Előfizetés

Visszaadta a Mercedest a mozambiki államfő

Nem mindennapi gesztusra szánta el magát a mozambiki államfő: a heves sajtóbírálatok nyomán, s esetleges jogi bonyodalmaktól tartva Armando Guebuza visszaadta azt a Pazar, S350-es Mercedest, amit alig néhány napja kapott országa kereskedelmi szövetségeinek ajándékaként. A luxuskocsit nagy, díszes vörös szalaggal átkötve egy gálaesten vette át, ám a jelek szerint nem számolt az általános felzúdulással. 

Ami mellesleg teljesen érthető is, hiszen Mozambik még a fekete kontinensen sem tartozik a módosabb államok közé, Guebuzát pedig ellenlábasai jó ideje azzal vádolják, hogy egyéni előnyökre használta ki magas beosztását. A 71 éves politikus 2004 óta áll országa élén, s programja mindig is a szegénység elleni harcot hirdette fő célkitűzésként. Ennek fényében csakugyan visszás lépés lett volna a csúcs-Mercedes megtartása, hiszen annak ára 100 ezer dollár (csaknem 25 millió forint) körül jár.

Az államfő egyébként most októberben, két hivatali ciklus letöltése után készül távozni posztjáról, mivel harmadszori indulását az alkotmány nem engedélyezi. A mozambiki életszínvonalat jól érzékelteti az a statisztika, mely szerint az ország lakosságának körülbelül fele napi alig egy dollárból tengődik.

 

Norvég alapok - Kehi: október közepére várható a jelentés

Az ellenőrzöttek egy részének az ellenőrzést akadályozó, jogszabálysértő magatartása miatt a norvég kifizetések vizsgálatáról készülő jelentés október közepére várható - közölte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerdán az MTI-vel.

A hivatal közleményében emlékeztet: a támogatások elosztását végző konzorcium tagjai, valamint egyes támogatásban részesült kedvezményezettek a Norvég Civil Támogatási Alapot érintő ellenőrzés keretében kért adatokat egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel, illetve ellenőrzésre alkalmatlan módon adták át.

Tarlós plakát-ügy: A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát

Helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát szerdán a Kúria Tarlós István főpolgármester plakátjainak ügyében. A Kúria szerint jogszerű volt az NVB döntése, hogy nem vizsgálhatta a címerhasználat kapcsán az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét.

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja fordult kifogással a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB), nehezményezve, hogy Tarlós Istvánnak, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjének plakátjain Budapest hivatalos címerét tüntették fel.

Szerintük a fővárosi címer használatához a Fővárosi Önkormányzat engedélye szükséges, ezért az ilyen engedély nélküli címerhasználat a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. Az pedig, hogy az egyik, hivatalban lévő polgármesterjelölt a hivatali tisztségének ellátása során használható fővárosi címert jelöltként is felhasználja, sérti a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét - tették hozzá. 

Az FVB egy másik beadványozó által benyújtott kifogással együtt - tartalmi azonosságuk okán - bírálta el a kérelmet, és megállapította: sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét az, hogy a Fővárosi Önkormányzat címerét Tarlós István főpolgármester-jelölt választási plakátján feltüntették. 

Az ügy fellebbezés után került az NVB elé, amely megváltoztatta az FVB döntését és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB arra hivatkozott, hogy a kifogástevők semmilyen érdemi bizonyítékot nem csatoltak kérelmükhöz, emiatt kifogásuk érdemi vizsgálatra alkalmatlan. 

Az NVB felhívta a figyelmet arra, a kifogásokhoz mellékelt, a plakátokról készült fényképek csak a címer használatát, de nem az engedély nélküli használatát bizonyítják. Az NVB szerint a jogorvoslati kérelmek benyújtói azt sem igazolták, hogy megpróbáltak volna információt szerezni a Főpolgármesteri Hivataltól arról, hogy a főpolgármester-jelölt valóban nem rendelkezik a címer használatára vonatkozó engedéllyel.

Az Együtt-a Korszakváltók Pártja bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az NVB határozata ellen. Arra hivatkoztak, az NVB nem döntött a főváros címerének a főpolgármester-jelölti kampányban való felhasználására vonatkozó kifogásukról, azaz a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelméről.

 A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem alaptalan volt, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. 

A Kúria végzésében azt írta: a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmére vonatkozó kérelem is a vélelmezett engedély nélküli címerhasználatból ered, "ennek egy más szempontból történő megközelítése volt a kifogás tárgya, a címer használatának közjogi jellegű vetülete". 

A bíróság szerint az NVB részletesen kifejtette, hogy az "engedély nélküliség" bizonyításának elmaradása okán a kérelem érdemi vizsgálatra alkalmatlan, a címerhasználat közjogi jellege pedig már érdemi kérdés lett volna. Ahhoz tehát, hogy ebben a kérdésben dönthessen az NVB, a kérelemnek érdemi vizsgálatra alkalmasnak kellett volna lennie. "Így jogszerű volt az NVB döntése, nem vizsgálhatta a címerhasználat kapcsán az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét" - szögezte le a Kúria. 

A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.