül, hogy a nem lakásban élő népesség túlnyomó többsége - 235 ezer fő - intézeti lakó, a fedél nélküli hajléktalan emberek és a lakás fogalmába nem sorolható, úgynevezett "lakott egyéb lakóegységben élők" száma 17 ezer fő. Közülük is a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) legfrissebb adatai szerint a hajléktalanellátó intézményrendszert országosan minden eddiginél többen, összesen 10.549-en használták, több mint felük - 6131-en - vidéki városokban. 2013-hoz képest legnagyobb mértékben vidéken nőtt a közterületen élők száma, míg Budapesten a szállón lakók száma növekedett, az életvitelszerű közterületi tartózkodást tiltó szabálysértési törvény következményeként. Ugyancsak a BMSZKI vizsgálatából derül ki, hogy a 15 legnagyobb vidéki város közül 2009 óta Szegeden, Pécsen, Debrecenben, Szolnokon Nyíregyházán, Miskolcon, Székesfehérváron, Tatabányán, Veszprémben, Győrben, Szombathelyen Zalaegerszegen nőtt a hajléktalanok száma -  csupán Kecskeméten, Dunaújvárosban és Nagykanizsán látható csökkenés -, miközben a negatív mobilitást erősíti az is, hogy a 2014-ben megkérdezett hajléktalanok 40 százaléka tavaly még nem az utcán élt. A lecsúszás fokozottan sújtja az 50 évnél idősebbeket, és ami korábban kevéssé volt jellemző, idén már súlyos statisztikai adat lett: 2014-ben a hajléktalanoknak már 20-30 százalékát tartotta roma származásúnak a környezete.

Miközben a kormány az alaptörvény negyedik módosításával rendszerszinten is lehetővé tette a fedél nélküliek üldözését, előszeretettel hivatkoztak a hajléktalanokkal szembeni társadalmi elutasításra - ezt azonban semmilyen kutatás nem támaszt alá azóta sem. Orbán Viktor kormányfő például 2012 decemberében bejelentette, hogy nemzeti konzultációt tart majd a megyei jogú városokban az otthontalanokkal kapcsolatos véleményükről. Ez ellen tiltakozott Szabó Máté akkori ombudsman, majd 2013 márciusában úgy zárult le az ügy, hogy a kormányfő sajtófőnöke közölte, csak a polgármesterekkel volt egyeztetés, és "az álláspontok teljesen egybevágtak".

A kutatások lényegében megerősítik: a hazai elit nem hogy nem toleránsabb, sokkal elutasítóbb a hajléktalanokkal szemben, mint a szegények. A magyar lakosság többsége inkább empátiával tekint a hajléktalanokra; azok éreznek erősebben együtt velük, akik attól félnek, maguk is hasonló sorsra juthatnak. A Medián tavalyi kutatása is arra jutott, a lakosságnak csak 2 százaléka egyértelműen büntetéspárti, 69 százalék a szociális segítségben lát megoldást.

Mindezek kapcsán a holnapi konferencián az összes főpolgármester-jelöltet egy asztalhoz ültették volna a szervezők, ám információink szerint Tarlós István egész biztosan nem megy el. Meghívást kapott a közös ellenzéki jelölt Falus Ferenc, de ő egyéb teendői miatt nem lesz ott. Biztosan elmegy viszont Bodnár Zoltán, a Liberálisok jelöltje, Staudt Gábora Jobbik fővárosi indulója, Juhász Péter, az Együtt-PM V. kerületi polgármesterjelöltje, valamint Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, és az LMP részéről Osztolykán Ágnes.

A szervezők a kabinetből szívesen látták volna a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt is, de Czibere Károly ugyancsak nem lesz jelen. Ám képviselteti magát a szakma: így Fekete-Nagy Miklós, A Város Mindenkié aktivistája, Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója, Kende Anna, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense és Udvarhelyi Tessza kulturális antropológus.

Riasztó eredmények
- 2014-ben az intézményrendszert minden eddiginél több, 10549 ember vette használta
- Az ellátók Budapesten 4328, vidéki városokban 6131 hajléktalannal kerültek kapcsolatba
- A hajléktalanná válás fokozottan sújtja az 50 felettieket
- Idén a hajléktalanok 20-30 százalékát roma származásúnak tartotta környezete
- A hajléktalanok több, mint fele egyedül él
- Medián: a lakosság 2 százaléka egyértelműen büntetéspárti, 69 százalék a segítség mellett áll

Szerző