Egy bankon belüli tízezer forintos utalás az MKB Banknál 52 forint helyett szeptember 1-től 252 forintba kerül. Ha másik pénzintézetbe utalják ugyanezt a tételt, akkor az a korábbi 75 forint helyett 386 forintot fizethetnek. A bank a tranzakciós illetékre hivatkozva emelte az árait. Leginkább a közüzemi számlákat befizető ügyfelek járnak rosszul - tudtuk meg egy szakértőtől.
A rezsicsökkentésben élenjáró kormánytól igencsak váratlan az ilyen, ötszörös díjemelés - tette szóvá a HírTv nyomán a Magyar Nemzet. Legott a jegybankba ágyazott bankfelügyelethez fordultak, amelyik közölte, egyelőre nem vizsgálták, hogy jogos-e a pénzintézet brutális díjemelése.
Az MKB Bankot júliusban vette meg a magyar állam, és mivel a jegybak tegnap megadott engedélye alapján csak október 1-jétől veszi át a pénzintézet irányítását, egyértelmű, hogy még a korábbi tulajdonos határozott a díjemelésről, amit a nyár elején be is jelentett. Ezért is furcsa a "kormányközeli" média időzítése, hogy ezt a több hónapos ügyet felemlegeti és gyakorlatilag a kormány nyakába varrja a díjemelést, bár semmiképpen nem meglepő a fideszes belső harcok ismeretében - említette egy pénzügyi szakértő.
A bankok díjemeléseiben egyértelműen szerepet játszik az, hogy a tranzakciós illeték bevezetésével a kormányzat durván beavatkozott a bankok árazási gyakorlatába. Ezt csak tetézte, hogy a tavaszi országgyűlési választások előtt a hitelintézeteket kampányszerűen végigbüntette a bankfelügyelet, mert szerinte a bankok nem a szabályoknak megfelelően hárították tovább a tranzakciós díjat az ügyfelekre. Az ügyfelek akkor 10 milliárd forint visszatérítésre kaptak ígéretet, ám az azénpénzem.hu pénzügyi portál júliusi megkeresésére a felügyeleti válasz már csak 3 milliárd forintról szólt.
Lovas Judit, a honlap felelős szerkesztője lapunknak elmondta, a tranzakciós díj a többi bankot is súlyosan érintette, és mivel közvetlenül nem háríthatták át ezt a költséget az ügyfelekre, új számlacsomagokat állítottak össze. Általános lett az a gyakorlat, hogy a korábbi számlacsomagokat kivezetik, s az ezek helyett kínált újak árazásánál már figyelembe veszik és jórészt beépítik a tranzakciós illetéket is. Hasonló díj- és áremelésekre lehet számítani a bankok elszámoltatásáról szóló második devizahiteles törvény miatt is, hiszen a becslések szerint 900-1000 milliárd forintos veszteséget is legalább részben kénytelenek majd a pénzintézetek kompenzálni. A pénzintézetek úgy árazzák be szolgáltatásaikat, hogy azok még nyereségesek legyenek. Egyebek mellett az utóbbi időben már jelentősen drágultak az éves bankkártya díjak - említette meg Lovas Judit.
A pénzintézetekben, ha a korábbinál sokkal szigorúbb feltételek között is, de lenne hitelezési hajlandóság, de nem igen van hova kihelyezni a forrásokat. Nehéz olyan vállalkozást találni, amelyik nagy biztonsággal vissza tudja fizetni a kölcsönt, a lakosság pedig egyelőre nem mer évekre eladósodni, mert bizonytalannak érzi a saját helyzetét. Ráadásul 2015. januárjától lép hatályba az a jegybanki rendelet, amely megszabja, hogy jövedelemarányosan mennyi lehet a törlesztőrészlet.
Az azenpenzem.hu honlaphoz érkező banki jelzések szerint például az áruhitelek esetében akár 35-40 százalékos is lehet majd a visszaesés.
