Angela Merkel a német nemzeti ünnepen kiemelte, hogy "végtelenül sok munka" van az ország újraegyesítésében, és bőven van még tennivaló, de 24 év után megállapítható, hogy "egyáltalán nem rontottunk el mindent, hanem sok mindent jól csináltunk".
Ezt mutatja például, hogy a munkanélküliség ugyan továbbra is jóval magasabb keleten, mint az ország nyugati részén, de 10 százalék alá süllyedt. Ez történelmi mélypont, az elvándorlás a keleti tartományokból pedig megállni látszik, és a 30 év alatti keletnémet fiatalok 96 százaléka úgy érzi, hogy profitált az újraegyesítéséből - mondta Angela Merkel.
Az egységfolyamat haladását jelzi az is, hogy a gazdasági fejlettség regionális eltéréseit már nem lehet a korábban megszokott módon, a kelet-nyugati tengelyre felfűzve értelmezni, hiszen keleten éppen úgy vannak nagy vonzerejű, kiemelkedően fejlett térségek, mint nyugaton, és nyugaton is vannak elmaradó, demográfiai és pénzügyi gondokkal küzdő vidékek - fejtette ki a kancellár. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért nagy feladat a keleti országrész felzárkóztatását - egyebek mellett egy különadó kivetése révén - szolgáló úgynevezett szolidaritási paktum reformja a következő években.
Angela Merkel hangsúlyozta: Németország egységét nem sikerült volna helyreállítani az NDK polgárainak békés forradalma nélkül. A keletnémetek "bátorsága nélkül nem dőlt volna le a berlini fal", a siker másik fő tényezője pedig a bonni vezetés munkája volt a nemzetközi politika porondján, amellyel meggyőzték a nagyhatalmakat arról, hogy Németország újraegyesítése helyes lépés. Ez "diplomáciai mestermű" volt - emelte ki a kancellár.
A németek az európai integráció előrehaladásáért is hálásak lehetnek - tette hozzá. Az "európai szabadság és béke csodája", hogy az EU 2004-ben tíz kelet-közép-európai országgal bővült, és nagy jelentőségű, hogy Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök személyében ma már egy kelet-közép-európai politikus vezeti az uniós kormány- és államfők testületét, az Európai Tanácsot - mondta a német kancellár.
Az újraegyesítés egyik fő tanulsága, hogy elfogadhatatlan a nemzeti önrendelkezés jogának elvitatása és a nemzetközi jog megsértése - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy az EU-nak támogatnia kell a szomszédságában lévő országokat, köztük Ukrajnát, Moldovát és Grúziát, hogy a saját útjukon járhassanak, és egységes, világos választ kell adnia az alapvető jogok, a szabadság és az önrendelkezés megsértésére.
Ilyen választ jelentenek a 28 uniós tagállam közösen hozott szankciói Oroszország ellen - mutatott rá a kancellár, megerősítve az ukrán válságban követett német politika alapelvét, miszerint szankciókat csak akkor szabad elrendelni, amikor ez a lépés elkerülhetetlen, és a büntetőintézkedések mellett nyitva kell tartani a párbeszéd valamennyi csatornáját.
Szólt arról is, hogy nemzetközi összefogás kell az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni harchoz. Nem szabad arra várni, hogy az Egyesült Államok vagy az arab államok majd egyedül legyőzik a "barbár pusztítást végző terroristákat", hanem mindenkinek részt kell vennie a küzdelemben - mondta a kancellár, kiemelve, hogy a fiatalokra hatalmas vonzerőt gyakorló dzsihadisták Németország biztonságát is fenyegetik.
A német egység helyreállításáról szóló szerződés 1990. október 3-án lépett hatályba, ezért minden évben ezen a napon tartják a német egység napját, Németország nemzeti ünnepét. A központi állami ünnepséget mindig a tartományokat képviselő Bundesrat soros elnöki tisztségét betöltő tartomány fővárosában rendezik. Az idei második fél évben Alsó-Szászország adja a soros elnökséget, ezért tartották az eseményt Hannoverben, a tartomány székhelyén.
Az ünnepi beszédet évente felváltva a kancellár és a szövetségi elnök mondja, idén Angela Merkel volt az ünnepi szónok. Az ünnepségen megjelentek a közjogi méltóságok, a pártok, egyházak vezetői és a német politika és közélet több száz képviselője. Az eseményt élőben közvetítette az országos közszolgálati televízió és rádió. A nemzeti ünnep munkaszüneti nap, amelyen szinte minden településen népünnepélyt tartanak.