Kikerülte a lényegi válaszokat Navracsics

Jelentős médiaérdeklődés kísérte Navracsics Tibor bemutatkozását, hiszen Brüsszelben jól tudják, alighanem Navracsicsnak a legnagyobb az esélye arra, hogy új jelöltet követelnek helyette, mivel igazságügyi-miniszterként szolgált, amikor Magyarországon egy sor, a demokratikus alapértékeket támadó intézkedést fogadtak el.

Navracsics az este 9 óráig zajló vitában kitért a magyar kormány demokráciaellenes intézkedéseire vonatkozó kérdések elől. A magyar kulturális biztosjelöltet faggató EP-képviselők közül ugyan többen rámutattak, hogy az igazságügyi tárca vezetője volt, amikor elfogadták például a sajtószabadságot korlátozó médiatörvényt, a volt külügyminiszter azonban lényegi választ nem adott ezekre a felvetésekre. Amikor a Zöldek képviselője, Jill Evans azt kérdezte, ma mi a véleménye a médiatörvényről, mindössze annyit mondott, hisz az európai integráció alapelvében, amely „a médiaszabadságot is magában foglalja”.

Navracsics ezt követően ugyanazt a választ adta minden, a magyar kormány korábbi intézkedéseire visszautaló kérdésre. Azt állította, amikor a médiatörvény kapcsán is vita alakult ki, mindig ő tárgyalt a kormány nevében, „megállapodásra jutott, s elérte a médiatörvény módosítását, hogy megfeleljen az európai alapértékeknek”.

Indulatosan válaszolt a liberális Mircea Diaconu felvetésére, aki szintén azt emlegette fel, hogy miniszter volt az említett intézkedések elfogadásakor. Navracsics visszautasította, hogy Európa-ellenes lenne, s – mint állította – mindig az uniós integráció mellett állt ki. Válaszaiból azonban rendre kerülte, hogy bármiféle véleményt mondjon az Orbán-kormány intézkedéseiről. Több képviselő vetette fel: hogyan lesz képes képviselni az európai értékeket biztosként, miközben a budapesti kormány nem tiszteli a liberális értékeket, a demokráciát. A liberális Yana Toom kérdésére röviden azt válaszolta, „ha lenne bármilyen Európa-ellenes tendencia Magyarországon, akkor biztosként fellépne ez ellen”.

Kevés konkrétumot említett a szociáldemokrata Dietmar Köster kérdésére, aki arról kérdezte, hogyan lépne fel az európai antidemokratikus jelenségek, az euroszkepticizmus ellen, s miként próbálná meg jobban bevonni az európai polgárokat az uniós politika irányításába. Navracsics erre annyit mondott, olyan fórumokat kell létrehozni, amelyeken az európai polgárok úgy érzik, az ő érdekük is az uniós politika irányítása. Nem részletezte ugyanakkor, milyen fórumra is gondol.

Visszhangot keltett a teremben Martin Sonneborn német független képviselőnek a magyarországi antiszemitizmusra vonatkozó kérdése. A német újságíró megemlítette, hogy antiszemita írók kerültek a magyar tananyagba, s a fiatalok körben is népszerű a szélsőjobboldali ideológia. A képviselő felvetette, mindezek alapján kulturális biztosként népszerűsítené-e az európai fiatalok körében a Mein Kampfot. Navracsics erre azt hangoztatta, kiváló a kapcsolata a zsidó szervezetekkel, s a Tom Lantos Intézet konferencián ő ismerte el először: a magyar államnak is felelőssége volt a holokausztban. Büszke a zsidó közösségekkel ápolt kapcsolatára, s ezeket „még az ön cinikus kérdésének hatására sem tagadnám meg” – mondta.

A magyar belpolitikai tényeket nem igazán tükrözte a Jávor Benedek kérdésére adott válasza. A Zöldek magyar képviselője ugyanis - megemlítve a Norvég Civil Alappal szembeni fellépés ügyét - több példát hozott arra, hogyan próbálják meg elhallgattatni a független civil szervezeteket az országban. Navracsics erre azt állította, a civil szervezetek „virágoznak” Magyarországon, s ő „helyi, regionális, országos és európai szinten” is együttműködne ezekkel a szervezetekkel.

Nem izzasztották meg különösebben a fideszes képviselők a magyar biztosjelöltet. Gyürk András lényegében rendre utasította azokat a honatyákat, akik magyar belpolitikai kérdéseket hoztak fel. Bocskor Andrea pedig nem éppen megszokott módon gratulált Navracsicsnak, amiért lemondott a külügyi tárca irányításáról, s lelkendezett amiatt, hogy ilyen nagytudású személyt jelöltek biztosnak.