Nem közölt szegénységi és kirekesztési adatokat a KSH szeptemberben, mivel ahogyan azt a Világgazdaság megtudta, a hivatalban "emberi erőforrás hatékonysági és költségtakarékossági" hiánnyal küzdenek, így egyelőre nem tudták kigazdálkodni, valamint közreadni a "Laekeni indikátor" elnevezésű hivatalos statisztikát. Ígéretük szerint novemberben mindenképpen pótolják mulasztásukat és megtudhatjuk, vajon hányan élnek szegénységben és kirekesztve Magyarországon.
Az a jelentés nélkül előre sejthető, hogy a novemberben már hivatalosan hozzáférhető adatok nem lesznek számunkra vidámak. Már csak azért sem, mert az Eurostat előzetes felmérései nem azt mutatják, hogy itthon minden rendben lenne. Jól látható az adatokból, hogy a KSH miért is hivatkozik anyagi és szakmai gondokra felméréshiánya kapcsán: az Eurostat statisztikájában szereplő számok alapján, egy esztendő alatt 2012-höz képest százezerrel nőtt a szegénységben és kirekesztésben élő emberek száma. Ez nem jelent mást, mint hogy a magyarok harmada havi kevesebb, mint 65 ezer forintból él.
A felmérés adatai egyáltalán nem szolgálnak újdonsággal az ország aktuális helyzetének megítéléséhez, mivel a tendencia a gazdasági válság óta folyamatosan romlik. A válság kitörésekor még „csak” 2,8 millióan éltek szegénységben, ez a szám az Eurostat szerint ma 3,3 millió. A helyzet nem javult, inkább jelentősen romlott. A régiót illetően Csehországban, vagy éppen Szlovákiában 20 százalék körüli a szegénység, míg itthon 33 százalék.
A KSH nem csak a szegénységi jelentéssel csúszik. Több más felmérést is késve fognak közzé tenni. így a magyar lakosság fogyasztásáról és az életszínvonaláról szóló átfogó elemzést.
