Készülnek az újabb paksi szerződések

Publikálás dátuma
2014.09.23. 07:20
A paksi bővítés tervei már készülnek, de a korábban is égető kérdéseket még nem válaszolta meg a kormány FOTÓ: NÉPSZAVA
Még az idén megszülethet az a három orosz-magyar megállapodás, amely az új paksi reaktorok a tervezésére, a fűtőelemek ki- és beszállítására, illetve az új erőmű üzemeltetésére, karbantartására vonatkozik majd. Az Európai Unió és Oroszország közötti szankcióháború egyelőre nem hátráltatja a tárgyalásokat. Elemzők szerint azonban nem kizárt, hogy a későbbi kereskedelmi korlátozások érintik majd a paksi atomerőmű bővítést is.

Akár már idén lezárulhatnak a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó orosz-magyar tárgyalások – tudtuk meg a beruházásért felelős kormánybiztosságtól. A hivatal lapunknak megerősítette: az Aszódi Attila kormánybiztos által vezetett szakmai csoport három megállapodás részletein dolgozik, amelyek az erőmű tervezésének, építésének, üzembe helyezésének, üzemanyag-kezelésének és üzemeltetésének-karbantartásának feltételeit rögzítik majd. Intenzív és folyamatos tárgyalás zajlik az orosz féllel, hogy az egyeztetéseket még ebben az évben le lehessen zárni. A tárgyalások lényege, hogy a magyar fél műszaki, jogi, gazdasági, környezetvédelmi követelményeit az orosz szállító teljesíteni tudja. A megállapodásoknak ugyanakkor összhangban kell lennie a hazai törvényekkel és az Európai Unió szabályaival is – hangsúlyozta a hivatal.

A kormánybiztosság azt is közölte, hogy az Európai Unió (EU) és Oroszország között érvényben lévő jelenlegi szankciók egyike sem érinti a paksi beruházást, ezt az Európai Bizottság is megerősítette a napokban. Egyes orosz állami bankok európai forrásszerzését ugyan korlátozták, de nincs tiltás orosz állami források kihelyezésére az atomenergetikában. Az EU és Oroszország közötti feszültség egyáltalán nem érezteti hatását a tárgyalásokon, a korábbi elképzeléseknek megfelelően zajlanak az egyeztetések – tudatta a kormányzati szervezet.

Az EU és Oroszország gazdasága rengeteg szállal fűződik egymáshoz, elég ha csak az Unióba irányuló olaj- és földgázimportra gondolunk - magyarázta az Aszódi Attila vezette hivatal. De Oroszország sem független ilyen szempontból: az ország legnagyobb kereskedelmi partnere az EU, amely a kőolaj és a földgáz mellett más nyersanyagokat is nagy mennyiségben vásárol Oroszországból. Emiatt egyik félnek sem érdeke a konfliktus kiszélesítése.

Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének a munkatársa viszont úgy látja: abban az esetben, ha hosszabb ideig elhúzódik az orosz-ukrán területi vita miatt az Európai Unió és Moszkva között kialakult szankcióháború, megtörténhet, hogy a paksi beruházás is áldozatul esik a konfliktusnak. A szakember elmondta: már most is érintik az EU és az orosz fél közötti kereskedelmi korlátozások az energetikai technológiák exportját, illetve a két fél közötti pénzmozgásokat. Így nem nehéz elképzelni, hogy a helyzet elmérgesedése esetén a paksi építkezés is veszélybe kerül, miután az új blokkok létesítéséhez egy orosz állami bank adna hitelt a magyar kormánynak, méghozzá euró alapon. A tíz milliárd eurós kölcsön felvétele így később tilalom alá is eshet, mivel Brüsszel láthatóan nem riad vissza az Unión belüli orosz befektetések blokkolásától.

A magyar kormányzat akár jól is járhatna egy ilyen uniós korlátozással - véli Deák András -, mivel az EU-ra hivatkozva presztízsveszteség nélkül kihátrálhatna a projektből. Mondván: a döntés nem a magyar kormányzat felelőssége, különleges, előre nem látható helyzet állt elő. Így a kormányzatnak még kártérítést sem kellene fizetnie az oroszoknak a beruházási szerződés megszegése miatt. Vagyis az Orbán-kabinetnek nem kellene vállalnia a Moszkvával januárban, titokban megkötött finanszírozási megállapodás negatív következményeit.

Ezt az építkezést ugyanakkor az EU minden szankció nélkül is megakadályozhatja – jegyezte meg az elemző. A Fidesz-kabinet ugyanis számos szabálytalanságot követett el a szerződéskötéskor. Egyebek mellett feltehetően megsértette az uniós versenyjogi előírásokat, már azzal is, hogy versenytárgyalás nélkül választotta ki az orosz Roszatomot a beruházás elvégzésére. Emiatt, és más szabályszegések okán pedig várhatóan meglehetősen döcögősen megy majd az építkezés uniós engedélyezési folyamata. Az Orbán-kormányzat pedig vélhetően több alkalommal magyarázkodásra kényszerül majd, mind Brüsszel, mind Moszkva felé.

Az Oroszország-szakértő azonban emlékeztetett arra, hogy – ellentétben az Orbán-kormánnyal – Brüsszel nem szokott visszamenőleges hatályú intézkedéseket hozni. Így a már megkötött szerződéseket sem érvényteleníti, vagy lehetetleníti el azok teljesítését súlyos indok nélkül, utólag. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy az EU és Oroszország egymással szembeni büntető intézkedései átmeneti jellegűek. Ezért a paksi építkezés 2018 körüli beindulása idején előreláthatólag már nem lesznek érvényben a mostani korlátozások, ha addig rendeződik a felek viszonya – fűzte hozzá a szakértő.

MitőI fosztja meg Magyarországot a megállapodás?
Politikai vitát kezdeményez az LMP a paksi bővítésről az Országgyűlésben, amelyet a többi ellenzéki párt - az MSZP, DK, Együtt-PM, valamint az MLP - is támogat. Az e héten péntekre tervezett vitanapon a tervek szerint arról folyna eszmecsere, hogy a paksi bővítés milyen gazdaságfejlesztési lehetőségektől veszi el a szükséges forrásokat, milyen alternatív, megújuló energiaforrások bővítését teszi lehetetlenné, illetve milyen módon korlátozza Magyarország külpolitikai mozgásterét? Nem kerülhető meg az Orbán-kormány elmúlt négyéves teljesítményének értékelése sem, a vitát kezdeményezők tudni szeretnék, hogy a kormány hol tart az alternatív energiafonások fejlesztésében, különösen az általuk elérhető munkahelyteremtés terén?

Adóemelést hozhat a bővítés

A közterhek növekedésével járhat a paksi atomerőmű bővítése, a beruházás költségei ugyanis messze meghaladják az Oroszországtól felvenni tervezett tíz milliárd eurós (hozzávetőleg háromezer milliárd forintos) kölcsön összegét is – derült ki azon a rendezvényen, amelyet a „Paksról komolyan" sorozat részeként az Energiaklub tartott. A nyitóelőadáson a Paks II. beruházás költségvetési és gazdaságpolitikai hatásairól volt szó, a vitaalapot Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője "A Paks II beruházás költségvetés-politikai következményei" című tanulmánya szolgáltatta.

Romhányi elmondta, hogy az Európai Unió jelenleg hatályos statisztikai elszámolási szabályai kellően világosak ahhoz, hogy a projektet egyértelműen a kormányzati szektorban kelljen elszámolni. Az adósságszabályok betartása érdekében mindenképpen költségvetési intézkedésre van szükség, mai értéken már az építkezés megkezdésekor 400-450 milliárd forintnak megfelelő mozgásteret kell teremteni a büdzsében – állapította meg a szakmber. Az építkezés ideje alatt – várhatóan 2018-tól hét éven át – évről-évre ekkora bevételtöbbletre lesz szüksége a költségvetésnek, ami feltehetően adóemeléssel érhető majd el. Kérdés azonban - jegyzi meg az elemzés –, hogy ha megteremthető ekkora adóbevétel-többlet, akkor azt atomerőmű építésre kell-e fordítani.

Az elemzés készítése során a szakember arra a következtetésre jutott, hogy a paksi beruházás pénzügyi terhét nem lehet a jövő generációira hárítani, azt elsősorban azoknak kell viselniük, akik a beruházás idejében fizetik az adókat vagy részesülnek a közpénzekből.

A fenntartható és átlátható költségvetési politika alkotmányos követelményének a kormány akkor felelne meg, ha nyilvánosságra hozná saját feltételezéseit, számításait és a szükségessé váló kiigazító költségvetési intézkedésekkel kapcsolatos konkrét elképzeléseit – állítja Romhányi. Legkésőbb a 2015 tavaszi – 2018-ig előretekintő – konvergencia programban színt kell vallania a kabinetnek, ha nem tervezi a kormány a projekt csúsztatását. Minél tovább fennmarad a bizonytalanság, annál nagyobb lesz a szükséges költségvetési intézkedések miatti növekedési áldozat, amint azt a 2011-2014 évek történései is bebizonyították – véli a szakember.

Ha a most 80 százalék körüli adósságrátát 2024-ig eleve 70 százalék körülire kellene csökkenteni, akkor a GDP 10 százalékát elérő paksi beruházás annyira megnehezíti a feladatot, mintha e beruházás nélkül az adósságrátát ugyanennyi idő alatt 60 százalékra akarnánk csökkenteni. Ez csak privatizációval, vagy lényegesen jobb költségvetési egyenleggel érhető el – közölte példaképpen az elemzés.

Hozzászólásában Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. kutatója úgy vélte, hogy Romhányi Balázs hiánypótló tanulmányának feltételezései "messzemenően jóhiszeműek". Például a beruházás összköltségének csak 3750 milliárd forintot feltételez, és nem veszi figyelembe, hogy kiegészítő beruházásokra is szükség lesz, tehát a makroökönómiai következmények még a tanulmányban leírtaknál is sokkal rosszabbak lesznek.

Jankovics László, az Európai Bizottság, Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának munkatársa pedig arról beszélt, hogy az esetleges deficitnövelő hatásokat csak a részletek ismeretében lehet majd konkrétan meghatározni, de a beruházás adósságnövelő hatása várhatóan önmagában ellentételezési kötelezettséggel jár majd. Vagyis, a kormányzatnak újabb bevételekre, azaz adóemelésekre lesz szüksége.

Orbán Viktor a Gazprom vezetőjével egyeztetett

 Megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnök Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával hétfő délután Budapesten, az Országházban - erősítette meg az MTI érdeklődésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

 A Gazprom által hétfő este Moszkvában kiadott közlemény szerint a téli időszakra vonatkozó stabil és megbízható földgázellátásról és a Déli Áramlat földgázvezeték megvalósításáról tárgyalt a Gazprom vezérigazgatója. A találkozón külön téma volt a Déli Áramlat európai gázvezeték megépítése, amely - mint a Gazprom tájékoztatójában áll - az előre eltervezett menetrend szerint halad.

A budapesti tárgyalásról szóló moszkvai közlés szerint Magyarországon jelenleg az osztrák Baumgarten irányába vezető szakasz tervezési-felmérési, területrendezési munkálatainak, és a környezeti hatástanulmányoknak az elvégzésére kiírt pályázat van folyamatban. A magyar szakaszt tervező céget október végéig tervezik kiválasztani.

A Gazprom közleménye szerint az orosz gázt Dél- és Közép-Európa több országába eljuttató Déli Áramlat vezetéken keresztül Magyarországra 2017-ben érkezik az első szállítmány. Arra is emlékeztetnek, hogy az Ukrajna elkerülésével tervezett rendszeren 2015 végétől, 2016 elejétől tervezik beindítani az első szállításokat. A Déli Áramlat teljes kapacitását 2018-ra éri el, amely akkor már évi 63 milliárd köbméter földgázt szállít.

Szerző

Paks bővítését nem érintik az Oroszország elleni szankciók

A Paksi Atomerőmű bővítését nem érinti az Oroszország elleni mostani nemzetközi szankciós csomag - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

A kormánybiztos arra a felvetésre, hogy a nemzetközi megállapodásban szereplő, a bővítéshez az orosz hitelt folyósító bank rajta van a szankciós listán, kifejtette: az érintett banknak a forrásszerzését korlátozzák a jelenlegi nemzetközi szankciók, ami nem akadályozza meg a bankot, illetve az orosz felet abban, hogy forrást helyezzen ki. Szerezhet akár otthonról is forrást, illetve az orosz fél vélhetően fel tud mutatni számos más bankot, amelyek adott esetben a megállapodásba be tudnak lépni - mondta.

A megállapodást fel lehet nyitni, és be lehet más bankot vonni, ha szükségessé válik, de ez most nem szükséges. Nagyon intenzív tárgyalások zajlanak a műszaki és egyéb részletek tisztázására, de bankváltással kapcsolatos egyeztetések nem szükségesek és nem is folynak. Mindaddig, amíg az orosz fél nem jelzi, hogy számára nem áll rendelkezésre a forrás, addig ez nem lenne indokolt - jelentette ki a kormánybiztos.

A konstrukcióról elmondta: Oroszország 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára, amit a megállapodásban szereplő bank folyósít, ennek, valamint 20 százaléknyi magyar önrésznek a biztosításával lehet megvalósítani a beruházást.

Aszódi Attila beszélt arról is, hogy jelenleg három szerződés részletein dolgoznak, ezek tisztázzák az erőmű tervezésének, megépítésének és üzembe helyezésének, valamint üzemeltetésének és karbantartásának feltételeit, továbbá az üzemanyagszállítás körülményeit.

A keretmegállapodások ellen az Európai Unió nem emelt kifogást és folyamatban van a szerződések egyeztetése is. A kormánybiztos kiemelte, hogy az EU Ellátási Ügynökségének aláírási joga van az üzemanyagszállítási szerződést illetően, harmadik félként be fog lépni a szerződésbe.

Arra a megjegyzésre, hogy az oroszokon kívül más jelentkezők is voltak a paksi bővítésre, úgy reagált: az orosz hitelkonstrukció nagyon kedvező feltételeket biztosít Magyarország számára. Fontos elem az is, hogy az orosz fél vállalta az üzemanyagellátást, ugyanakkor más forrásból is lehetséges üzemanyagot beszállítani. Ha hosszú távon elszigetelődne Oroszország, más forrásból is beszerezhet üzemanyagot Magyarország, jelenleg azonban ez nem szükségszerűség.

Oroszország pont annyira érdekelt ebben az üzletben, mint Magyarország - hangsúlyozta a kormánybiztos.

Szerző
Témák
atomerőmű Paks