Orbán már ötmillió munkahelyet vizionál

Publikálás dátuma
2014.10.04 19:14
FOTÓ: MTI, Koszticsák Szilárd
Január elsejétől Magyarország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program veszi kezdetét – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Székesfehérváron, a Jüllich irodaház avatásán.

Orbán Viktor közlése szerint cserébe azt várják, "a magyar vállalkozások erősödjenek, bővítsenek, újítsanak, és segítsenek abban, hogy realitássá váljon az ötmillió magyar munkahely megteremtése".
A kormányfő azt mondta, hogy a Jüllich család példát mutat az egész országnak: "ha elszántan akarjuk, sikerülhet". Hozzátette: olyan magyar vállalkozókra van szükség, akikben dolgozik az akarat, hogy kihasználják az előttük álló lehetőségeket.
A miniszterelnök kiemelte: a következő időszak az új lehetőségeket mutató és bővülni akaró magyar vállalkozások korszaka lesz.
"Magyarország elemi érdeke és a természetes életösztön is azt diktálja, hogy a magyar emberek által alapított vállalatok növekedjenek, újabb és újabb beruházásokba kezdjenek, növeljék értéküket, és egyre több embernek adjanak munkát" – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő szólt arról, hogy Európa teljesen nyitott piaccá vált, a kereskedelem globális szinten zajlik. A nemzetek által tudatosan irányított piacokon fokozatosan felértékelődik a nemzeti tőke szerepe, „minden magára valamit is adó ország saját nemzeti iparát és tőkéjét igyekszik erősíteni” - jelentette ki.

Orbán Viktor rámutatott: a globális piacokon bármikor pusztító viharok lehetnek, amelyek nemcsak cégeket, hanem egész országokat „löknek szakadékba”. Szerinte Magyarország gazdasága akkor lesz biztosítva az ilyen viharok ellen, ha a nemzetgazdaságot mozgásban tartó vállalkozások között megfelelő erőt képviselnek majd a magyar cégek. Ma ez még nincs így, ehhez az kell, hogy az exportképes magyar középvállalkozások száma a jelenlegi 2-3 ezerről tízezer fölé nőjön – fűzte hozzá.
A kormányfő kiemelte: a gazdasági patriotizmus híveiként azt akarják, hogy a magyar tőke egyre erősebb legyen. Ennek érdekében „helyre tettük a magyar állam pénzügyeit, Európa egyik legstabilabb költségvetését fogadtuk el, ezért alakítottunk ki olyan adórendszert, amely a termelést és a munkavállalást támogatja, ezért alakítottuk át a Munka törvénykönyvét, ezért vállaltuk át az önkormányzatok adósságát, hogy a cégek közvetlen gazdaági környezete stabil legyen, és minden követ megmozgatunk újabb és újabb munkahelyek létesítéséért” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaságban vannak biztató jelek: a foglalkoztatottak száma négymillió fölött van, a nemzeti össztermék 3 százalék felett bővül, miközben a munkanélküliség nyolc százalék alá süllyedt. Szólt arról is, hogy Székesfehérváron a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék, ami „egy teljesen újfajta problémát vet fel a városban és lassan az egész országban is".
„Jó reményünk van arra, hogy a magyar gazdaság jó úton halad, Európa pincéjéből négy év alatt feljutott a földszintre, és maradt szufla az emeletek megmászására is” – fogalmazott. Hozzátette: a magyar vállalkozások észlelték a kedvező jeleket, és meghallották az iparfejlesztés hangját, mert egyre többen bővítenek, növelik a munkahelyek számát.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.