Pattanásig feszült a helyzet Hongkongban

Tegnap járt le Hongkongban a polgári engedetlenségi mozgalom ultimátuma, ami pattanásig feszítette a helyzetet. A kormányzó nem mond le, de hajlandó tárgyalni a tüntetőkkel. 

Sajtótájékoztatón jelentette be Hongkong kormányzója, hogy nem tesz eleget a lemondását követelő tiltakozók kérésének, nem mond le. A metropolis üzleti központját megbénító, két kulcsfontosságú kormányzati épületet is körbezáró tüntetők tegnap estig adtak ultimátumot Leung Csun-jing kormányzónak a lemondásra.

Követelik a korlátozó választási törvény visszavonását, s azt, hogy szabadon választhassák meg Hongkong új vezetőjét. Az esernyős forradalmárokként emlegetett civilek, zömében diákok, jelezték - ha a kormányzó nem mond le, a polgári engedetlenségi mozgalom újabb szakaszba lép, kormányzati épületeket fognak elfoglalni, s további negyedekre terjesztik ki az Occupy-akciókat.

A kormányzó figyelmeztette a tiltakozókat, hogy amennyiben megpróbálják elfoglalni a kormányzati épületeket, meg lesz rá a rendfenntratók válasza is. Kijelentette - kész mielőbb tárgyalni a diákokkal.  Többezres tömeg gyűlt össze tegnap is a főminiszter irodája előtt, amelyet komoly rendőri erővel őriznek.

A rendfenntartók felszólították a tiltakozókat, ne próbálják áttörni a kordont, kérték az elfoglalt területek felszabadítását. Mivel helyszíni felvételek tanúsága szerint a rendőrség komoly könnygáz- és gumilövedék készletet halmozott fel a kormányzati épületek kordon védte közelségében, sokan attól tartanak, hogy végül erőszakba torkoll a mindeddig viszonylag békés megmozdulás.

Hét végén a rendfenntartók ugyanis már vetettek be könnygázt a tüntetők szétoszlatására, ezért komoly bírálatok is érték a kormányzatot. Hivatalos adatok szerint eddig 83 ember sérült meg a rendőrség és a tüntetők összecsapásaiban. Vasárnap óta azonban a hatóságok önmérsékletet gyakoroltak, tartózkodtak az erőszakos tömegoszlatástól.

A BBC helyszíni jelentése szerint tegnapra, a demonstráció ötödik napjára a feszült helyzet és a harcias bejelentések ellenére megritkult a tömeg, ennek oka a kimerültség lehet, hiszen a tiltakozók többsége már vasárnap óta az utcán táborozott.  Az amerikai látogatáson lévő Vang Ji kínai külügyminiszter Washingtonban "illegálisnak" nyilvánította a hongkongi megmozdulásokat, s világossá tette Peking álláspontját, ami ott történik, az "Kína belügye".

A kínai központi pártlap tegnap címlapján tudatta, hogy a központi kormány teljes bizalmát élvezi a hongkongi kormányzó, a különleges közigazgatási övezet kormányzata és rendőrsége. Úgy fogalmaztak, ez nem csak nemzetbiztonsági kérdés, hanem "Hongkong érdeke".
Ellenmozgalom is született. Az úgynevezett csendes többség petíciót kezdeményezett az esernyős forradalom ellen.

Kezdeményezője Robert Chow hongkongi újságíró, a "Silent Majority for Hong Kong" csoport alapítója. A csoport békés rendezést sürget, attól tart, hogy forradalom szélére sodródott a hétmilliós városállam.

Szerző

Törökország az IS ellen

Publikálás dátuma
2014.10.03. 07:34
A török hatóságok naponta többezres menekültáradattal néznek szembe FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KARSTEN KOALL
Törökország is beszáll az Iszlám Állam (IS) elleni harcba, megengedi a nemzetközi erők számára, hogy területén állomásozzanak. Ez fordulatot hozhat a terrorcsoport elleni küzdelemben. A török parlament döntése várható volt, a dzsihádisták ugyanis a török-szír határ közelében vannak már. 

Két kéréssel fordult Ahmet Davutoglu török miniszterelnök az ankarai törvényhozáshoz. A kormányfő azt kérte, hogy a parlament engedélyezze a török fegyveres erők külföldön való bevetését, valamint azt, hogy az ország területén külföldi csapatok tartózkodhassanak. Az ankarai törvényhozás tegnap maratoni ülés után igennel szavazott mindkét kérésre.

Vérfagyasztó kegyetlenség a civilek ellen

Háborús- és emberiesség ellenes bűnöket követ el Irakban az Iszlám Állam, de az iraki kormányerők is követtek el elítélendő dolgokat, derül ki az ENSZ tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. A világszervezet mintegy ötszáz interjúra alapozva állította össze a bemutatott dokumentumot, amely szerint az iraki hadsereg légicsapásai is túl sok civil áldozatot követeltek, a kormányerők a dzsihádisták állásai elleni csapások során sokszor falvakat, iskolákat, kórházakat is lebombáztak, ami a nemzetközi jog megsértése, állapította meg a jelentés. 

A vizsgált időszakban, július 6 és szeptember 10-e között, az Iszlám Állam fegyveresei következetesen megsértették az alapvető emberi jogokat, az általuk elkövetett vérfagyasztó kegyetlenségek - civilek és a civil infrastruktúra elleni támadások, kivégzések, emberrablások, erőszak és szexuális visszaélések, gyerekek és nők pszichikai terrorja, gyerekkatonák rekrutálása, etnikai és vallási csoportok üldözése - egyértelműen háborús bűnök, mondta az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raiad al-Hussein.

Az ENSZ dokumentum azt kéri az iraki kormányzattól, hogy csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához, amely lehetővé teszi a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését. Hivatalos adatok szerint eddig 9.347 civilt öltek meg Irakban, 17386 sebesült meg az Iszlám Állam offenzívája során, ENSZ becslések szerint 1,8 iraki kényszerült otthona elhagyására.

A török csapatok is részt vehetnek ezután Irak és Szíria területén is az Iszlám Állam (IS) terrorcsoport elleni harcokban, ugyanakkor a nemzetközi haderő is lehetőséget kap a török terület használatára bevetéseihez.

Ez nagy segítséget jelent a terrorellenes harcban, akár fordulatot is hozhat, hiszen helyzetelőnyt ad a koalíciónak, hiszen a török hadsereg a NATO második legnagyobb hadereje, Törökország és Szíria között pedig 900 km-es a közös határszakasz.

A török parlament döntése nem volt egyöntetű, de a többség, 298 képviselő szavazott igennel, 98 ellenezte a kérés teljesítését.

Az aggodalmakat vélhetően az okozza, hogy az IS elleni harcban a nemzetközi koalíció a kurdokat segíti és fegyverezi fel, ennek köszönhető a tüntetés is, amely a parlament előtt zajlott az ülés idején.

A török döntéshozók dolgát azonban vélhetően megkönnyítette az is, hogy a török határ menti szíriai kurd városban, Kobaniban egyre hevesebb harcok dúlnak, hogy az ország befogadóképességét és teherbírását is meghaladja már a szíriai menekültek ellátása, illetve az, hogy szerda éjszaka az Iszlám Állam (IS) terroristái a török hadsereg 20 katonáját ejtették foglyul, olyanokat, akik nem háborús céllal érkeztek Szíriába, hanem Aleppoban Oszmán Birodalom uralkodócsaládja őse, Szulejmán Sah sírját őrizték.

Tegnapi híradások szerint már néhány száz méterre megközelítették Kobánit az IS harcosai, a dzsihádisták és a Népvédelmi Egységek elnevezésű kurd fegyveres csoport közötti összecsapások a város határaitól alig néhány száz méterre délre és délkeletre zajlottak le.

A Törökországban bebörtönzött Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér arra figyelmeztetett, hogy meg fognak szakadni a török kormány és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti béketárgyalások, ha Ankara hagyja, hogy a dzsihadisták mészárlásba kezdjenek Kobániban.

Szerző

Eldőlhetnek Ferenc pápa reformjai

Publikálás dátuma
2014.10.03. 07:32
XVI. Benedek emeritus pápa és Ferenc pápa az idősek napján rendezett misén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Vasárnap kezdődik a családról szóló rendkívüli püspöki szinódus, amely nemcsak Ferenc pápa megválasztása óta a legfontosabb esemény a Vatikánban, hanem az utóbbi évtizedek legjelentősebb történése is. Eldőlhet ugyanis, merre halad tovább az egyház, van-e esély reformra olyan, a szélesebb közvéleményt is érdeklő témákban, mint amilyen a családtervezés.

Hogy nem csak jelentéktelen püspöki gyűlésről van szó, az is bizonyítja, Ferenc pápa már korábban jelezte: fel kívánja értékelni a szinódus szerepét. Egy tavaly áprilisban, a püspöki szinódus főtitkárának, Lorenzo Baldisserinek írott levelében úgy foglalt állást, a pápai szolgálathoz elengedhetetlen a "kapcsolat erősítése a hívekkel".

Nőket is meghívtak

Ferenc pápa múlt vasárnap imádkozott a szinódus sikeréért a Szent Péter téren. Ami a további programot illeti, október 12-én hálaadó misét mond két kanadai szentért. A szinódus végén, október 19-én pedig együtt misézik a szinóduson részt vett püspökökkel, s boldoggá avatja elődjét. VI. Pált. A szinódusra 191 püspököt, valamint további 62 személyt, köztük 30 nőt hívtak meg.

Megjelenik a világ 114 püspöki konferenciájának elnöke is, így Erdő Péter bíboros. Részt vesz továbbá az eseményen 25 kuriális bíboros, a szerzetesrendek három képviselője, a Rómához hű 13 keresztény egyház vezetője, valamint más küldöttek, köztük Hilarion orosz ortodox metropolita.
A szinódus vendégei közé tartozik 16 szakértő, 38 vendéghallgató, valamint 13 házaspár is, akik hírek szerint beszédet is mondanak majd. Kifejezetten a pápa kérésére vesz részt 26 személy, köztük a reformok talán legjelentősebb követelője, Walter Kasper bíboros.

A püspöki szinódus 1965-ben, a II. vatikáni zsinat nyomán jött létre. Eddig 13 rendes és két rendkívüli gyűlést tartottak, mindenfajta jelentősebb eredmény nélkül. A szinódus feladata legfőképpen az, hogy tanácsokkal segítse a pápát, illetve szorosabbra vonja a kapcsolatot a helyi püspöki konferenciákkal.

Ferenc pápa már tavaly márciusi megválasztása során kiemelte, pontifikátusa egyik legfontosabb programpontjának a kollegialitást tartja.

Ez elvileg nemcsak azt jelenti, hogy erősíteni kívánja a helyi egyházak jelentőségét, hanem arra is gondolhattunk, hogy a hívek véleményére is nagyobb hangsúlyt helyeznek a Szentszéknél.

Ezt a reményt erősítette, hogy a Vatikán tavaly októberben kérdőíveket küldött ki a helyi püspöki konferenciák, püspökségek, katolikus szervezetek számára azzal a céllal, a visszaküldött válaszok alapján vezessék fel a témákat a családról szóló szinóduson. Az események főrelátorává, vagyis a témák felvezetőjévé Erdő Péter bíborost, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érsekét tették meg.

A kérdőívekre adott válaszokat, amelyeket január végéig kellett visszaküldeni a Vatikánba, az egyházmegyék többsége nem hozta nyilvánosságra. Inkább német nyelvterületen törekedtek teljes átláthatóságra. Ezekből a válaszokból kiviláglik, hogy a katolikusok többsége változásokat akar.

A grazi egyházmegyében például 96 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elváltakat és polgárilag újraházasodottakat is részesíteni kell szentségekben. 71 százalék nem ellenzi az azonos neműek párkapcsolatát. 95 százalék pedig úgy vélte, az egyháznak el kell fogadnia az óvszer használatát és a hormonális fogamzásgátlást. Hasonlóak voltak az arányok Innsbruck, Linz és Felső-Ausztria egyházmegyében is.

Erdő Péter: változások tanúi vagyunk
Erdő Péter a Vatikáni Rádiónak a napokban elmondta, összképet akarnak megrajzolni, hiszen fontos, hogy a családnak akár demográfiai, akár társadalmi jelentőségét a mai európai valóságban felmérjék. "Nagyon nagy változásoknak vagyunk tanúi" - hangsúlyozta a bíboros. Utalt arra, hogy sok országban a polgári házasságok száma is jelentősen csökken, rengeteg a vegyesházasság, és a bevándorlás is egészen új helyzeteket hoz létre a családok életében.
Erdő Péter bíboros beszélt arról is, hogy milyen várakozásokkal tekint a tanácskozás elé, amelyen főrelátori megbízatást lát el. "A rendkívüli szinódus elsősorban az evangelizáció, pasztoráció szempontjából vizsgálja a család témakörét" - hangsúlyozta a bíboros. Az októberi tanácskozás végén születendő anyagot a pápa elé tárják majd. Minden bizonnyal a 2015-ös - szintén a családdal foglalkozó - rendes püspöki szinódus munkaokmányának lesz ez az alapja. A pápa várhatóan csak a jövő évi szinódus után ad ki e témakörben jelentősebb dokumentumot vagy apostoli buzdítást - mondta Erdő Péter.

A Német Katolikus Ifjúsági Szövetség (BDKJ) által közzétett eredmények sem térnek el ettől. Ezer választ elemezve arra jutottak: a megkérdezettek 90,75 százaléka elfogadottnak tartja a fogamzásgátlást. Arra a kérdésre, ha valaki azonos nemű kapcsolatban él, úgy érzi-e, elfogadja az egyház, a megkérdezettek 94,2 százaléka válaszolt nemmel.

Ugyanakkor a világban jelentős anomáliák figyelhetőek meg a családdal kapcsolatos kérdések kapcsán. Az Univision of Catholics hálózat februárban nyilvánosságra hozott, a Bendixen & Amandi International iroda által 12 országban végzett felmérés legalábbis erre mutatott rá.

Az afrikai katolikusok 80, és a Fülöp-szigetekiek 76 százaléka egyetért azzal, hogy nőket nem szentelhetnek pappá. De Európában is csak 30, s az Egyesült Államokban valamivel magasabb, 36 százalék a támogatók aránya.

A legnagyobb földrajzi különbségek az azonos neműek házasságával kapcsolatosak. Miközben Afrikában 99 százalék ellenzi kapcsolatuk elismerését, az Egyesült Államokban mindössze negyven százalékos az arány. A felmérés

készítői szerint ugyanakkor a generációk véleménye között is van különbség. A fiatalok nagyobb része ugyanis támogatja az azonos neműek kapcsolatának elismerését, s magasabb a női támogatók aránya is.

A felmérés szerint a világon a spanyol és a francia katolikusok tartoznak a legliberálisabbak közé, a legkonzervatívabbak viszont az afrikaiak és a Fülöp-szigetekiek. Az argentinok és a brazilok pedig inkább liberálisak.

Ezek a felmérések azt mutatják, hogy a hívek véleménye sok kérdésben eltér az egyházi tanításétól, s bár regionális különbségek valóban vannak, akadnak olyan kérdések, amelyekben alig tapasztalhatóak eltérések. A fogamzásgátlást például globálisan a hívek 78 százaléka támogatja.

A vasárnap kezdődő, s október 19-én záruló rendkívüli szinódus legnagyobb kérdése talán nem is az, hajlamos-e a Vatikán adni a hívek szavára. Inkább az, van-e egyáltalán esély arra, hogy Ferenc pápa érvényt szerezzen reformjainak. Sokszor ugyanis az lehet az érzésünk, hogy a nyitásra irányuló törekvéseivel mintha szélmalomharcot folytatna.

Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa négy másik bíborossal együtt egyértelmű nemet mondott a pápa egyik törekvésére, nevezetesen arra, hogy könnyebben szolgáltassák ki a szentségeket az elváltak és polgári házasságot kötöttek számára.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, nem sokkal a házasság felbontása után egyházi esküvőt lehessen tartani, vagy legalábbis megáldoztathassák az elváltakat Müllerék azonban az "Isten előtt kötött házasság" felbonthatatlanságát hangsúlyozták.

A szinódus elé készített, június végén nyilvánosságra hozott munkadokumentum, a 85 oldalas Instrumentum Laboris sem ad okot túlzott derűlátásra. Sokan úgy érezték, hogy a kérdőívek tartalmát nem is vették figyelembe a Vatikánban. A dokumentum ugyanis nem azt a következtetést vonja le, hogy változásokat kell kezdeményezni a családot érintő kérdésekben, hanem arra jut: jobban kell közvetíteni a tanítást.