Minden jel arra utal, hogy Oroszország elzárhatja a gázcsapokat a rövidesen megkezdődő fűtési idény alatt. Ezt Moszkva már a nyár közepe óta nem is tagadja, a napokban az ukrán gazdasági miniszter erre csak ráerősített. Az európai országok "készültek", és jelentős földgázkészleteket halmoztak fel, hogy elejét vegyék az ellátási zavaroknak.
Magyarország azonban kormány állításai ellenére nincs felkészülve arra, hogy az orosz export leállítása esetén a hideg téli időszakban hosszabb ideig fenntartsa a zökkenőmentes ellátást – nyilatkozta lapunknak Holoda Attila. Az előző Orbán- kormány volt energetikai helyettes-államtitkára elmondta: a nyári betárolási idény nagy részében a kormány tehetetlenül szemléte az eseményeket és vélhetően a pénzhiány miatt alig zajlott a gáztárolók feltöltése. Így az összesen mintegy 6,2 milliárd köbméter befogadóképességű tárolók ma, néhány héttel a fűtési idény kezdete előtt, csak hozzávetőleg félig vannak feltöltve.
A kormány a napokban bízta meg egy új földgázkereskedő társaság létrehozásával a Magyar Fejlesztési Bankot. Az MFB Zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő MFB Földgázkereskedő Zrt. megalapításával olyan állami érdekeltségű földgázkereskedő jön létre, amely további kereskedelmi földgázkészletek megvásárlásához nyújt finanszírozási hátteret. Ezzel a lépéssel Magyarország tovább tudja növelni a rendelkezésére álló földgáz tartalékait. A gázkereskedő társaság 100 millió forintos induló alaptőkével kezdi meg működését – tudatta a kormány.
Az MFB lassan otthonosan mozog a gázos területen, ugyanis korábban érdekeltséget szerzett a szlovák-magyar összekötő gázvezetéket megépítő és működtető Magyar Gáztranzit Zrt.-ben, és jelenleg is résztulajdonosa a biztonsági földgázkészleteket tároló MMBF Földgáztároló Zrt.-nek.
Emlékezetes: a Gas Storage Europe nevű uniós szakmai szervezet adati szerint augusztus elején Magyarországon voltak a legalacsonyabb szinten a földgáz készletek a vizsgált országok közül. A teljes tárolói kapacitás 46 százalékát töltötték fel, míg Németországban 83, Olaszországban 86, Franciaországban 72, Szlovákiában 87, Lengyelországban 90 százalék volt ez az arány. A helyzet mostanra sem sokat javult, a hazai tároló feltöltöttségi szint szeptember közepén az összes kapacitást figyelembe véve mindössze 56 százalékos volt. Ami azt jelenti, hogy a mintegy 4,2 milliárd köbméteres nagyságú kereskedelmi célú tárlókban a bármikor felhasználható gázkészletek nagysága megközelítőleg csak 2,4 milliárd köbméter. A szőregi stratégiai befogadó bázison, amelynek a tartalékai kizárólag vészhelyzetben szabadíthatóak fel, pedig egy milliárd köbméter körüli gázmennyiség lett betárolva.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megerősítette, hogy a szolgáltatónként eltérő 5-13 százalékos vezetékhasználati díj növekedés ellenére a lakossági tarifák összességében nem változnak. Ám a szakmai berkekben kétségek merültek fel ebben a kérdésben, miután a gázpiac szeplői eddig csak a hálózati költségek növeléséről értesültek, a gázdíj csökkenésének a mikéntjéről nem.
Szakértők úgy vélik: az intézkedés nem más, mint a bevételek egy részének az átcsoportosítása a gázkereskedelmi cégektől a hálózat fenntartó cégekhez.
A MEKH az intézkedést azzal magyarázta, hogy a csökkenő gázkereslet miatt folyamatosan mérséklődik a hálózatok karbantartására fordítható összeg. A jogszabályok értelmében ilyenkor az egy fogyasztóra eső tarifát növelni kell. Mivel minél kisebb a felhasználás, annál magasabb az egy ügyfélre jutó fenntartási kiadás, mert az ellátási rendszerek, a vezetékek karbantartása állandó költségekkel jár.
Elemzők úgy vélik: rá is fér a hálózatüzemeltető cégekre a bevételnövekedés, mert a kormányzat az elmúlt évben, illetve idén végrehajtott rezsicsökkentései, valamint a hálózatra kivetett úgynevezett közműadó alaposan leapasztotta a cégek karbantartásra és vezetékfelújításra fordítható forrásait. Így a legtöbb gázhálózatot működtető vállalat veszteséges. Ez pedig már középtávon is az ellátásbiztonság romlásához vezethet.
Korábban 1,2 milliárd köbméter volt Magyarországon a vésztartalék, de a Fidesz-kormány tavaly ebből 300 millió köbméter gázt eladott a rezsicsökkentés égisze alatt, hogy manipulálja a hazai földgáz árakat. Miközben az uniós rendelkezések tiltják a biztonsági készletek kereskedelmi, de különösen az árletörési célú felhasználását. A fejlesztési tárca az alacsony feltöltöttségi mértéket firtató kérdésünkre válaszul korábban azzal védekezett, hogy a magyar „raktározási” képesség sokkal nagyobb, mint a környező országokban. Ezért idehaza az alacsony készletszint is nagy gázmennyiséget jelent. Azt azonban figyelmen kívül hagyta a minisztérium, hogy a magyar háztartások mintegy 80 százaléka főz, illetve fűt földgázzal, ami szinte példa nélkülien magas arány a térség, illetve Európa országaiban. Vagyis a magyar családok gázfüggősége is sokkal nagyobb, mint más országokban.
A csőrendszer próbaüzemét júliusra tervezték. A cső építését koordináló MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a csúszás okát nem közölte a késésről hírt adó Napi Gazdasággal, de kijelentette, hogy az nem befolyásolja a kereskedelmi üzem kezdetét, amit jövő év elejére tűztek ki.
A vezeték hazai szakaszának építését koordináló Magyar Gáz Tranzit Zrt. résztulajdonosánál, az MVM-nél azt közölték: a magyar-szlovák nagynyomású földgázvezeték próbaüzeme a teljes szakasz sikeres szilárdsági nyomáspróbája után indulhat.
A vezeték itthoni szakaszának megépítését az MVM és az Magyar Fejlesztési Bank közös cége, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. fogja össze, de a kivitelezési munkákat az Olajterv Zrt. végzi.
Az összeköttetésen át Szlovákiából Magyarország felé évente 4 milliárd, fordított irányba pedig évi 1,6 milliárd köbméter földgázt lehet majd szállítani. Ezáltal a vezeték megépülése jelentősen növelheti a térség ellátásbiztonságát akár már a mostani fűtési időszak végén is. Ehhez viszont a magyar oldalon kellett többet tenni, mivel a 111 kilométeres hosszúságból 92 kilométer a határ innenső szakaszán épült ki.
A beruházás összességében 150 millió euróba kerül, ebből mintegy 27 millió eurót az Európai Unió finanszíroz, mivel az része az unió által is támogatott észak-déli gázkorridor projektnek. A finanszírozásból jelentős részt tett ki az a 75 millió euró hitel, amelyet az MFB vett fel az Európai Beruházási Banktól (EIB).
A kormány már lekésett a készletezésről - véli Holoda Attila. Ezért papíron már hiába vásárol akármekkora gázmennyiséget, azt az országba behozni és betárolni a korlátozott vezetékkapacitások és a fizikai feltöltési korlátok miatt már a tüzelési idény elindulásáig, vagyis október közepéig nem lesz képes. A fűtési szezon kezdetével ugyanis általában drasztikusan megugrik a gázigény. A nyári napi megközelítőleg tízmillió köbméterről az időjárás alakulásnak a függvényéven akár 30-40 millió köbméterre is felszökhet a fogyasztás, ami egy hideg téli napon akár 70-80 millió köbméterre is nőhet. Így az importkapacitások teljes kihasználása mellett szükség lesz a tárolók készleteire is a napi szükségletek kiszolgálásához. Egyszerre tölteni a befogadókat, és kitárolni a bennük lévő a gázt pedig fizikai képtelenség. Így szeptember végén, október közepén általában leállnak a tárolók töltésével – jegyezte meg a szakértő. A szakember szerint egyebek mellett emiatt is kétséges, hogy sikerrel jár–e a kormány „extra betárolási terve”.
A sajtóhírek szerint ugyanis Magyarországon történő orosz gáz tárolásáról tárgyalt Seszták Miklós fejlesztési miniszter Moszkva megbízottjával. A lapértesülések arról szólnak, hogy az oroszok hozzávetőleg félmilliárd köbméter földgázt helyeznének el magyarországi tárolókban, a téli időszak európai igényeinek a kielégítésére. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdődik a gáz betárolása, de egyes források szerint akár szeptemberben elindulhat a töltés. A négy, állami tulajdonú kereskedelmi tárolóba naponta 32 millió köbméter gáz pumpálható be.
Tóth Bertalan szerint az Ausztriából olcsón behozott gáz hiányzik most a magyar tározókból, amit “fideszes offshore cégek kaparintottak meg” és jó pénzért adtak tovább százmilliárdos haszonnal.
Felidézve a homályos tulajdonosi hátterű gázkerekedő társaság, a MET Zrt. ügyét Tóth Bertalan azt mondta, hogy a Fidesz-kormány évek óta hozza be Ausztriából az olcsó gázt a stratégiai készletek feltöltésére hivatkozva, de Németh Lászlóné korábbi fejlesztési miniszter mindig meghosszabbította a tározók feltöltésének határidejét. (A behozott gázzal közben a MET és az MVM üzletelt, amiből az offshore cégnek több tíz milliárdos haszna származott.) Emlékeztetett arra, hogy az MVM nem adta ki az üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat, Fővárosi Törvényszék napokban meghozott elsőfokú, nem jogerős döntése szerint azonban az MVM-nek ki kell adnia a szerződéseket, dokumentumokat.
Hangsúlyozta, a hiányzó gázmennyiséget már nem tudják visszaszerezni, de szeretnék ha az a pénz, amit “a fideszes haverok elloptak”, visszakerülne a költségvetésbe.
Ám az Ukrajna felőli gázvezeték kapacitása ennél kisebb, napi 25 millió köbméter körüli, s a beérkező gáz egy részét, ha papíron nem is, de a valóságban az úgynevezett reverz gázszállítás keretében visszafordítják Ukrajnába. (Hivatalosan a Magyarország felől érkező gázt egy német cég, feltehetően az RWE szállítja az ukránoknak. Úgy tudjuk: a dokumentumok szerint német, de a valóságban orosz eredetű gáz azonban fizikailag nem, csak papíron „utazik” országunk nyugati határszélétől az ukrán határig, a beregdaróci átadási pontig.) Emellett az Oroszországból Ukrajnán át importált mennyiség egy része a fűtési idényben a napi szükségletek kielégítéséhez is kell.
Vagyis, a szállítási kapacitások nem teszik lehetővé az extra gázmennyiség behozatalát és a tárolókba pumpálását még a fűtési szezon előtt.
