Befejezi a Magyar Remény Mozgalom

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy meghatározatlan ideig befagyasztja a politikai tevékenységét – írta a Vajma Info honlapja. "Mindannyiunk számára lehangoló tény, miszerint a Délvidéken élő magyarság száma az utóbbi két-három év alatt mintegy húsz százalékkal csökkent. A döbbenetes adatokat a magyar nyelvű iskolai tagozatokra beíratott diákok száma is megerősíti.

Az MRM-et, amely köztudottan túlnyomórészt fiatalokból, negyven éven aluliakból áll, súlyosan érinti a délvidéki magyar ifjúság napról napra észlelhető rohamos méretű kivándorlása. A mozgalom tagságának mintegy 70-80 százaléka közvetlenül érintett a folyamatban. A jelenlegi súlyos társadalmi-egzisztenciális körülmények közepette az MRM-re nehéz feladat vár, hogy kísérletet tegyen felfrissíteni a sorait és pótolja a kényszerből külföldre távozó tagokat és aktivistákat", áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben, amelyet a Magyar Remény Mozgalom (MRM) Tanácsa nevében László Bálint pártelnök írt alá.

Szerző
2014.09.26 10:34

Márki-Zay: önkormányzati cég számláit zárolta a NAV, veszélyben a bérek és a közétkeztetés

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:22

Fotó: / Vajda József
A polgármester reméli, a Fidesz nem csinál Hódmezővásárhelyből Esztergomot: rendkívüli közgyűlést hívott össze, ám a kormánypárti szavazatokra is szükség lesz a helyzet rendezéséhez.
"Gyermekeink sportja után most az étkeztetésük és a HMSZ dolgozóinak bérfizetése forog kockán" - írja közösségi oldalán Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Mint írja, a héten inkasszózta a NAV a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. (HMSZ) számláit, amivel veszélybe került a szolgáltatások működése és a dolgozók bérének kifizetése. Honlapja alapján rengeteg egyéb mellett a városi közétkeztetésért, a hulladékkezelésért és a parkolásért is felel a cég. A polgármestert az ügyvezetés úgy tájékoztatta, a jelen fizetésképtelenség oka a külső partnerek tartozása.
"Bár a fideszes képviselők eddig nem voltak együttműködőek, őszintén reméljük, hogy ezúttal megszavazzák a benyújtandó üzleti és reorganizációs tervet, valamint a pénzügyi védelmet, amivel a közétkeztetés és a dolgozók bérének kifizetése biztosítható"
- fogalmazott Márki-Zay. A városi szolgáltató működését biztosító üzleti tervet a közgyűlés fideszes többsége korábban nem fogadta el, így jelenleg az egyetlen gyors megoldás a pénzügyi védelem alá helyezés, részletezi a polgármester. Pénteken arra szólította fel a cég vezetését, hogy azonnal tegye meg a szükséges lépéseket a bérek és a beszállítók számláinak kifizetését lehetővé tevő eljárás elindítására. Ezzel párhuzamosan rendkívüli közgyűlést is összehívott jövő csütörtökre. Hozzáteszi még:
"bízunk benne, hogy a Fidesz nem teremt szándékosan Esztergomhoz hasonló helyzetet az októberi választásokig hátralévő alig 9 hónapban, önös politikai bosszúból ellehetetlenítve a gyermekétkeztetést, a közterületek karbantartását, a sportlétesítmények működtetését és a szemétszállítást is".
2019.01.18 20:22
Frissítve: 2019.01.18 20:34

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21