Előfizetés

Bizottsági bólintás az alkotmánybíró-jelöltekre

Publikálás dátuma
2014.09.22. 15:10
Rubovszky György elnök (j), valamint Budai Gyula (j3) és Papcsák Ferenc (j2) alelnökök Czine Ágnes, Varga Zs. András és Sulyok T
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a kormánypárti többség igen szavazataival támogatta a három alkotmánybíró-jelölt, Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András megválasztását.

Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatóját, és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbb ügyész-helyettest a kormányoldal jelölte.

Bizottsági meghallgatásán Varga Zs. András egy hosszabb elméleti fejtegetés során arról beszélt, hogy az alkotmánybírósági aktivizmus indokolt volt egy ideig, ám ezt az időszakot lezárta az új alaptörvény megszületése. Ezután már a testületnek is ragaszkodnia kell az írott törvényekhez, egészen addig, amíg azok nem kerülnek nyilvánvalóan szembe a szabadságjogokkal.

Varga Zs. András kifejtette: Európában az utóbbi száz-százötven évben sok állam felbomlott, illetve létrejött, ezek új alkotmányainak érvényesítéséhez pedig szükség volt az alkotmánybíróságokra.

A jelölt hivatkozott Pokol Béla alkotmánybíró egy korábbi tanulmányára, mely szerint például az első világháború utáni német birodalmi bíróság sem tudta megvédeni a weimari alkotmányt. A diktatúrák megdöntését követő államépítésben pedig különösen nagy szükség volt aktivista alkotmánybíróságokra, amilyen az 1989-ben létrejött magyar testület is volt, ám ez a modell hosszú távon nem tartható fenn. Önkényhez vezet, hogy az alkotmánybíróságok felett nincs és nem is lehet kontroll. Ezért kell ezeknek a testületeknek is egy rövidebb időszak után visszailleszkedniük a hatalommegosztás intézményrendszerébe.

Czine Ágnes bizottsági meghallgatásán ismertette szakmai életútját: e szerint első és egyetlen munkahelye az igazságszolgáltatás, ahol 33 éve dolgozik, ebből 30 éve bíróként. Mint mondta: 15 évig volt első fokú bíró, majd a Pest Megyei Bíróságon, 2003 óta pedig a Fővárosi Ítélőtáblán a büntető kollégium vezetője. E mellett két egyetemen oktat és társzerzője két könyvnek, mely a strasbourgi emberei jogi, illetve a luxembourgi uniós bíróságról szól.

Sulyok Tamás bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy 1980-ban végzett a szegedi jogi karon, ahol később alkotmányjogot oktatott, e mellett 1990 óta az ügyvédi kamara tagja.

A jelölt egy XIX. századi német jogtudósra hivatkozva azt hangoztatta: egy per nemcsak érdekek, de jellem kérdése is.

"A jog csak akkor érvényesül, ha megharcolunk érte" - tette hozzá Sulyok Tamás, aki elmondta azt is: egész életében azt az elvet követte, mely szerint "ne kövess el jogtalanságot és ne is tűrd el azt!", és az Alkotmánybíróságon is ez fogja vezérelni.

A szakember kifejtette, hogy az alkotmányos identitás pontos tartalmát az Alkotmánybíróság jövőbeni határozatai fogják kijelölni, és a testület felértékelődik az uniós tagállami szuverenitás kényes kérdéseiben is.

Vas Imre fideszes képviselő a bizottsági ülésen Varga Zs. Andrásnak - aki Polt Péter legfőbb ügyész helyettese volt két alkalommal is éveken át - felvetette, hogy az egyik ellenzéki párt szerint koncepciós eljárások folynak az ügyészségen, ám ezt a jelölt visszautasította.

Papcsák Ferenc fideszes képviselő leszögezte, hogy mindennél fontosabb az önálló Alkotmánybíróság tekintélye. "A Jóistennek és az alaptörvénynek felelnek munkájuk során" - hangoztatta a kormánypárti honatya.

Varga Zs. András (b), Czine Ágnes (k) és Sulyok Tamás (j) alkotmánybíró-jelöltek meghallgatásuk után az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülése után az Országház folyosóján. MTI Fotó: Beliczay László

Varga Zs. András (b), Czine Ágnes (k) és Sulyok Tamás (j) alkotmánybíró-jelöltek meghallgatásuk után az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülése után az Országház folyosóján. MTI Fotó: Beliczay László

Az MSZP már korábban jelezte, hogy az egyoldalú jelölés elleni tiltakozásul nem vesz részt az igazságügyi bizottság ülésén.

Hétfőn a kormánypárti képviselőkön kívül egyedül Szabó Szabolcs független, az Együtt-PM színeiben mandátumot szerzett képviselő jelent meg, aki nem tagja a testületnek, de szót kapott. Megkérdezte a jelöltektől, miként tudnak elszámolni lelkiismeretükkel az egyoldalú jelöltállítás után, ám Rubovszky György, a bizottság kereszténydemokrata elnöke félbeszakította és megvonta tőle a szót.

A három alkotmánybíró-jelöltről várhatóan szerdán szavaz a parlament plenáris ülése, megválasztásukhoz az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatása szükséges, mandátumuk 12 évre szól majd.

Bragyova András és Kovács Péter alkotmánybírók kilencéves megbízatása szeptember végén jár le, novemberben pedig Balogh Elemér távozik a testületből.

Megírtuk, az MSZP az egyik jelöltet, Czine Ágnest felkészült, komoly bírónak tartja, aki eddigi pályafutása alapján alkalmas a tisztségre, de tartanak attól, a Fidesznek nem az a fontos, Czine milyen pozíciót tölt majd be, hanem az, hogy ezzel egyidejűleg milyen tisztség üresedik meg. Távozásával ugyanis új vezetőt kell kinevezni a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának élére, márpedig az "e kollégiumban dogozó bírák hozzák a legtöbb jogerős ítéletet szinte az összes politikai érintettségű büntetőügyben".

Egy másik jelöltről Sulyok Tamás ügyvédről azt írták: életrajza alapján tudható, hogy közvetlen munkakapcsolatban állt Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, de bíznak abban, hogy nem a tárcavezető informális kapcsolattartójaként, hanem a törvényben előírt módon végzi majd munkáját. A harmadik jelölt, Varga Zs. András elfogadhatatlan az MSZP számára.

Emlékeztettek: a Fidesz jelöltje Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyetteseként közvetlen felelősséggel tartozik azért, hogy "az ügyészség a Fidesz politikai érdekeinek szolgálatában jól átgondolt és időzített koncepciós eljárásokat folytatott és folytat ma is a kormány politikai ellenfeleivel szemben".

Egyébként nemcsak az MSZP, a többi ellenzéki párt is kifogásolta, hogy ismét kizárólag a Fidesz által javasolt alkotmánybíró-jelöltekről szavaz az Országgyűlés. Megírtuk: az Alkotmánybíróság tagjait jelölő ötpárti eseti bizottság kilenctagú, a Fidesz öt tagot delegálhat, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP pedig egyet-egyet. Mivel a jelöltséghez öt igen kell, az ellenzék összefogva sem tud saját jelöltet állítani, a Fidesznek viszont nincs szüksége a KDNP támogatására sem, hogy jelöljön valakit.

Futtában mesélve: a kezdetek

V. T. R.
Publikálás dátuma
2014.09.22. 14:01

Maholnap 40 éves vagyok. Eddig is igyekeztem sportos életet élni, mert ha már egyszer nem lett belőlem élsportoló, ellenben veszem magamnak a bátorságot, hogy sportújságíróként írok róla, akkor legalább úgy tegyem, hogy van némi fogalmam arról, amit alanyaim csinálnak. Halálom, amikor olyan kommentátorokat hallok, akik úgy közvetítenek focimeccsekről, hogy talán még kispályán sem futballoztak soha. Vagy csak nagyon ritkán. Én nem csak nézni szeretem, hanem legalább annyira csinálni is. Meg persze írni róla.

Mindezt csak azért szögeztem le elöljáróban, mert futni kezdtem, s úgy alakult, hogy tapasztalataimat meg is osztom mostantól. Úgy kezdődött, hogy tavaly ősszel a BLSZ-ben szereplő focicsapatunk egyik piknikus alkatú tagja egyik napról a másikra lefogyva, fitten jelent meg előttünk. Fut, mondta. Sőt, hamarosan versenyen is indul.

Aztán a következő héten, sörrel a kezében, mint aki jól végezte dolgát, bejelentette, hogy most jött a félmaratonról. 1:43 alatt teljesítette a 21 kilométert. Rettentően imponált. Igaz, hogy vagy egy tízessel fiatalabb nálam, de azt mondtam magamnak: 2 óra alatt nekem is sikerülnie kell. 

Mint már lapunk hasábjain beszámoltam róla, nem sikerült. De egyáltalán nem keseredtem el.

Szóval elkezdtem futni. Addig is kocogtam olykor-olykor, de ez most más volt. Már csak azért is, mert erről nemigen beszéltem másnak. Mostantól meg mesélek. Futtában. Mindenféléről.

Labdarúgó Eb - Nem borul a költségvetés

Muszbek Mihály sportközgazdász szerint nem borítja fel a költségvetést az, hogy a Puskás Ferenc Stadion három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságon.

"A stadion építési költsége 100-120 milliárd forintra becsülhető, a rendezés logisztikai feladatai további 30-40 milliárdot emésztenek fel, ezt meg tudjuk csinálni, nem borítja fel a költségvetést" - jelentette ki Muszbek hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.

A sportközgazdász kifejtette, a 13 rendező város más költségeket jelent, mintha Magyarország egymaga bonyolítaná le az Eb-t. Abban az esetben 7-8 stadionra lett volna szükség, amire az ország nem volt felkészülve, és ami negatív gazdasági hatásokkal járt volna. Magyarország korábban 2004-ben, 2008-ban és 2012-ben pályázott kontinensviadal rendezésére, de most járt először sikerrel.

Muszbek szerint ha a magyar válogatott nélkül kerül sor a budapesti meccsekre, akkor összesen 250 ezer külföldi szurkoló tölthet itt 3-5 vendégéjszakát, ami 20-25 milliárd forintos állami bevételt eredményezhet.
"Ha kijutunk az Eb-re, akkor ennek az összegnek a felével számolhatunk, de ezúttal nem elvárás a profit, sokkal fontosabb, hogy egy hónapig rólunk beszél a világ" - tette hozzá a szakember.

Az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága pénteken jelentette be, hogy Budapest egyike lesz a 13 rendező városnak a 2020-as Eb-n. A 2018-ra elkészülő Puskás Ferenc Stadion 68 156 férőhelyes lesz, a teljes beruházás várhatóan 107,3 milliárd forintból valósul meg.