Alapjáraton a hazai újautó-piac

A devizában felvett autóhitelekre is érvényes a mentőcsomag, s előfordulhat, hogy valaki a befizetett összegnek több mint a felét visszakaphatja. Ám még ez sem ösztönözheti érdemben a hazai újautó-kereskedelmet. A hitel teljesen eltűnt, s helyét a pénzügyi lízing és a tartós bérlet vette át.

A kormány devizahiteles mentőakciója azokat is eléri, akik autóvásárlásra vettek fel hitelt. Egyes számítások szerint előfordulhat, hogy valaki a tartozásának több mint felét is visszakaphatja. Számukra azonban várhatóan ez sem jelent majd nyereséget, mert ebbe a kategóriába valószínűleg főleg olyanok kerülnek, aki 6, sőt, 10 éves futamidőre vettek föl devizaalapú hitelt. Ennek a veszélyeire már akkor sok szakember felhívta a figyelmet, hiszen az ingatlanokkal szemben a gépkocsik avulása, értékcsökkenése viszonylag gyors és jelentős mértékű.

Az adósmentés több okból sem lendíti fel érdemben a hazai újautó-eladásokat - véli Erdélyi Péter. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) ügyvezető elnöke ennek okát abban látja, hogy hiába csökken valakinek a törlesztőrészlete, vagy akár szabadul meg az adósságától az autós, a gépkocsija marad. Az a réteg, amelynek súlyos gondot okozott a havi 60-70 ezer forintos autóhitel törlesztés, attól, hogy az esetleg 40 ezer forintra mérséklődik, kétségtelen, hogy felszabadulhat némi vásárlóerő, de nem valószínű, hogy azon új autót lízingelne, vagy venne tartós bérletbe. A szakember azért ezt a két pénzügyi konstrukciót említette, mert az autópiacról már szinte eltűnt a hagyományos hitelforma. A hitelkonstrukciók már csak azért is kiszorultak a piacról, mert a hitelező pályán kívül "került", az autó a vevő tulajdonává vált, és ha fizetési nehézségei támadtak, nehéz volt a hitelnyújtó érdekeit érvényesíteni. A lízing, illetve a bérleti konstrukciónál az autó a cég tulajdonában marad. Ez mindkét fél számára kiszámíthatóságot, biztonságot nyújt.

A lízingcégek mögött többnyire valamelyik bank áll, az ügylethez a pénzt ők teremtik elő. Forrás lenne is - mondta Erdélyi -, csak fizető-, illetve hitelképes kereslet nincs. Ha 2015 januárjától hatályba lép a magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete a jövedelemarányos hitelfelvételről, akkor a piac még tovább szűkülhet.

Ennek ellenére némi értékesítés növekedésre számít a szakma, jó esetben 65 ezer új autót is forgalomba helyezhetnek 2014-ben. Ez a szám tavaly 62 ezer, 2012-ben 56 ezer volt, de például az utolsó "békeévben" 2007-ben 176 ezer új és 24 ezer külföldről behozott használt autót adtak el a kereskedők. Tavaly már több magán, vagy céges import használtautó talált gazdára, mint új gépkocsi.

A kishaszonjármű-piacot továbbra is jelentősen motiválja a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, így az a válság előtti értékesítés 70 százaléka körül van, ami pozitív folyamatnak tekinthető.

A magánvásárlók továbbra is inkább a használt autó kínálatból elégítik ki igényeiket. A vásárlók és a magyar állam érdekeit sem szolgálja, hogy az importált használt személyautók korösszetétele kedvezőtlenül változott az utóbbi években. A behozott autók több mint 70 százaléka 10 évesnél idősebb, ezen belül jelentős számban vannak a 15 évnél idősebb kocsik - figyelmeztetett a hazai személyautó állomány elöregedésének veszélyére az MGE.

Annak ellenére, hogy most már vannak versenyképes finanszírozási ajánlatok a piacon, finanszírozást elsősorban a cégek vesznek csak igénybe zömében operatív lízing (80-90 százalék) konstrukcióban.
A személygépkocsiknál a piaci növekedés az MGE előrejelzése szerint tehát folytatódik, a tavalyi alacsony bázishoz mérten éves összesített szinten az első kilenc hónap után még 20 százalék felett van.

Nem jó hír sem az importőröknek, sem a kereskedőknek, de legkevésbé az új autóvásárlóknak, hogy a tartós forint gyengülés hatása előbb-utóbb, ha márkánként, sőt, modellenként is eltérő mértékben, de érvényesülni fog az árakban. Az autópiacot ismerő elemzők szerint az igazi gond a gazdaság kiszámíthatatlansága, és emiatt is az elmúlt nem egészen 5 évben az euró és a svájci frank is 30-40 százalékkal erősödött a hazai fizetőeszközhöz képest.