Az MKKE kötött könyvárakat javasol

Hat pontból álló törvényhozási és intézkedési javaslatcsomagot ismertetett a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) tegnapi tájékoztatóján. "Ez a szakma magára maradt" - jelentette ki az MKKE elnöke a rendezvényen. Kocsis András Sándor szerint a könyvszakma mindössze 610-620 millió forint állami támogatásban részesül, amely, mint fogalmazott, rendkívül alacsony összeg az ágazat hatásához, jelentőségéhez képest.

Felidézte, a könyvszakma a rendszerváltás után gyorsan bővült, ám a 2008-as gazdasági válság az ágazatot is mélyen érintette, a csökkenő könyvforgalom a tavalyi évben mutatott először némi növekedést. Hozzátette: a korábban létező források, programok mára elapadtak, valamint eltűntek a szponzorok is. Megjegyezte: nem profitábilis könyvekhez kérnek támogatást, hanem a magyar könyvkultúra továbbéltetéséhez.

Az elnök szerint a könyvszakma sokszínűségének megőrzéséhez összeállított hat pontot az MKKE nyári, kibővített elnökségi ülésén teljesen konszenzussal fogadták el, ugyanakkor több éves előkészítő, egyeztető munka előzte meg a javaslatot.
A könyvszakmai szervezet árkötöttségi törvény elfogadását javasolja, ehhez egy részleteiben kidolgozott törvényjavaslatot adtak át kormányzatnak. A MKKE javasolja továbbá a Márai-program folytatását, forrásbővítését, amely eredetileg egymilliárd forinttal indult volna, végül azonban 400 millió forintos keretösszeggel segítette a kiadókat, illetve gyarapította a könyvtárak állományát. Az összeg előbb a felére, majd 100 millió forintra csökkent - hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy azt szorgalmazzák, hogy a Márai-program forrását a 2010-es szintre, 400 millió forintra emeljék fel.

Az MKKE javasolja továbbá, hogy a pedagógusok - évente 100 ezer forint értékben - a vásárolt könyveik árát az adóbevallásukban leírhassák. Kocsis András Sándor szerint ez nem példanélküli, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia minősített kutatói is hasonló adókedvezményben részesülnek. A szervezet ezenkívül kiterjesztené a Széchenyi Pihenő Kártya használatát a könyvvásárlásra is. Az elnök szerint szükség van az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kamattámogatott könyvszakmai hitelprogram korszerűsítésére is, például szeretnék ha a tárca az eddigi 50 százalékos kamattámogatást 75 százalékra emelné, de a hitelplafont is 75 millió forintra növelnék. A sajtótájékoztatón elhangzott: Jonathan Franzen amerikai író lesz a 2015-ben, április 23-tól 26-ig a Millennárison megrendezendő XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.

Szerző
Témák
könyvtár MKKE

Hollandia a díszvendég az idei Design Héten

Publikálás dátuma
2014.10.04. 07:46
Massoud Hassani Széllel hajtott aknaszedője FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Két kiállítással nyílt meg tegnap a Várkert Bazárban a XI. Design Hét Budapest rendezvénysorozat, amely a szintén tegnap indult CAFe Budapest Fesztivál része. 

Az elmúlt években óriásit változott az egyik legmodernebbnek, ugyanakkor legizgalmasabbnak tartott művészeti ág, a design. Korábban elsősorban a formatervezést, a tárgykultúra tervezését kértük számon a design szakembereitől, ma már a design része a felhasználó élmény megtervezése is, beleértve legkorszerűbb vizuális, kommunikációs és informatikai eszközök használatát. A Várkert Bazárban látható Átvitt értelem című kiállítás, amelynek kurátora Nemes Attila éppen arra keresi a választ, hogy milyen feladatai vannak a jövő designereinek, amikor a legtöbb eszközünk internet csatlakozással bír, amikor a tárgytervezést a felhasználói folyamatok megtervezése előzi meg. A tényleg XXI. századi hangulatot árasztó tárlatot végigkísérve jó megállapítani, hogy a magyar tervezők ezekre a kihívásokra igencsak jól feleltek. Csak néhány projekt, amelyet érdemes személyesen is tanulmányozni a november 2-ig nyitva tartó kiállításon: Oszvald Eszter Robothala, Kiss László Kock-Knock kulcsa.

A tárlat egyik legfontosabb projektje Juhász Márton GyroSet nevű rendszerének a bemutatása. Az ötletgazda egy olyan rendszert hozott létre, amely a nyaktól lefelé megbénult emberek mozgását segíti, mégpedig úgy, hogy a fejükre helyez egy érzékelőt, amelyet kiegészít egy számítógéppel, így az elektromos tolószékkel közlekedő a fejmozgásának változtatásával biztonságosan képes eljutni oda ahová szeretne. Tehát a GyroSet segítségével a mozgáskorlátozott képes arra, hogy önállóan közlekedjen. A Design Hét díszvendége idén Hollandia. A szintén a Várkert Bazárban látható A mindennapok intelligenciája című kiállítás a holland design sokszínűségét igyekszik bemutatni. Hollandia ma a világ egyik design-nagyhatalmának számít - meséli Szemerey Samu, a kiállítás kurátora. A holland design mögé mára nagyon komoly gyártási és infrastrukturális háttér épült. Ezt tudatos fejlesztés előzte meg. A mostani tárlat ezekből az eredményekből próbál egyfajta válogatást felmutatni.

Ami pedig a szemléletváltást illeti, jól megfigyelhető, hogy mára a mindennapjainkba mennyire beépült a design és ezen a tárlaton is jól követhető az információs technológiák hangsúlyozott használata. A kiállításon megjelennek a hagyományos tárgykultúra körébe számító tárgyak, például a neves holland designer, Winde Rienstra hétköznapi anyagokból - parafából, bambuszból és legóból - készült divatcipői. A legóból készült modell a világhírű énekesnő, Lady Gaga egyik nagy kedvence. A Design Hét díszvendége Jurgen Bey, az ő stúdiójának több projektjét is megismerhetjük.

Az épület udvarán állították fel Massoud Hassani Széllel hajtott aknaszedőjét. A művész gyermekkorában Kabul külvárosában gyakran épített széllel hajtott játékokat, amelyek időről időre betévedtek a környező aknamezőkre. Erre és a mindennapos balesetekre emlékezve designer hallgatóként megépítette a Mine Kafont, ami egy átlagos ember magasságával és súlyával bíró aknaszedő szerkezet. A Kafon magja egy 17 kg súlyú vas gömb, amelyből több tucat bambusz láb áll ki. A szerkezet útját a magban lévő GPS adó jelzi, kirajzolva az aknáktól megtisztított útvonalat. Egy robbanással a Kafon csupán egy-két lábat veszít, így egy útján három-négy aknát hatástalaníthat.

Szerző

Elképesztő! 220 millió éves hüllőpárbajt dokumentáltak

Publikálás dátuma
2014.10.03. 21:03
Fotó: Dan Kitwood/Getty Images
Amerikai paleontológusok 220 millió évvel ezelőtti hüllőpárbajt dokumentáltak, kutatásaikról a Naturwissenschaften német tudományos folyóiratban számoltak be.

A dinoszauruszkor hajnalán óriási testméretű hüllők, a mai krokodilok távoli ősei uralták bolygónkat. Egyes fajaik a szárazföldön éltek, mások a vizeket népesítették be, s az általánosan elfogadott nézet szerint e területfelosztásnak köszönhetően nemigen támadták egymást. Ezeket az elméleteket látszik cáfolni a Tennessee-i Egyetem kutatói által egy óriáshüllő combcsontjában felfedezett fog - olvasható az EurekAlert hírportálon.

A lelet tanúsága szerint a Phytosauria rendhez tartozó, krokodilra emlékeztető, hosszú pofarésszel és súlyos páncélzattal rendelkező, félig vízi életmódot folytató hüllő volt a támadó, az áldozat pedig a sokkal nagyobb testű, 7,5 méteres, a Rauisuchia csoporthoz sorolt szárazföldi ragadozó. A CT-felvételek tanúsága szerint a "krokodil" foga beletört a zsákmánynak kiszemelt hüllő csontcombjába. Az áldozat túlélte a támadást, a törött fog beágyazódott a combcsontba, amely idővel beforrt.

"Meglepő egy Phytosauria-fogat találni egy Rauisuchia csontjában, hiszen ezek a hüllők koruk legnagyobb testű ragadozói voltak. Úgy vélhetnénk, hogy a tápláléklánc csúcsán helyezkedtek el, ám, mint láthatjuk, egy sokkal kisebb Phytosauria-hüllő megtámadta" az óriás ragadozót - magyarázta Stephanie Drumheller, a Tennessee-i Egyetem docense. 

A combcsonton látható harapásnyomok szerint a későbbiekben a Rauisuchia-hüllő újabb támadást szenvedett el, amelyet már nem élt túl.

"Nem feltétlenül a testméret dönti el, hogy mely ragadozó helyezkedik a tápláléklánc csúcsán" - hangsúlyozta  Stephanie Drumheller.

http://www.eurekalert.org/bysubject/archaeology.php

Szerző