Idősekkel kampányol Orbán

Nagy tervei vannak Orbán Viktornak az önkormányzati választás utánra, ám a kormányfő tegnap sem azokkal a szervezetekkel ült tárgyalóasztalhoz, amelyek valóban rálátnának - ez esetben - a nyugdíjasok problémáira, s érdemi tanácsokkal szolgálhatnának számára. Mindenesetre a kormányfő által hangoztatott eredmények és célok hangzatosak voltak, ám beszéde a konkrétumokban ezúttal is fukarkodott.

"Semmi meglepő nincs abban, hogy ezúttal sem hívott meg minket a kormány az Idősügyi Tanácsba, hiszen már az előző ciklusban alakult tanácsadói testületben sem számítottak a tapasztalatainkra, észrevételeinkre. Sajnáljuk, hogy félnek tőlünk, nem kellene" - mondta lapunknak Hegyesiné Orsós Éva.

Az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke a kormány honlapján egyetlen valódi szakmai szervezet képviselőjét vélte felfedezni a tanácskozásról készült fotókon, a valóságban is működő, jelentős tagsággal bíró idősügyi szervezetek azonban ezúttal sem kaptak meghívást. Információink szerint az ülésről még csak nem is tudott a Nyugdíjasok Országos Szövetsége, melynek vezetője szintén nem kapott meghívást. Hegyesiné semmit nem is vár ettől az Idősügyi Tanácstól, mert - mint mondta - az elmúlt három és fél évben a testület egyszer sem hallatta a véleményét, holott sok, az időseket és a nyugdíjasokat közvetlenül érintő kormányzati intézkedés érdemelt volna kommentárt.

Ezzel szemben Orbán Viktor tegnap a tanács alakuló ülésén éppen arra szólította fel a testületét: tapasztalatukkal segítsék az ország vezetőit, mert kormánya a választások után nagy döntésekre készül. Úgy fogalmazott: "kegyelmi pillanatban vagyunk, hiszen könnyen előfordulhat, hogy hamarosan már három megnyert választás lesz a kormány mögött". Beszélt arról, hogy október 12-i önkormányzati választás után lesz három és fél nyugodt éve, ami példátlan lehetőség. A "kényes kérdésekhez" is hozzányúlna, de a nagy tervekből keveset árult el.

Orbán Viktor az Idősügyi Tanács elnöke, pedig még van pár éve a nyugdíjig, amikor gyermekei támogathatják FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

A kényes kérdések között említette a demográfiai problémát. "Könyörtelenül hangzik, de az a közösség, amely biológiai értelemben nem képes fenntartani magát, az nem méltó rá, hogy létezzen" - mondta, hozzátéve: ebből a szempontból az európai kontinens nagy bajban van, ám a "Nyugat" többségében rossz választ ad - a bevándorlást -, pedig "az erkölcsileg jó" reakció a családalapítás bátorítása. Orbán itt említette azt az alaptörvényben szereplő passzust, mely szerint a nagykorú gyermekek kötelesek a rászoruló szüleikről gondoskodni. Szerinte ez "egy erkölcsi parancs, de még nincs végigvezetve a magyar jogrendszeren", így érdemes gondolkodni, hogyan bontsák ki a következő években.

Hogy ezt a kormányfő úgy értette-e, hogy valóban büntetnék a nyugdíjszámításkor azokat, akiknek nincs gyerekük, vagy esetleg olyan törvényre gondolt, amellyel a gyermekeket valamilyen anyagi felelősségvállalásra köteleznék szüleik időskori egészségügyi, illetve szociális ellátásában - egyelőre nem tudni. Hegyesiné Orsós Éva szerint ez valójában egy lózung, semmiféle konkrét terv nincs mögötte, már csak azért sem, mert ma valójában épp a szülők, vagy a nagyszülők azok, akik nyugdíjukkal biztos jövedelemre tesznek szert, még ha az rendkívül alacsony is, hiszen kétharmaduk havi járuléka százezer forint vagy az alatti. Vagyis ma épp az idősek támogatják gyermekeiket, nem pedig fordítva.

Orbán az ülésen a kormány legfontosabb teendői közé sorolta a nyugdíjak értékének megőrzését, ami szerinte a következő években is lehetséges lesz. Orsós Éva emlékeztetett, nem mindegy, milyen áron tartotta meg eddig a nyugdíjak értékét a kabinet, hiszen az elmúlt években tízezrek vesztették el szerzett jogaikat, s egyetlen bevételi forrásukat, a nyugdíjukat. Ráadásul a mai járulékok értékállósága közismerten rossz, hiszen az idősek rendkívül kiszolgáltatott szociális helyzetben vannak, folyamatosan növekvő egészségügyi kiadásaikért pedig az állami ellátórendszer egyre kevésbé vállal felelősséget.

Ezekről azonban hallgatott Orbán - aki mint az Idősügyi Tanács elnöke -, arról beszélt: az elmúlt másfél-két év egyik legfontosabb kormányzati intézkedése a munkahelyvédelmi akcióterv volt, amelynek részeként járulékkedvezményt kap az 55 év feletti munkavállalót alkalmazó foglalkoztató. A tavalyi statisztikák szerint "370 ezer 55 évnél idősebb embert segített álláshoz ez a kedvezményrendszer".

Ám nyilvánvaló, tavaly nem kapott csaknem 400 ezer nyugdíj előtt álló munkát, Orbán vélhetően mindenkit ideszámolt, akinek munkáltatója igénybe vette a járulékkedvezményt. Ráadásul - mint Hegyesiné felhívta a figyelmet - azt is érdemes megvizsgálni, milyen munkát, mennyi pénzért kapnak és végezhetnek az 55 éven felüliek. Az általa vezetett szervezet tapasztalatai szerint sokan rendkívül megalázó helyzetben dolgoznak, ráadásul sokakat a jogszabályi tiltás ellenére épp a korhatár betöltése előtt bocsátanak el.

"Ma a 60 az új 50, és a 70 az új 60"?

Az a társadalom, amely nem becsüli az időseket, saját jövőjének méltóságát tapossa - írta az idősek világnapja alkalmából az MSZP elnöke.

Tóbiás József szerint a kormány az elmúlt négy évben bebizonyította intézkedéseivel, hogy nem tiszteli a nyugdíjasokat. Ezért az időseket arra kérte, legyenek a szocialisták szövetségesei a kormányzati tervek megakadályozásában.

A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc pedig azzal köszöntötte a szépkorúakat, hogy egy majdani demokratikus kormánynak vagy önkormányzatnak, ha anyagi lehetősek híján csodát nem is tehet, szerzett jogaikat tiszteletben kell tartania és az őket ért méltánytalanságokat orvosolnia kell.

Eközben Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter arról beszélt, a mai nyugdíjasok jobb egészségi állapotban vannak és aktívabbak, mint a korábbi azonos korosztályok néhány évtizeddel korábban, azaz szerinte: "ma a 60 az új 50, és a 70 az új 60".