A dinoszauruszkor hajnalán óriási testméretű hüllők, a mai krokodilok távoli ősei uralták bolygónkat. Egyes fajaik a szárazföldön éltek, mások a vizeket népesítették be, s az általánosan elfogadott nézet szerint e területfelosztásnak köszönhetően nemigen támadták egymást. Ezeket az elméleteket látszik cáfolni a Tennessee-i Egyetem kutatói által egy óriáshüllő combcsontjában felfedezett fog - olvasható az EurekAlert hírportálon.
A lelet tanúsága szerint a Phytosauria rendhez tartozó, krokodilra emlékeztető, hosszú pofarésszel és súlyos páncélzattal rendelkező, félig vízi életmódot folytató hüllő volt a támadó, az áldozat pedig a sokkal nagyobb testű, 7,5 méteres, a Rauisuchia csoporthoz sorolt szárazföldi ragadozó. A CT-felvételek tanúsága szerint a "krokodil" foga beletört a zsákmánynak kiszemelt hüllő csontcombjába. Az áldozat túlélte a támadást, a törött fog beágyazódott a combcsontba, amely idővel beforrt.
"Meglepő egy Phytosauria-fogat találni egy Rauisuchia csontjában, hiszen ezek a hüllők koruk legnagyobb testű ragadozói voltak. Úgy vélhetnénk, hogy a tápláléklánc csúcsán helyezkedtek el, ám, mint láthatjuk, egy sokkal kisebb Phytosauria-hüllő megtámadta" az óriás ragadozót - magyarázta Stephanie Drumheller, a Tennessee-i Egyetem docense.
A combcsonton látható harapásnyomok szerint a későbbiekben a Rauisuchia-hüllő újabb támadást szenvedett el, amelyet már nem élt túl.
"Nem feltétlenül a testméret dönti el, hogy mely ragadozó helyezkedik a tápláléklánc csúcsán" - hangsúlyozta Stephanie Drumheller.
