Mindenképp új időszámítás kezdődik mától a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál (korábbi nevén Budapesti Őszi Fesztivál) életében. Nemcsak azért, mert hozzávetőleg tízszer annyi pénzből - 724 millió forintból - gazdálkodhat, mint tavaly, hiszen az is eléggé lényeges, hogy új konstrukcióban, új koncepció szerint szerveződnek a programok.
A pénznél azért álljunk meg egy kicsit. Az idei költségvetésbe a kormány 600 millió forinttal száll be, erre a programsorozat történetét figyelembe véve még nem volt példa, hiszen ez elsősorban mégis csak egy fővárosi kulturális fesztivál és eddig a legfőbb finanszírozó a fővárosi önkormányzat volt.
A CAFe Budapest nem elsősorban a világsztároktól vonzó, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, mégis több neves külföldi előadó, művész szerepel az idei CAFe Budapest fellépői között. Október 6-án az amerikai művészettörténész, média- és performance-művész Laurie Anderson tart estet a Művészetek Palotájában.
Két nap múlva a kiváló dirigens Gilbert Varga, a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli ugyancsak a Művészetek Palotájában, a koncerten Adams, Hindemith és Dvořák művei hangzanak el. Közreműködik a remek fiatal csellóművész Várdai István. Október 10-én a Müpa Fesztvál Színházában Ránki Dezső, Klukon Edit és Ránki Fülöp ad zongorakoncertet, a műsorban többek közt Dukay Banabás és Kurtág György darabjai szerepelnek.
Október 15-én, 16-én és 17-án látható a Vígszínházban a világhírű amerikai rendező Robert Wilson 1914 című produkciója. Az előadás Karl Kraus Az emberiség végnapjai és Jaroslav Hašek Švejk című műveinek közös adaptációja. A többnyelvű előadásban Eszenyi Enikő mellett szlovák és cseh színészek szerepelnek. Az előadás csehországi bemutatója áprilisában volt Prágában.
Romkocsmákba költözik kortárs írókkal és zenészekkel az ingyenesen látogatható Irodalmi vándorcirkusz, ennek keretében többek közt Karafiáth Orsolya, Legát Tibor, Kemény István és Bárdos Deák Ági, Háy János, Beck Zoltán, Keresztury Tibor, Víg Mihály, Grecsó Krisztián, drMáriás, Darvasi László és László Attila lép fel. A zárónap szenzációjának ígérkezik a korábban a punk királynőjeként emlegetett Nina Hagen koncertje a Művészetek Palotája sátrában.
A szervezők együttműködési formája viszont nem teljesen új, hiszen a Budapesti Tavaszi Fesztivál is a Magyar Turizmus Zrt., a Budapesti Turisztikai és Fesztiválközpont (BTFK), valamint a Művészetek Palotája (Müpa) együttműködésében valósult meg. A Müpa tehát belépett a budapesti fesztiválok szervezői közé, korábban inkább, mint befogadó helyszínként játszott szerepet.
Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a fesztivál operatív testületének egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a CAFe Budapestet szeretnék nemzetközileg is értelmezhető márkává fejleszteni. A kávéházak, romkocsmák már korábban is megjelentek, mint a fesztivál helyszínei, ez továbbra is illik az új koncepcióba a vezérigazgató szerint, mert a kávéházak mindig is helyet adtak annak a párbeszédnek, ami a művészetről, vagy magáról az életről szólt - tette hozzá.
Lényeges eleme a mostani koncepciónak, hogy a CAFe Budapest sorozatba bekapcsolják a kortárs művészeti kezdeményezéseket, így kapott helyet ebben a sorozatban és költözött
Budapestre például az Armel Operafesztivál. De része a CAFe Budapestnek a Design Hét, az Art Market, a Kortárs Galériák Hétvégéje, vagy a Magyar Festészet Napja elnevezésű rendezvény, illetve a Budapesti Fotóutca Fesztivál.
Káel Csaba azt is lényegesnek tartotta, hogy bizonyos fővárosi intézmények mindenképp kapcsolódjanak a programhoz, így befogad bizonyos produkciókat majd a Trafó, az A38 Hajó, vagy éppen az Átrium Színház. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt lát arra, hogy egy kortárs művészeti fesztivál szélesebb közönséget is megszólítson, a vezérigazgató azt válaszolta: ezen dolgoznak.
A tervezhetőség, a társrendezvények bekapcsolása szerinte javítja az esélyeket. A kortárs művészet nem más, mint a korunk és mi magunknak leképzése - jegyezte meg. Ezért is fontos olyan művészeti kezdeményezések felkarolása, amelyek eredményét elképzelhető, hogy csak később tudjuk értékelni, de az induláshoz meg kell teremteni a feltételeket.
Bán Teodóra, a Budapesti Turisztikai és Fesztiválközpont vezetője kérdésünkre azt emelte ki, hogy egyrészt megújult a fesztivál arculata is, másrészt a kínálat jelentősen nőtt az elmúlt évekéhez képest és ebbe a program kavalkádba, ha úgy tetszik, jövőbelátó furcsaságok is beleférnek, gondoljunk csak a design, vagy a kortárs képző vagy zeneművészet egyes alkotásaira.
Új helyszínek is lesznek, ilyen például a Művészetek Palotája előtt felépülő sátor, ahol kortárs új cirkusz és más produkciók, koncertek várják majd az érdeklődőket. A másik új helyszín a Városháza Park, ahol pódiumbeszélgetéseket, filmkoncerteket, hangversenyeket rendeznek. A parkban még egy "üvegházat" is felépítenek, ahol többek között irodalmi kabaréval kedveskednek a betérőknek.
Lényeges helyszínné válik a Bálna Budapest, ahol főként koncerteket rendeznek, de tartanak itt például Rubik-kocka versenyt is. Bán Teodóra elmondta, hogy a jövőben különböző alkotócsoportokat szeretnének megnyerni, hogy a Bálna, mint egyfajta műhely, az otthonuk legyen, így lehetőség nyílna a művészeti közösségek együttműködésére is.
