vizsgálat;ELTE;gólyatábor;oktatási jogok biztosa;gólyatáborerőszak;

Több gólyatáborban is lehetett erőszak

Várhatóan három hét múlva lesznek eredményei annak az országos átfogó vizsgálatnak, amelyet az oktatási jogok biztosa indított az egyetemi gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt. Aáry-Tamás Lajos pénteken elmondta: több évre visszamenőleg kért információkat az egyetemi vezetőktől és a hallgatói szervezetektől.

A vizsgálatok célja, hogy kiderüljön,
-volt-e már hasonló panasz,
- megkeresték-e őket,
- van-e szabályozása az intézménynek a gólyatáborokra vonatkozóan,
- tervezik-e, hogy vitát folytatnak a témáról az intézményben.

Aáry- Tamás szerint az eddigi visszajelzésekből az látszik, hogy többféle formája van a gólyatáboroknak, és van olyan, ahol ezt minőségbiztosítási rendszerrel megtámogatva a képzés részévé tették. Érkezett azonban olyan panasz is, hogy a gólyatáborok közelében élőket inzultáltak.

Mindeközben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke tegnap azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett. Körösparti Péter HÖOK-elnök Zaránd Péter egyetemi hallgatói vezetőhöz intézett levelében azt írta: amennyiben ezt nem teszik meg önként, minden, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke részére biztosított jogkört használjon fel az érintettek hivatalukból történő azonnali eltávolítására.

A HÖOK elnöke emellett megfogalmazta azt az elvárását is, hogy egyetemi HÖK-elnökként kezdeményezze a rektori vezetésnél egy egyetemi oktatókból és hallgatókból álló független vizsgálóbizottság felállítását, amely az ELTE elmúlt két évben tartott összes gólyatáborának dokumentációját átvizsgálja, valamint lehetőséget biztosít a résztvevők anonim panaszainak fogadására, és szükség esetén felelősségre vonási javaslatokat tesz az egyetem vezetése részére.

Mezey Barna, az ELTE rektora Körösparti levelére reagálva úgy nyilatkozott: üdvözlendőnek tartja, hogy "végre a HÖOK is felismerte a hallgatói önkormányzatok egy részénél és az országos szervezetnél is széles körben tapasztalt bizalmi-legitimációs válság fokozódását, és az ezzel való szembenézésre biztatja tagönkormányzatait", ugyanakkor kitért arra is, hogy a levél néhány megfogalmazását szokatlannak érzi, amit a "kellő mélységű informáltság hiányának" tudott be.

A rektor emlékeztetett, a szeptember 17-én kiadott intézményi dokumentumban az ELTE vezetése felszólítja a kari dékáni vezetéseket, hogy végezzenek mélyreható tényfeltárást, amely nem csupán a formális szervezeti leírásokat rögzíti, hanem tényszerűen kitér több kérdésre is. Ezek között említette, hogy kellő felkészültséggel és felelősségtudattal végezik-e a hallgatói rendezvények, szervezetek vezetői a döntéshozó, forráskezelő munkájukat, valamint, hogy a dékáni vezetések milyen részletességgel ismerik meg a hallgatói rendezvények előkészítését, ez elengedő-e a felelősségvállalás megvalósulásához. A dokumentum kiterjed arra is, hogy érkeztek-e jelzések a szociális támogatások, ösztöndíjak, egyéb hallgatói juttatások elosztásakor a nem elvszerű működésre.

Hullanak a fejek az ELTE HÖK-elnökségeknél
A Zaránd Péter EHÖK-elnök által jegyzett közleményben azt írták: a Tanító- és Óvóképző Karának hallgatói önkormányzata "a rendezvényszervezésben alkalmazott azonnali intézkedés mellett az érdekképviselet hitelességének helyreállítása és morális megítélése érdekében" levonta a személyi konzekvenciákat, ennek értelmében a kari HÖK elnöke pénteken lemondott, "visszahívta elnökségének tagjait", és tisztújítást kezdeményezett.
Az Állam- és Jogtudományi Kar vezetése a 2013-as "megrázó" esetről pénteken vizsgálatot folytatott le. A kari HÖK jelenlegi elnöksége a vizsgálat eredményétől függetlenül - mint írták, "a bizalom helyreállításának érdekében" benyújtotta lemondását. Személyes érintettségüket - ígéretük szerint - egy külön közleményben fogják tisztázni.