gyanú;olcsó termék;ételek;

A szemét, amit eszünk

Kívánatosak, ízletesek - és ki tudja, mi van bennük. Tagadni sem érdemes, hogy az üzletek polcai tele vannak hamisított termékekkel, amik valójában nem is azok, amiknek beállítják őket: a sonka nem is sonka, a lazac nem is lazac, a rántott pulykamell filé pedig alig tartalmaz pulykát. Bár a hatósági ellenőrzések során többször sikerül bevonni a megtévesztő termékeket, a legtöbbször hamisított áruk - ugyan más külsővel - egy idő után mégis visszakerülnek. 

Nem is gondolná az ember, hogy gyakran nem azt kapja a pénzéért, amire számított, és hogy mennyi hamisított élelmiszert fogyasztott el életében. A gyanútlan vásárlók örömmel teszik kosarukba az olcsó, akciós kávét, a méltányos árú, ám "fejedelmi" norvég füstölt lazacot. Pedig az alacsony árak már önmagukban gyanakvásra adhatnának okot: nem akarnak-e átverni ezzel a jobb helyeken aranyáron kínált pármai sonkával? A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szerint számtalan példát látni élelmiszer-hamisításra, még annak ellenére is, hogy a vásárlók tudatos megtévesztése szabályellenes. Az összetevőkre mindig figyelni kellene: a HENT szerint hamis élelmiszernek minősül például az a tejföl, amiben tejszín helyett növényi zsiradék vagy tejipari melléktermék található, valamint az a csokoládé sem nevezhető valódi csokoládénak, amiből kispórolják a kakaóvajat, és ugyancsak növényi zsiradékokkal helyettesítik.

A hamisításra gyakori példa lehet, amikor a termék lejárt alapanyagokból készült, esetleg újracímkézik, vagy egy olcsó terméket annak drágább változatának csomagolásába rakják. Előfordul, hogy nem engedélyezett összetevőket használnak, vagy a külföldi árukat a ma oly divatos "Magyar Termék" címkével látják el. Arra is volt már példa, hogy biotermékként adtak el olyat, ami valójában nem is az. "A táplálkozás biológiai értéke ezen élelmiszerek bevitele esetén nem közelíti meg az eredetiét, azaz a szervezetbe juttatott ételek tápanyagtartalma kisebb mennyiségben hasznosulhat" - írja a Pénzcentrum.hu. A fogyasztókat mégis könnyű rászedni, hiszen kevesen bajlódnak azzal, hogy a vásárlásra szánt olykor szűkös időt a termékek összetételének bogarászásával töltsék. Bár a hatósági ellenőrzések során legtöbbször sikerül kiszűrni azokat a termékeket, amelyek árusításra és fogyasztásra végképp alkalmatlanak bizonyulnak, még így sok olyan áru található a polcokon, amik olcsó áron, csábító csomagolásban próbálják elhitetni a vásárlóval: csak jól jár, ha megveszi.

A HENT listája szerint a leggyakrabban hamisított termékek közé tartoznak a gyümölcslevek, amelyekben sokszor más gyümölcsökkel helyettesítik az eredetit: például gyakran előfordul, hogy a narancslé almavelőt is tartalmaz. Többször találkozhatunk olcsó áron kínált olívaolajjal, amelyet más, olcsó olajakkal dúsítanak, vagy a hagyományos eljárás maradékából vegyi és mechanikai úton kinyert olajat csak egy kevés olívával dúsítják. Gyakran trükköznek a különböző haltermékekkel: készül guszta halrudacska, sőt, még halfilé is halpépből. Említésre méltó a királyi norvég lazacfilé, ami valójában medencében nevelt, egyszerű édesvízi halból van, aminek mesterségesen a lazacéhoz hasonló színűre mázolták a húsát. A HENT szerint ellenőrzéseik során olyan kávé is előkerült, amiben fadarabokat, gabonamaradványokat és keményítő származékot találtak.