Európai Unió;kutatás;elöregedés;Groupama Garancia Biztosító;GfK Hungária Piackutató Intézet;állami nyugdíjrendszerek;

2014-09-24 07:08:00

Mi vár ránk nyugdíj után?

Mi vár ránk nyugdíj után? Ki fog rólunk gondoskodni? Egyáltalán gondoskodni fog-e rólunk bárki is? Az emberek többsége - és nem csak Magyarországon - tart a jövőtől. A megkérdezettek többsége úgy véli, nagy szükség van takarékoskodásra. Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként.

A társadalom gyorsuló elöregedésének kettős hatása lesz a leendő nyugdíjasokra. Miközben egyre több fizetőképes nyugdíjas fogyasztóval számolhat a világkereskedelem, az idősek számának növekedése az állami nyugdíjrendszereket bizonytalanná teszi: várhatóan egyre többről kell lemondaniuk azoknak, akik a következő években, évtizedekben érik el a korhatárt, és csak az állam kifizetéseire támaszkodnak. Így, ha valaki nem akar nélkülöző öregséget, számára az öngondoskodásnak nem maradt alternatívája.

"A statisztikák szerint Magyarországon egy nyugdíjas még legalább 16 évig él, miután befejezi aktív éveit. Ez az életszakasz rengeteg lehetőséget rejt a tanulástól az utazáson, a sporton át a művészeti tevékenységig" - hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketingigazgatója.

Nyugdíjas korban a megfelelő források birtokában valóra válthatóak azok az álmok, amelyekre nem volt lehetőség idő híján az aktív évek alatt. Ehhez azonban stabil és kiszámítható anyagi háttérre van szükség, amihez az állami nyugdíj

kiegészítése szükséges. Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként. Összehasonlításképpen: átlagbér esetén ma nyugdíjba vonuláskor még csak 17 százalékos bevételkieséssel kell számolni, a prognózis tehát ennek a duplája.

"Az elöregedő társadalom számos területen változásokat hoz majd, és erre az egyéni életstratégiákkal is fel kell készülni. Öngondoskodásra van szükség" - mondja Szabó Anikó. A problémát éppen azok fogják a leginkább a saját bőrükön érezni, akik ma még nagyon távolinak érzik az időskort, pedig elemi érdekük, hogy már most elkezdjenek befektetni a jövőjükbe.

A Groupama Garancia Biztosító és a GfK Hungária 600 fős mintán készült közös kutatása azt vizsgálta a 15-69 éves internetezők körében, hogy az emberek mit gondolnak, hogyan fog változni az életük nyugdíjasként. A megkérdezettek negyede reméli, hogy jobb lesz a gazdasági helyzete, 59 százalék szerint rosszabbá válik a megélhetése.

Az emberek 60 százaléka szerint rosszabb, 23 százalékuk szerint jobb lesz a világ körülöttük nyugdíjas korukra. A világban zajló konfliktusokkal kapcsolatban 55 százalék szerint nyugtalanító a távoli jövő, az emberek ötöde szerint a helyzet változatlan marad, a többiek szerint békésen alakul világunk sorsa.

Ha felmerül a jövőtervezés, legjobban az anyagiak, az önellátás és a betegség nyomasztja az embereket. Második legnagyobb félelmük a család közelségének hiánya, a fedél elvesztése, a magány, a bezártság. Az emberek mindössze ötödét nem nyomasztja semmi a jövőjét illetően.

Arra a kérdésre, hogy honnan várnak pénzügyi segítséget, a többség a saját megtakarítását adta válaszul, utána leginkább gyermekükre, saját bevételeikre, az államra és házastársukra hagyatkoznak.

A nyugdíjcéllal takarékoskodók aránya az elmúlt tíz évben jelentősen változott, gyakorlatilag minden korcsoportban legalább a másfélszeresére növekedett. A legkiugróbb változás a most 50-59 éves korosztálynál látható, közülük 58 százaléknak van megtakarítása.

Az emberek gondolkodásában lezajló változást alapvetően az életkoruk, és ez által az élethelyzetük megváltozásából fakadó különbségek okozzák. Egyértelmű trend, hogy az életkor növekedésével egyre inkább nő a nyugdíjcélú takarékoskodási hajlandóság.

Az emberek 88 százaléka érzi úgy, hogy szükséges lenne előtakarékoskodni, hiszen a várható nyugdíja nem fogja tudni fedezni tervezett szükségleteit.

Viszont az összegben nincs egységes kép közöttük; az emberek ötöde szerint 10 ezer forint alatti, ugyancsak ötöde szerint 10 és 20 ezer forint közötti összeg lenne a megfelelő ahhoz, hogy biztosítsa a megfelelő időskori életszínvonalat, 12 százalék szerint 20 és 30 ezer forint közötti, a megkérdezettek 19 százaléka szerint 30 és 50 ezer közötti összeg lenne ideális.

Az emberek 9 százaléka szerint 50 ezernél is többet kellene félretenni havonta, ám a megkérdezettek ötödének elképzelése sincs a havonta megspórolandó összeg nagyságáról.  "Nem szabad azt gondolnunk, hogy csak több százezer forintos összeg esetében beszélhetünk megtakarításról.

A kutatásban megkérdezettek szerint legalább havi 33 ezer forinttal szükséges biztosítanunk időskori életszínvonalunkat, azonban ha már az első keresettel elkezdjük a spórolást ennél érezhetően kevesebb pénzből, akár havi 5500-6000 forintból is megteremthetjük magunknak a nyugodtabb nyugdíjas életet" - mondja Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója.